EZ IS, AZ IS…
ESZMECSERÉK A
MAGYAR NÉP EREDETÉRŐL…
TÖRTÉNELMÉRŐL…
_____________________________________________________
AKKÁDOK
Az akkádok a sumerekkel megközelítő egy időben vagy
valamivel később érkeztek Észak-Arábia sztyeppéiről
Mezopotámiába. Ez a sémi nyelvcsaládhoz
tartozó nép, amely egyik városáról (Agade) kapta nevét, Közép- és Észak-Mezopotámia
termékeny dombvidékén telepedett le. Évszázadokon át békésen éltek egymás
mellett az akkádok és a sumerek. Az akkád városok az Kr. e. 3. évezred közepén
már szervezettebbek, katonailag erősebbek voltak a sumereknél.
Lugalzaggiszi nem tudta befejezni a sumer városok egyesítését, harcba
kellett szállnia Agade királyával. I.
Sarrukimuval (Kr. e. XXIV. sz., kb.
2350 körül). Sarrukinu több ütközetben
legyőzte
a sumer városok seregeit, és létrehozta az egységes mezopotámiai államot. A
városok elvesztették önállóságukat, a templomgazdaságok szűkebb területre
szorultak. A királyi hatalom elvált a papi hatalomtól, a királyi gazdaság (a
«palota» gazdasága) is különvált a templomgazdaságtól. Sarrukinu és utódai
növelték a birodalom területét,
amelynek határai az Arab-öböltől a Földközi-tengerig és Kisázsiáig
terjedtek. A hódítással szerzett birodalom katonai ereje azonban
felőrlődött a leigázott népek lázadásai ellen folytatott küzdelemben
és a hódító harcokban. A meggyengült akkád birodalom Kr. e. 2220 táján az iráni Zagrosz-hegység harcias guteus
törzseinek (guti, gutu) támadása alatt összeomlott, a fővárost, Agadét a
guteusok a földig rombolták. (Az új hódítók nem tudtak egész Mezopotámiát
átfogó államszervezetet létrehozni, esetleg nem is állott szándékukban. Uralmuk
inkább rablóportyázást jelentett, mint államhatalmat. A guteusok e hatalma
elsősorban Mazopotámia középső részét - Akkádot - érintette, a sumer
városokra nem nehezedett akkora súllyal…)
Szerkesztette*:
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda
Forrás
Dr. Polányi Imre:
Az ókori világ története, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973, 368. old.
_____________
Link:
Magyar Nyelvészet
Magyarságismeret mindenkinek - Nem vagyunk finnugorok?
Magyar történelem
A
magyar őstörténet kulcsa: a belső-ázsiai hunok…
Elméletek
a magyarok eredetéről
Kiszely István: A magyar nép őstörténete
Iráni gyökereinkről: Apokrif gondolatok egy
apokrifról
Kálló Róbert: A jászszentlászlói Árpád-halom története
Mesterházy
Zsolt: A magyar ókor
A kitalált középkor magyar vonatkozásai
Dr.
Heribert Illig és Dr. Klaus Weissgerber: Magyarok a kitalált középkorban - Újraírt történelem
Tóth
Gyula: A magyar krónikák és a kitalált középkor
Kis adalék a jelenkori magyar történelemhez
Olaszul: Ományi Kálló Ferenc (Kálló tábori esperes)
Akiket üldöztek a szabadságért (Kálló tábori esperes és
más papi sorsok)
Kálló Róbert, az egyik közvetlen rokon cikkei, írásai &
Ki Kálló
Róbert és online munkatársai?
Én és a Kálló-Juhász Gyula rokonság
Kik
a kopjások? (Első változat)
Kálló
Róbert: Egy elfelejtett kopjás akció 1944-ben
Egyetemes Történelem
Mesterházy Zsolt: Miért nem indoeurópaiak a kelták?…
Mondák/Egyiptom, ahol a történet kezdődik
Gondolatok és érvek Sörös
István új piramiselmélete mellett és ellene
Heribert Illig: Kitalált középkor
Uwe
Topper: A nagy naptárhamisítás - Kitalált évszázadaink rejtélye
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda / Prof.ssa Melinda
Tamás-Tarr
©
GALLERIA LETTERARIA - OSSERVATORIO
- ARCHIVIO DEI FASCICOLI
UNGAROHOME