Olvasói ajánlat
Olvasói gondolatok a bábeli nyelvzavarról.
A napokban olvasgattam: AZ
EURÓPAI UNIÓ ÉS A NYELVEK
Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból
című értékes könyvből.
Gondolataim kapcsolódhatnak; Csomor Ágnes: EU-BŐVÍTÉSI
NYELVLECKE
Kulturális sokszínűség vagy pénzügyi racionalitás c. pályamunkájához
( A PROBLÉMA: BÁBELI
NYELVZAVAR AZ EU-BAN ),
valamint; Frank Ágnes: A
BRÜSSZELI BÁBEL c.
pályamunkájához.
Mit ír a BIBLIA
BÁBELRŐL:
A BÁBEL TORNYA ( Mózes l. 11. 1-9 )
1. Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde
vala.
2. És lőn amikor kelet felöl elindultak vala, Sineár földén egy
síkságot találának és ott letelepedének.
3. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki
jól; és lőn nekik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
4. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot,
melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne
széledjünk az egész földnek színén.
5. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot,
melyet építenek az emberek fiai.
A NYELVEK ÖSSZEZAVARODÁSA
6. És mondá az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és
munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek
mindent, amit elgondolnak magukban.
7. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy
meg ne értsék egymás beszédét.
8. És elszéleszté
őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a
várost.
9. Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az
Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek
színére.
Mit ír Teres Ágoston: BIBLIA ÉS ASZTRNOMIA
Mágusok
és a csillag Máté evangéliumában c. könyvében;
Először is a könyvet és a szerzőt mutatom be.
Borítólap: A háttérben az őszi éjszakákon látható csillagképek
térképe, az előtérben a babiloni torony,
az ókor első és legnagyobb csillagvizsgálója a régészeti leletek alapján
helyreállítva.
A szerző: Teres Ágoston, (1931), teljes családi nevén Terescsényi, középiskolai
tanulmányait a kecskeméti piaristáknál és a pápai bencéseknél végezte. 1949
őszén Budapesten felvételt nyert a jezsuita rendbe, majd a Hittudományi
Akadémián filozófiát és teológiát tanult.
Később a burgosi és frankfurti főiskolán licenciátust kapott
teológiából és biblikumból.
1961- ben Norvégiába hívták a Skandináviában szétszórtan élő magyarok szociális
és lelki gondozására.
E munka közben az Oslói Egyetem Természettudományi Karán szerzett tanári
oklevelet matematikából,
fizikából és asztronómiából. Fő kutatási területe a napfizika, kozmikus
geofizika és kozmológia.
Tanulmányait német, angol és norvégszaklapok közölték. 1984 óta a Vatikáni
Csillagvizsgáló társ-astronómusa. ( Könyve a Vatikáni Csillagvizsgáló / Spekola
Vaticana / támogatásával készült 1994-ben.) Kiadta: Springer Hungarica Kiadó Kft.
1994.
Idézetek a könyvből:
BABILONI PAPOK ÉS CSILLAGÁSZOK
A bábeli torony romjait akkor ásták
ki, amikor Európában az első világháború ágyúi dörögtek és milliókat temettek.
Talán valami különös véletlen hozta magával, hogy ezek az események ugyanabban
az időben történtek? Akkor már világszerte közmondásos volt a bábeli
nyelvzavar. Héber próféták és görög történetírók könyveiből minden tanult
ember tudott valamit annak az ókori városnak hihetetlen nagyságáról,
gazdagságáról és gonoszságáról. Amit a múlt században csak legendának
tartottak, századunkban történelmi valóság lett. ...
A torny akkád elnevezése Zikkurát és Etemenanki:
Ég és Föld oszlopa. Ékírásos jelekkel írva Etemen-te-an-ki, amely újabb
nyelvészeti értelmezés szerint teljes jelentése Köldökzsinór, amely a
Földet és Eget összeköti, vagyis amelyen át a Főldet az Ég táplája. (Nem
lehetne ez a mi keresztény templomainknak is mélyértelmű jelképe?)
Az egyik felírat Nabupolossar nevét viseli:
"Marduk elrendelte (papjai által), hogy Babil tornyának alapját az alvilág
keblére erősítsem és csúcsát az égre emeljem." -Ezt a munkát azután fia és
örököse végezte el.
Több mint százezer téglába Nabu-kudurri uzur neve
van bevésve, aki nem más, mint Nabukodonozor, Babilon utolsó újjáépítője. ...
" Elkezdtem magasra emelni az
Etemenanki csúcsát, hogy az éggel vetekedjen" (Koldewey,192)...
Ebből érthető, hogy Mózes könyve is "égig érő
bábeli toronyról" beszél.
Marduk papjai azonban nem átvitt
értelemben vették ezt, hanem szó szerint: a magas torony arra a célra szolgált,
hogy tetejéről jobban meg tudják figyelni a csillagos ég titkait. Száraz időben
ugyanis annyira poros volt Babilon levegője, hogy a földszintről alig lehetett
látni a csillagokat. Az Etemenanki "égig érő csúcsa" azonban mindig a
porfelhők fölött állt, közel száz méter magasan. ...
Csillagászati szempontból különösen jelentős a 450 x
550 m alapterületű templomcsarnok (Esagila),amelyet a négykapus belső
fal két egyenlő részre osztott. A déli udvarban állt Marduk temploma, az
északiban a hétemeletes torony (Zikkurát).
Az ékíratos okmány szerint a torony méretei a
következők voltak:
Az alsó torony alapterülete 90x90
méter, magassága 33 m. A tornyok átmérője fokozatosan kisebbedik fölfelé
haladva, úgy hogy a teraszok szélessége a második emelettől kezdve 9 méter. A
második torony magassága 18 m, a következő négy emelet 6-6 méter magas. A
hatodik torony tetején áll a 21x24
m alapterületű szentély, amely 15 m magas. Így az alapkövezettől számítva az
építmény teljes magassága pontosan 90 méter volt, mivel azonban a
templomcsarnok a város dombjára épült, a legfelső torony terasz kb. 120 m
magasan állt a síkság fölött. Erről a teraszról végezték a kaldeusok
megfigyeléseiket és számításaikat az égitestek keltének és nyugtának helyéről
és idejéről.
Miután Nabukodonozor befejezte a hetedik torony
építését, egyik okmányával megörökítette annak emlékét: "Az Etemenanki
csúcsát égetett téglákkal felemeltem és fényes kék-kővel (lapislazuli)
felékesítettem, tetejét bronzzal burkolt cédrussal befedtem", mert ez
"Marduknak, az istenek mindenható urának lakóhelye" - ebben az
értelemben "vetekedett az éggel" a bábeli torony égszínkék csúcsa. ..
A torony árnyékának irányából és hosszából meg tudták
állapítani az évszakok kezdetét és az órákat is. A tavaszi napegyenlőség előtt
és az őszi napegyenlőség után 14 nappal déli 12 órakor a Nap magassága 52°volt
és sugarai merőlegesen estek a torony 38 fokos szögben emelkedő főlépcsőjére.
...
Mindez mutatja a babiloni asztronómia fejlődését,
amelynek fénykora a kaldeus csillagászpapok munkájával kezdődött Kr. e. a 7.
században.
Sumer és asszír elődjeik hagyományaira támaszkodtak,
de a csillagos ég képeskönyvét egyre inkább számtankönyvnek tekintették. Ők már
a 19 éves luniszoláris ciklussal számították ki a napéjegyenlőségek dátumát.
A Seleukidák korától kezdve görög tudósok
közvetítették a nyugati népeknek a kaldeus csillagászok ékírásos titkait. Még
ma is az ő számítási alapformáikat használjuk.
Ők osztották fel először 360 fokra azokat a kisebb és
nagyobb köröket, amelyekben megfigyelték az égitestek mozgását napnyugtától
napnyugtáig és tavasztól tavaszig. Ennek megfelelően a nap időtartamát 12
kettősórával mérték, az évet pedig 12 hónappal. A fokokat és az órákat tovább
osztották 60 percre s ezeket 60 másodpercre. Ez is mutatja, hogy milyen aprólékos
pontosságra törekedtek a számításaikban. A hatvanas számrendszernek előnye,
hogy alapszáma (60) tíz számmal maradék nélkül osztható.
Záró gondolat:
Teres Ágoston könyvét jó szívvel
ajánlom elolvasásra.
Én magam a könyv olvasása után a
soknyelvűség problémáját nem bátorkodom a bábeli nyelvzavarhoz kapcsolni, mint
a nagyok.
Vörös László
6000
Kecskemét
2004.
dec. 29.
Link:
OSSERVATORIO LETTERARIO
***
Ferrara e
l'Altrove ***
©
TESTVÉRMÚZSÁK/MAGYAR PORTÁL - IRODALMI
GALÉRIA - FIGYELŐ
MEGJELENT SZÁMOK ARCHÍVUMA - UNGAROHOME - ARCHÍVUM-DGL - ARCHÍVUM-DGL1