OSSERVATORIO LETTERARIO

*** Ferrara e l'Altrove ***

Magyar nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingua ungherese

IN MEMORIAM BESSENYEI FERENC

Elhunyt Bessenyei Ferenc, Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze. 86 éves volt. Bessenyei Ferenc Hódmezővásárhelyen született, fővárosi karrierje előtt játszott Szegeden és Miskolcon.

«Megszakításokkal összesen 36 évet töltött a Nemzeti társulatában, amelynek örökös tagjává választották. A kilencvenes évek elején országgyűlési képviselőjelölt is volt. Emlékezetes alakítást nyújtott a többi között Katona József Bánk bánjában, Shakespeare Hamletjében és az Othellóban. Mintegy száz filmben, tévéjátékban volt főszereplő, így például több Jókai regény megfilmesített változatában. Bessenyei Ferenc évek óta lajosmizsei tanyáján élt visszavonultan.» - olvasom a Magyar Rádió internetes portálján szinte szinkronban hallva az esti krónika ugyanezen szövegét.

Cenner Mihály színháztörténész, anyai nagyanyai unokanagybátyám, a mártírhalált halt tábori esperes, Ományi Kálló Ferenc egykori ministránsa, egy hivatalos iratban így jellemezte Bessenyei Ferencet: «Amíg a XIX. század színjátszásának Egressy Gábor volt meghatározója, úgy a XX. századé feltétlenül Bessenyei Ferenc».

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából a hírhedt - színészeket besúgó - M.G.P. az alábbiakat írja: «Ő tud a leghalkabban is érthetően beszélni. Drámát világgá ordítani képes minden kontár. A drámai verset magától értetődővé mondani, egyszersmind ünnepi emelkedettségének is megadni a formáját: ehhez kivételes fizikai adottságok szükségeltetnek, művészi ízlés, technikai tudás és az a homályos valami, amit tehetségnek szokás nevezni, holott többnyire a művésznek korával való érzéki összhangjáról van szó [...] Bessenyei nyugdíjas emlékműve színjátszásunknak. Színháztalan-szereptelen szobra az emberi nagyságnak, az erkölcsi tisztaságnak, az áldozatvállalásnak, a hősi helytállásnak.

A romba dőlt közerkölcs fölött most tisztelegjünk a nyolcvanesztendős Bessenyei Ferenc előtt, aki nyugtalanítón figyelmeztet tisztultabb világra, erkölcsi parancsokra, megrendülést szerző, emelkedett tragikumra.

Nyugdíjba vonulásával penzionálták színházaink a valódi nagyságot.» (Ld. teljes színikritikát)

Bessenyei Ferenc, Ungváry László

(Kossuth Görgeyvel vitázik)

Pillanatképek a lajosmizsei tanyáján vele készített legutóbbi (nyári) interjúból: a színművész és felesége

Felesége, B. Élthes Eszter által építtetett kápolna a tanyájukon

Magyar Színház: Szerepei

Versek a mûvész elõadásában:
Kosztolányi Dezsõ: Hajnali részegség
Illyés Gyula: Menedék