EZ IS, AZ IS…

ESZMECSERÉK A MAGYAR NÉP EREDETÉRŐL…

TÖRTÉNELMÉRŐL…

_____________________________________________________                                                                                                                 

     1. 2. 3. 4. 5. oldal

AKKÁDOK

 

   Az akkádok a sumerekkel megközelítő egy időben vagy valamivel később érkeztek Észak-Arábia sztyeppéiről Mezopotámiába.  Ez a sémi nyelvcsaládhoz tartozó nép, amely egyik városáról (Agade) kapta nevét, Közép- és Észak-Mezopotámia termékeny dombvidékén telepedett le. Évszázadokon át békésen éltek egymás mellett az akkádok és a sumerek. Az akkád városok az Kr. e. 3. évezred közepén már szervezettebbek, katonailag erősebbek voltak a sumereknél. Lugalzaggiszi nem tudta befejezni a sumer városok egyesítését, harcba kellett  szállnia Agade királyával. I. Sarrukimuval (Kr.  e. XXIV. sz., kb. 2350 körül).  Sarrukinu több ütközetben legyőzte a sumer városok seregeit, és létrehozta az egységes mezopotámiai államot. A városok elvesztették önállóságukat, a templomgazdaságok szűkebb területre szorultak. A királyi hatalom elvált a papi hatalomtól, a királyi gazdaság (a «palota» gazdasága) is különvált a templomgazdaságtól. Sarrukinu és utódai növelték  a birodalom területét, amelynek határai az Arab-öböltől a Földközi-tengerig és Kisázsiáig terjedtek. A hódítással szerzett birodalom katonai ereje azonban felőrlődött a leigázott népek lázadásai ellen folytatott küzdelemben és a hódító harcokban. A meggyengült akkád birodalom Kr. e. 2220 táján az  iráni Zagrosz-hegység harcias guteus törzseinek (guti, gutu) támadása alatt összeomlott, a fővárost, Agadét a guteusok a földig rombolták. (Az új hódítók nem tudtak egész Mezopotámiát átfogó államszervezetet létrehozni, esetleg nem is állott szándékukban. Uralmuk inkább rablóportyázást jelentett, mint államhatalmat. A guteusok e hatalma elsősorban Mazopotámia középső részét - Akkádot - érintette, a sumer városokra nem nehezedett akkora súllyal…)

 

Szerkesztette*:

Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda

e-mail

 

 

Forrás

 Dr. Polányi Imre: Az ókori világ története, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973, 368. old.

_____________

 

Link:

 

Magyar Nyelvészet

Magyarságismeret mindenkinek - Nem vagyunk finnugorok?

Etruszk rokonaink?…

Sumér-magyar rokonság

Nyelvészeti tanulmányok

 

 

Magyar történelem

A magyar őstörténet kulcsa: a belső-ázsiai  hunok…

Elméletek a magyarok eredetéről

Kiszely István: A magyar nép őstörténete

Iráni gyökereinkről: Apokrif gondolatok egy apokrifról

Kálló Róbert: A  jászszentlászlói Árpád-halom története

Sumér rokonság

Sumeristák figyelmébe

Ősvallásunkról

Magyarok a Bibliában (?)

Mesterházy Zsolt: A magyar ókor

 

A kitalált középkor magyar vonatkozásai

Dr. Heribert Illig és Dr. Klaus Weissgerber: Magyarok a kitalált középkorban - Újraírt történelem

Tóth Gyula: Néhány gondolat Heribert Illig és Klaus Weissgerber: "Magyarok a kitalált középkorban" c. könyvéről

Tóth Gyula: A magyar krónikák és a kitalált középkor

 

 

Kis adalék a jelenkori magyar történelemhez

Olaszul: Ományi Kálló Ferenc (Kálló tábori esperes)

Akiket üldöztek a szabadságért (Kálló tábori esperes és más papi sorsok)

Kálló Róbert, az egyik közvetlen rokon cikkei, írásai & Ki Kálló Róbert és online munkatársai?

Én és a Kálló-Juhász Gyula rokonság

 

Kik a kopjások? (Első változat)

Kopjások (Második változat)

 

Kálló Róbert: Egy elfelejtett kopjás akció 1944-ben

Káros múltidézés

 

 

Egyetemes Történelem

Ókortörténet

Mesterházy Zsolt: Miért nem indoeurópaiak a kelták?…

Kálló Róbert: Piramidománia

Mondák/Egyiptom, ahol a történet kezdődik

Sörös István: Lebegő kövek

Gondolatok és érvek Sörös István új piramiselmélete mellett és ellene

Kitalált középkor

Heribert Illig: Kitalált középkor

Gozner Gertrud: Fiktív Károly

Uwe Topper: A nagy naptárhamisítás - Kitalált évszázadaink rejtélye

Kálló Róbert: Anomalia

A pártus próféta - Zoroaszter

 

 

 

VISSZHANG

 

 

Kapcsolat

 

Google

 

   1.  2. 3. 4. 5. oldal

Dr. Bonaniné  Tamás-Tarr Melinda / Prof.ssa Melinda Tamás-Tarr

 Névjegy/Biglietto da visita

©

 

 

GALLERIA LETTERARIA -  OSSERVATORIO - ARCHIVIO DEI FASCICOLI

 UNGAROHOME - ARCHIVIO-DGL - ARCHIVIO-DGL1

 

 

 

  O.L.F.A