EZ IS, AZ IS…
ESZMECSERÉK A
MAGYAR NÉP EREDETÉRŐL…
TÖRTÉNELMÉRŐL…
_____________________________________________________
SUMEREK
A sumerekről az
alábbi ismereteim vannak a főiskolai tanárképzős
tanulmányaimra támaszkodva:
Mezopotámia első név szerint ismert lakói ők, akik
országukat «Kengir»-nek, «művelt föld»-nek, «nemes föld»-nek
nevezték . A Kr.e. IV. évezred közepe táján jelentek meg Dél-Mezopotámiában,
nem tudni, honnan jöttek, nyelvük nem sorolható az ismert nyelvcsaládokba.
Történetük - valamivel több, mint egy évezred - területe a
Tigris és az Eufrátesz alsó folyása és az Arab-öböl (korábban Perzsa-öböl)
közötti föld, itt épültek városaik: Eridu, Ur, Larsza, Uruk, Suruppak, Nippur,
Lagas, Girszu, stb. A földművelést, az állattenyésztést az előttük
lakók is ismerték, a sumerek tőlük vették át e foglalkozások neveit. A
csatornaépítés, az öntözéses földmű fölfedezésének, a földművelés e
«forradalmasításának» dicsősége a sumereket illeti. A sumerek földjén az
alapvető fontosságú nyersanyagok, mint a fémek, a fa hiányoztak. Az
öntözéses gazdálkodás azonban jelentős
terményfölösleget adott, lehetővé tette, hogy a hiányzó
nyersanyagot csereúton megszerezzék. E sumer cserekereskedelem lényeges
szerepet játszott egész Elő-Ázsia fejlődésében, mert az öntözéses
gazdálkodás termelékenysége szabta meg
a csere mértékét is; ezáltal a sumer cserekereskedelembe bekapcsolódó területek
fejlődésének ütemét is.
A sumer civilizációt tekinthetjük ebben az időben
Elő-Ázsia fejlődése motorjának. A IV-III. évezred fordulóján a
legfontosabb sumer települések városokká fejlődtek, amelyek lakosságszáma
- legalábbis a jelentősebbeké - elérte az 50.000-60.000 főt. Az élet
minden megnyilvánulásának középpontjában a templom (zikkuratu) állott, s a
templom papjai, a város főistene helytartójának (enszi, pateszi)
vezetésével vezetésével irányították a közös munkát, begyűjtötték a termés
egy részét és gondoskodtak a termékcseréről.
A sumer város társadalomszervezetének jellegzetes formája a templomgazdaság,
amelyet a földközösségek szervezeti utódjának tekinthetünk a legjobb földek
tulajdonosának. Klasszikus formájában a templomgazdaság a vezető testület
kollektív tulajdona (formálisan, mivel a templomgazdaság a vallási élet
központja is, a város főistenének tulajdona), megélhetést ad a lakosság
nagyobbik részének , és egyben kizsákmányolja a természetben fizetett
«bérmunkásokat», napszámosokat. A hadifogoly rabszolgák elenyésző számban
dolgoztak a földművelésben. Egy-egy templomgazdaság zárt gazdasági egységet
(görög szófal oikosz) alkotott, amely minden szükségletét maga állította
elő: az élelmiszereket a bérlők szolgáltatásai adták, a templomhoz
tartozó kézművesek állították elő a szükséges ipari termékeket,
főként a fegyvereket és a
fémeszközöket. A papság bonyolította le a kereskedelmet, a behozott ipari
nyersanyagot ők adták át földolgozásra a kézműveseknek, akik a kész
terméket a templomnak szolgáltatták be. Bérüket a kézművesek is
természetben kapták. Ez a zárt templomgazdaság (ill. oikoszgazdaság) az ókori
Kelet gazdaságának legelterjedtebb típusa. E gazdaságban mindenki (pap,
paraszt, kézműves) az isten szolgája, s az istenség szolgálata adja életük
tartalmát, célját. A kizsákmányoláshoz
is "gondoskodó hatalom" képzete fűződött: az istenek
atyailag gondoskodnak az emberekről, és tőlük csak munkát várnak.
A III. évezred első harmadából és a következő
századokból származó régészeti leletek (egyes sírok gazdag arany-ezüst leletei
mellett sok a szegényes sír is) vagyoni-társadalmi differenciálódásról tanúskodnak.
A kizsákmányoló osztály a papság és a hivatalnok arisztokrácia volt, a szabad
közösségi parasztok-bérlők és a kézművesek alkották a kizsákmányoltak
osztályát ( a rabszolgák számarányát csak találgatni tudnánk; de kétségtelen,
hogy a termelőmunkát nagyrészt a szabad dolgozók végezték). A paraszti
bérlők között is vagyoni különbségek alakultak ki, voltak, akik apró
földön - mai mértékegységben 2-3 holdon -, mások 50-60 holdon gazdálkodtak.
A társadalmi elégedetlenség, a belső ellentét több alkalom
vezetett népi megmozduláshoz. Lagasban Kr. e. 2400 körül robbant ki a mozgalom,
amelynek eredményeként új enszi, Urukagina jutott hatalomra, aki reformokat
hajtott végre és a közrendű közösségi tagokra, a papság alsó rétegére
támaszkodva igyekezett a kiváltságos
papság és a világi arisztokrácia önkényét, hatalmaskodását visszaszorítani.
A sumer városok egymástól függetlenek voltak, gazdaságilag is,
politikailag is, annak ellenére, hogy közös volt nyelvük és kultúrájuk. A
gazdasági élet, az öntözőgazdálkodás fenntartása sem tette szükségessé
hosszú ideig a nagyobb politikai, területi egység megteremtését. Amikor egyik
vagy másik város vezető szerepet vívott ki magának (Lagas, Ur, Kis), a
városok akkor is megtartották autonómiájukat. A megműveltethető földekért
azonban szinte állandó volt a háborúskodás a városok között. A XXIV. század
közepén már úgy látszott, hogy Umma
királyának, Lugalzaggiszinak sikerül létrehozni a sumer városok egységét, de a
«birodalma» csak rövid ideig állott
fenn; Mezopotámia egyesítését a sémi akkádok végezték el.
Szerkesztette*:
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda
Forrás
Dr. Polányi Imre:
Az ókori világ története, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973, 368. old.
_____________
Link:
Magyar Nyelvészet
Magyarságismeret mindenkinek - Nem vagyunk finnugorok?
Magyar történelem
A
magyar őstörténet kulcsa: a belső-ázsiai hunok…
Elméletek
a magyarok eredetéről
Kiszely István: A magyar nép őstörténete
Iráni gyökereinkről: Apokrif gondolatok egy
apokrifról
Kálló Róbert: A jászszentlászlói Árpád-halom története
Mesterházy
Zsolt: A magyar ókor
A kitalált középkor magyar vonatkozásai
Dr.
Heribert Illig és Dr. Klaus Weissgerber: Magyarok a kitalált középkorban - Újraírt történelem
Tóth
Gyula: A magyar krónikák és a kitalált középkor
Kis adalék a jelenkori magyar történelemhez
Olaszul: Ományi Kálló Ferenc (Kálló tábori esperes)
Akiket üldöztek a szabadságért (Kálló tábori esperes és
más papi sorsok)
Kálló Róbert, az egyik közvetlen rokon cikkei, írásai &
Ki Kálló
Róbert és online munkatársai?
Én és a Kálló-Juhász Gyula rokonság
Kik
a kopjások? (Első változat)
Kálló
Róbert: Egy elfelejtett kopjás akció 1944-ben
Egyetemes Történelem
Mesterházy Zsolt: Miért nem indoeurópaiak a kelták?…
Mondák/Egyiptom, ahol a történet kezdődik
Gondolatok és érvek Sörös
István új piramiselmélete mellett és ellene
Heribert Illig: Kitalált középkor
Uwe
Topper: A nagy naptárhamisítás - Kitalált évszázadaink rejtélye
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda / Prof.ssa Melinda Tamás-Tarr
©
GALLERIA LETTERARIA - OSSERVATORIO
- ARCHIVIO DEI FASCICOLI
UNGAROHOME