Mesterházy Zsolt
A Kárpát-medencei etnogenezis története
Idő |
Ó-Magyarországról kivándorlás |
Ó-Magyarországi helyi esemény |
Ó-Magyarországra bevándorlás |
43-41000 |
|
Szeletai műveltség |
|
41700-32600 |
|
A szeletai kőipar kialakulása |
|
40000 |
|
Őskárpátiak (gravettiek) |
|
28-25000 20000 9200 |
Őskárpátiak (gravettiek) Európában és a Kaukázusban. A vadásztársadalmak elterjedése nyugaton, északon és
keleten. Az ősszkíták elődei (szabirok) a Kaukázusban az újkőkorba
lépnek. |
Nagyüzemi vadászat miatt jelentős népesség létrejötte. Őskárpáti közösségek és települések. A magyar nyelv korai kezdetei |
Őskárpátiak a Kaukázusban |
|
Szvidériek keleten és északkeleten |
|
|
8000-6200 |
|
Az alföldi újkőkor magyar földművesei falvakban laknak.
Minden további európai művelődés forrásai ők. |
|
6000-4000 |
Európai vonaldíszesek első szétáramlása nyugatra. A
későbbi finnek, finnugorok elvándorlása északra és északkeletre (ld. Renfrew
térképét) Al-Ubaid (4000) özönvíz utáni népe |
A bükki és tiszai művelődések Duna II. A helyben kialakult művelődés kibővül a délkeleti
feláramlású néppel. Tönkölybúza Kengyelen, Szajol, Polgár, az Alföldi
vonaldíszes kerámia népe |
Anatóliai bevándorlók |
6000-5500 |
Az utolsó rénszarvas is elhagyja Ó-Magyarországot, vele a
vadászok nagy része is. Ők kelet felé húzódhattak az északkeleti maradó jég miatt. |
|
|
6000-5800 |
|
|
A Körös anatóliai elszármazású népe Erdélyben és a
Dél-Alföldön, (a Balkánon és Görögországban) |
|
Tell Halaf? |
Alföldi-Körös közös műveltség. Duna I. |
Tell Halaf? |
4600-3900 |
|
A dunántúli vonaldíszes művelődés (DVK) őskorig
visszavezethető helyi alapokon |
|
|
|
Erdélyi rézkori művelődése. Rézipar, a fokos (nem
csatabárd) használata |
Folyamatos keleti kapcsolatok: Folyamköz, Anatólia,
Trója, Kaukázus, Pontusz |
4400-tól |
A rézművesek szétáramlása Európában |
Az erdélyi rézipar az ország húzóipara,
népességgyülekezés |
|
Kb. 4000 |
|
A kökénydombi ómagyar vérszerződés, az első ismert
rovással olvasott ómagyar alkotmány |
|
4000 |
Al-Ubaid özönvíz utáni népe |
A péceli Ó-Magyarország, ez az első Kárpát-medencét
egységesítő műveltség. Hamvasztásos temetkezés. Arcos urnák. Urnái a Trója II.-IV. rétegben találtakkal azonosak Budakalászi kocsi |
|
3900-3000 |
|
A lengyeli műveltség, a DVK folytatója |
|
3800-tól |
|
|
A sztyeppeiek áramlásának kezdete Európa felé, eredetük
végső soron a Régi-Kelet. |
3000 |
Kukutyin (Cucuteni) műveltségének kiáramlása a Kárpátok
keleti ívén kívül, majd Görögországban a Dimini műveltségben (2500) is. |
Bodrogkeresztúr ▼ |
Kaukázusi sumér telepesek |
IV. évezred |
Tatárlakiak Jemdet Nasr-ban |
Duna III. |
Uruk IV. |
2800 |
|
A bronz Ó-Magyarországon |
|
2500 |
A korábban nyugatra vándoroltakból a Rajna mentén kiválik
a harangedényes művelődés. Velük harciasabb kelta eszmények kapnak teret. |
|
|
2300 |
|
|
Kubán-Majkop szkíta-sumér népe, a kurgánosok. Erős
közvetlen sumér hatások. |
2200 |
|
|
Anatóliai bronzművesek |
2000 |
Péceliek Ausztriában, Csehországban, Dél-Németországban, Közép-Európában,
találkozás a harangedényes keltákkal. Innéttől kezdve indokolt a kelta név
általános használata nyugaton. |
Az ó-magyarországi kelta kor kiteljesedése Az Ó-Magyarországi bronziparok felfutása. Erdély és
Nyugat-Magyarország a nagyipar központjai. Újabb népességgyülekezés az ipar
kiszolgálására. |
Folyamközi eredetű kaukázusi sumér-szkíta-kelta
betelepülők. 1 Az első kelet-európai pásztorok az Alföldön |
1800 |
Aunjetitz: ó-magyarországi bronztelep, további
kapcsolatok a Brit-szigetekkel |
|
|
Bronzkor 2200-1600 táján |
|
|
2 Pitvarosi csoport a Maros környékén 3 Elszigetelt, zárt életet élt a Latorca-Hernád
völgyében, Kassától északra egy halomsírokban temetkező zsinegdíszes edényes
népcsoport. 4 Hatvani kultúra - nagyállattartók 5 Ugyanezen vagy közeli rokon népesség más csoportjai
Erdélybe hatoltak be, és hegyi településeket létesítettek (gesprengbergi
csoport). 6 A hatvani kultúrával rokon, de más jellegű, tiszta
keleti eredetű népcsoport tűnik fel Nyugat-Magyarországon és Burgenlandban. 7 Nyitrai csoport, a helyi középső bronzkori magyarádi
kultúra népi alapja. A korai bronzkor vége (Kr. e. 18-17. század) 8 A Morava völgyéből költözött a Temesközbe a perjámosi
kultúra népe. 9 "A Dunántúl középső szakaszán a szintén összetett
eredetű (keleti és helyi) kisapostagi kultúrából sarjad ki a mészbetétes
edények kultúrája, amely talán a legjellegzetesebb és legismertebb magyar
középső bronzkori egység. |
1500 |
|
Halomsíros kelták nyugat-magyarországi bronzközpontja. |
|
1500-1300 Középső bronzor |
|
|
10 Az i. e. XVI-XV. századtól kezdve (a nagyalföldi) déli
tömb területén elterjedt a ló felszerszámozásának anatóliai módja és vele
együtt az anatóliai típusú felszerelés: csontból faragott szíjelosztók,
díszkorongok, díszített agancs zablapálcák. 11 A perjámosi kultúra és a Marostól északra, a
Tiszántúlon, keleti eredetű hatvani-ottományi elemek fölött alakult ki a
gyulavarsándi csoport. Déli eredetű vezetői telltelepeket létesítettek. 12 A halomsíros nép támadása. A támadók a Duna-völgyéből,
nyugati irányból érkeztek, a régészet halomsíros kultúrának nevezi őket. 13 A Közép-Duna-medencei bronzkor katasztrófája. ... Egyelőre felderíthetetlen, mi történt. A Földközi-tenger
középső és keleti medencéjében ugyanebben az időben, a Kr. e. XIII-XII.
században mélyreható átalakulási folyamat zajlott le. ... Csapásaik alatt
elpusztul a hettita birodalom, csoportjaik Egyiptomot támadják, sőt megvetik
lábukat Palesztinában is (filiszteusok). ... Mégis valószínűnek látszik, hogy
a Duna-Tisza-vidék korábbi lakossága nem pusztult el nyomtalanul, hanem
kisebb-nagyobb rajokban, déli irányban tért ki a támadók elől. |
1200 |
|
Az urnamezősök szokásainak elterjedése. Visszatérés a
szellemiek hangsúlyozásához. |
Anatóliai csoportok a vasat hozzák. Urnamezős temetkezés. |
Késői bronzkor |
|
|
14 A Tisza völgyében a Bodrogtól a Marosig a halomsíros
kultúra új temetői tűnnek fel, valószínűleg (az előbbi) támadók hagyatéka. 15 Az élet először a Dunántúlon és a Pest megyei
dombvidéken lendült fel. A területet a hatalmas közép-európai urnamezős
kultúra népe szállta meg, és magába olvasztotta a késői halomsíros elemeket. |
1100-900 |
Az urnamezősök szórványokat létesítenek Lengyelországban,
az Alpokban és Itáliában. Ezek a nagyüzemi vasművelés európai elterjedésének
első állomáshelyei. Populonia vasiparának kezdete az etruszk összeolvadást
eredményezi. |
Jelentős népesség-kivándorlások Ó-Magyarországról a felszaporodott lakosság miatt |
|
900-700 |
Ó-Magyarország központtal fenti szórványok körül egységes
művelődés alakul ki. Mindez törökös törzseink erőteljes elterjedését mutatja. |
|
16 A Kr. e. VIII-VII. században keleti eredetű népcsoportok
hatoltak be Magyarország területére. |
(1200)- 800-400 |
Ó-magyarországi kivándorlások Etrúriába és a Pó völgyébe. |
|
|
750-től |
|
|
Cimmeri szkíták betelepülése 17 A Kr. e. VII. század elejétől kezdve a Dunántúl nyugati
és északi részeire, valamint a Duna túlpartján fekvő, szlovákiai Kisalföld
délnyugati felére a közép-európai Hallstatt-kultúra keleti ága terjeszkedett
ki... |
500 |
|
|
19 Kr. e. VI-V. század fordulója táján új, egységes
színezetű régészeti kultúra bontakozott ki. Előzményeit rosszul ismerjük,
helyi gyökerei mégis aligha kétségesek. |
420-400 körül |
|
|
La Téne-i kelták betelepülése 18 A Dunántúl déli és délkeleti felében a Kr. e. V. századtól
kezdve másféle régészeti kultúra jelentkezik, amely ... kezdetben a
Tisza-vidékkel is kapcsolatban állt, kifejlett vaskori kultúrája azonban a
Dráva-Száva közének kultúrájához köti. |
400 |
|
|
20 A Kr. e. IV. század elején a kelták nagyarányú hódító
vándorlásai következtében Itália és a Kárpát-medence nagyjából egyidőben
hadszíntérré vált. |
250 |
|
Kelta néven jegyzett államszövetség Ó-Magyarországon |
|
190 |
|
|
Pó-völgyi kelták visszajövetele |
58 |
|
A Nagy Ókori Világháború kezdete Galliában |
|
35 |
|
Róma Ó-Magyarországra támad |
|
20 |
|
|
21 Szarmaták az Alföldön 22 Jazigok betelepülése |
Kr. u. 375 |
|
|
23 Karaton és a hunok népe Uldin, Ruga, Atilla |
476 |
|
Róma felszámolása. A rabszolgatartók veresége, a hun (germán) győzelem. A magyar ókor vége és a középkor kezdete |
|
568 |
|
|
24 Baján avar népe |
598 |
|
|
25 Három leszakadt avar törzs betelepülése |
670 |
|
|
26 A griffes-indás nép |
895 |
|
|
27 Árpád népe: a szabirok és onogurok hazajövetele |
XI-XII. szd. |
|
|
28 Besenyő részlegek betelepülése |
1239-45 |
|
|
29 Kötöny kun népe IV. Béla idejében a tatárjárás után
mégiscsak visszajön és megtelepszik az Alföldön. |
[i] Henkey Gyula:
A magyar nép embertani képe. Turán, 1998. március. 22. o. Henkey Gyula: A magyarság keleti
elemeinek embertani képe IV: Turán, 1999. augusztus-szeptember, 35. o. Henkey Gyula: A tiszántúli magyarok
etnikai embertani képe. Turán, 1999. december, 83. o. Henkey Gyula:
Rábaközi magyarok etnikai embertani képe II. Turán, 1998. szeptember 53.
o. Henkey Gyula: A magyarság
keleti elemeinek etnikai embertani képe II. Turán, 1999. április-május, 35.
o. [ii] Budapest,
Akadémiai Kiadó, 1984. [iii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
143. o. [iv] szkita.lap.hu
[v]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 146. o. [vi] Magyarország
története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 147. o. [vii]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 149. o. [viii]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 151. o. [ix] Magyarország
története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 151. o.
[x] vö. Götz
László: Keleten kél a nap. Püski, 1994. Mesterházy Zsolt: A magyar ókor I.
Magyar Ház, 2002.
[xi] Magyarország
története I. Akadémiai kiadó, Budapest, 1984. 151. o. [xii] National
Geographic, 2003. június
[xiii]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 152. o. [xiv] vö. dr.
Érdi Miklós: Hun lovastemetkezések
[xv] Magyarország
története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 152. o.
[xvi]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 152. o.
[xvii]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 152-153. o.
[xviii]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 153. o.
[xix]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 154-155. o.
[xx] Magyarország
története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 155. o.
[xxi] Mivel a
halomsíros kultúra keleti eredetű, ezért megjelenésük e felsorolásban
helyénvaló. A korábbi nyugati régészeti szakirodalom szkítáknak nevezi őket.
(Vö. Götz László: Keleten kél a nap. Püski, Budapest, 1994.)
[xxii] Erőteljes
közép-bronzkori Kárpát-medencei kultúra, amelyet katonailag vélhetően legyőztek
a támadók.
[xxiii]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 162-165. o.
[xxiv] Magyarország
története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 165-166. o.
[xxv]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 166. o.
[xxvi]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 167. o.
[xxvii]
Mesterházy Zsolt: A magyar ókor I. Magyar Ház, Budapest, 2002. 311-323. o.
[xxviii]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 170-171. o.
[xxix]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 172-174. o.
[xxx]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 174. o.
[xxxi] Magyarország
története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 175-177. o.
[xxxii]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 177. o. [xxxiii] National
Geographic (magyar) 2003, június. 106. o.
[xxxiv]
Magyarország története I. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1984. 180. o.
[xxxv] Mesterházy
Zsolt: A magyar ókor I. 89. o.
A
jelöletlen hivatkozások forrása: (Resources of the nonsigned datas): Mesterházy
Zsolt: The Ancient Hungary. A magyar ókor. Kárpáti Ház, Budapest, 2003. 2nd
Vol. 451-455. o. Forrásjegyék ott.
OSSERVATORIO LETTERARIO
*** Ferrara
e l'Altrove ***
©
_______________________________________________
TESTVÉRMÚZSÁK/MAGYAR PORTÁL - IRODALMI GALÉRIA
- FIGYELŐ
MEGJELENT SZÁMOK ARCHÍVUMA - UNGAROHOME
- ARCHÍVUM-DGL
- ARCHÍVUM-DGL1