Mesterházy Zsolt

 

A Kárpát-medencei etnogenezis története

(Angolul)

 

 

Idő

 

Ó-Magyarországról kivándorlás

 

Ó-Magyarországi

helyi esemény

 

Ó-Magyarországra bevándorlás

43-41000

 

Szeletai műveltség

 

41700-32600

 

A szeletai kőipar kialakulása

 

40000

 

Őskárpátiak (gravettiek)

 

28-25000

 

 

20000

 

 

9200

Őskárpátiak (gravettiek) Európában és a Kaukázusban.

A vadásztársadalmak elterjedése nyugaton, északon és keleten.

Az ősszkíták elődei (szabirok) a Kaukázusban az újkőkorba lépnek.

Nagyüzemi vadászat miatt jelentős népesség létrejötte.

Őskárpáti közösségek és települések.

 

A magyar nyelv korai kezdetei

Őskárpátiak a Kaukázusban

 

Szvidériek keleten és északkeleten

 

 

8000-6200

 

Az alföldi újkőkor magyar földművesei falvakban laknak. Minden további európai művelődés forrásai ők.

 

6000-4000

Európai vonaldíszesek első szétáramlása nyugatra. A későbbi finnek, finnugorok elvándorlása északra és északkeletre (ld. Renfrew térképét)

Al-Ubaid (4000) özönvíz utáni népe

A bükki és tiszai művelődések Duna II.

 

A helyben kialakult művelődés kibővül a délkeleti feláramlású néppel.

Tönkölybúza Kengyelen, Szajol, Polgár, az Alföldi vonaldíszes kerámia népe

Anatóliai bevándorlók

6000-5500

Az utolsó rénszarvas is elhagyja Ó-Magyarországot, vele a vadászok nagy része is. Ők kelet felé húzódhattak az északkeleti maradó jég miatt.

 

 

6000-5800

 

 

A Körös anatóliai elszármazású népe Erdélyben és a Dél-Alföldön, (a Balkánon és Görögországban)

 

Tell Halaf?

Alföldi-Körös közös műveltség. Duna I.

Tell Halaf?

4600-3900

 

A dunántúli vonaldíszes művelődés (DVK) őskorig visszavezethető helyi alapokon

 

 

 

Erdélyi rézkori művelődése. Rézipar, a fokos (nem csatabárd) használata

Folyamatos keleti kapcsolatok: Folyamköz, Anatólia, Trója, Kaukázus, Pontusz

4400-tól

A rézművesek szétáramlása Európában

Az erdélyi rézipar az ország húzóipara, népességgyülekezés

 

Kb. 4000

 

A kökénydombi ómagyar vérszerződés, az első ismert rovással olvasott ómagyar alkotmány

 

4000

Al-Ubaid özönvíz utáni népe

A péceli Ó-Magyarország, ez az első Kárpát-medencét egységesítő műveltség.

Hamvasztásos temetkezés. Arcos urnák.

Urnái a Trója II.-IV. rétegben találtakkal azonosak

Budakalászi kocsi

 

3900-3000

 

A lengyeli műveltség, a DVK folytatója

 

3800-tól

 

 

A sztyeppeiek áramlásának kezdete Európa felé, eredetük végső soron a Régi-Kelet.

3000

Kukutyin (Cucuteni) műveltségének kiáramlása a Kárpátok keleti ívén kívül, majd Görögországban a Dimini műveltségben (2500) is.

Bodrogkeresztúr

▼

Kaukázusi sumér telepesek

IV. évezred

Tatárlakiak Jemdet Nasr-ban

Duna III.

Uruk IV.

2800

 

A bronz Ó-Magyarországon

 

2500

A korábban nyugatra vándoroltakból a Rajna mentén kiválik a harangedényes művelődés. Velük harciasabb kelta eszmények kapnak teret.

 

 

2300

 

 

Kubán-Majkop szkíta-sumér népe, a kurgánosok. Erős közvetlen sumér hatások.

2200

 

 

Anatóliai bronzművesek

2000

Péceliek Ausztriában, Csehországban, Dél-Németországban, Közép-Európában, találkozás a harangedényes keltákkal. Innéttől kezdve indokolt a kelta név általános használata nyugaton.

Az ó-magyarországi kelta kor kiteljesedése

 

Az Ó-Magyarországi bronziparok felfutása. Erdély és Nyugat-Magyarország a nagyipar központjai. Újabb népességgyülekezés az ipar kiszolgálására.

Folyamközi eredetű kaukázusi sumér-szkíta-kelta betelepülők.

 

1 Az első kelet-európai pásztorok az Alföldön

1800

Aunjetitz: ó-magyarországi bronztelep, további kapcsolatok a Brit-szigetekkel

 

 

 

 

Bronzkor 2200-1600 táján

 

 

2 Pitvarosi csoport a Maros környékén

3 Elszigetelt, zárt életet élt a Latorca-Hernád völgyében, Kassától északra egy halomsírokban temetkező zsinegdíszes edényes népcsoport.

4 Hatvani kultúra - nagyállattartók

5 Ugyanezen vagy közeli rokon népesség más csoportjai Erdélybe hatoltak be, és hegyi településeket létesítettek (gesprengbergi csoport).

6 A hatvani kultúrával rokon, de más jellegű, tiszta keleti eredetű népcsoport tűnik fel Nyugat-Magyarországon és Burgenlandban.

7 Nyitrai csoport, a helyi középső bronzkori magyarádi kultúra népi alapja. A korai bronzkor vége (Kr. e. 18-17. század)

8 A Morava völgyéből költözött a Temesközbe a perjámosi kultúra népe.

9 "A Dunántúl középső szakaszán a szintén összetett eredetű (keleti és helyi) kisapostagi kultúrából sarjad ki a mészbetétes edények kultúrája, amely talán a legjellegzetesebb és legismertebb magyar középső bronzkori egység.

1500

 

Halomsíros kelták nyugat-magyarországi bronzközpontja.

 

1500-1300 Középső bronzor

 

 

10 Az i. e. XVI-XV. századtól kezdve (a nagyalföldi) déli tömb területén elterjedt a ló felszerszámozásának anatóliai módja és vele együtt az anatóliai típusú felszerelés: csontból faragott szíjelosztók, díszkorongok, díszített agancs zablapálcák.

11 A perjámosi kultúra és a Marostól északra, a Tiszántúlon, keleti eredetű hatvani-ottományi elemek fölött alakult ki a gyulavarsándi csoport. Déli eredetű vezetői telltelepeket létesítettek.

12 A halomsíros nép támadása. A támadók a Duna-völgyéből, nyugati irányból érkeztek, a régészet halomsíros kultúrának nevezi őket.

13 A Közép-Duna-medencei bronzkor katasztrófája.

... Egyelőre felderíthetetlen, mi történt. A Földközi-tenger középső és keleti medencéjében ugyanebben az időben, a Kr. e. XIII-XII. században mélyreható átalakulási folyamat zajlott le. ... Csapásaik alatt elpusztul a hettita birodalom, csoportjaik Egyiptomot támadják, sőt megvetik lábukat Palesztinában is (filiszteusok). ... Mégis valószínűnek látszik, hogy a Duna-Tisza-vidék korábbi lakossága nem pusztult el nyomtalanul, hanem kisebb-nagyobb rajokban, déli irányban tért ki a támadók elől.

1200

 

Az urnamezősök szokásainak elterjedése. Visszatérés a szellemiek hangsúlyozásához.

Anatóliai csoportok a vasat hozzák. Urnamezős temetkezés.

Késői bronzkor

 

 

14 A Tisza völgyében a Bodrogtól a Marosig a halomsíros kultúra új temetői tűnnek fel, valószínűleg (az előbbi) támadók hagyatéka.

15 Az élet először a Dunántúlon és a Pest megyei dombvidéken lendült fel. A területet a hatalmas közép-európai urnamezős kultúra népe szállta meg, és magába olvasztotta a késői halomsíros elemeket.

1100-900

Az urnamezősök szórványokat létesítenek Lengyelországban, az Alpokban és Itáliában. Ezek a nagyüzemi vasművelés európai elterjedésének első állomáshelyei. Populonia vasiparának kezdete az etruszk összeolvadást eredményezi.

Jelentős népesség-kivándorlások

Ó-Magyarországról a felszaporodott lakosság miatt

 

900-700

Ó-Magyarország központtal fenti szórványok körül egységes művelődés alakul ki. Mindez törökös törzseink erőteljes elterjedését mutatja.

 

16 A Kr. e. VIII-VII. században keleti eredetű népcsoportok hatoltak be Magyarország területére.

(1200)- 800-400

Ó-magyarországi kivándorlások Etrúriába és a Pó völgyébe.

 

 

750-től

 

 

Cimmeri szkíták betelepülése

17 A Kr. e. VII. század elejétől kezdve a Dunántúl nyugati és északi részeire, valamint a Duna túlpartján fekvő, szlovákiai Kisalföld délnyugati felére a közép-európai Hallstatt-kultúra keleti ága terjeszkedett ki...

500

 

 

19 Kr. e. VI-V. század fordulója táján új, egységes színezetű régészeti kultúra bontakozott ki. Előzményeit rosszul ismerjük, helyi gyökerei mégis aligha kétségesek.

420-400 körül

 

 

La Téne-i kelták betelepülése

18 A Dunántúl déli és délkeleti felében a Kr. e. V. századtól kezdve másféle régészeti kultúra jelentkezik, amely ... kezdetben a Tisza-vidékkel is kapcsolatban állt, kifejlett vaskori kultúrája azonban a Dráva-Száva közének kultúrájához köti.

400

 

 

20 A Kr. e. IV. század elején a kelták nagyarányú hódító vándorlásai következtében Itália és a Kárpát-medence nagyjából egyidőben hadszíntérré vált.

250

 

Kelta néven jegyzett államszövetség Ó-Magyarországon

 

190

 

 

Pó-völgyi kelták visszajövetele

58

 

A Nagy Ókori Világháború kezdete Galliában

 

35

 

Róma Ó-Magyarországra támad

 

20

 

 

21 Szarmaták az Alföldön

22 Jazigok betelepülése

Kr. u. 375

 

 

23 Karaton és a hunok népe

Uldin, Ruga, Atilla

476

 

Róma felszámolása.

A rabszolgatartók veresége, a hun (germán) győzelem.

A magyar ókor vége és a középkor kezdete

 

568

 

 

24 Baján avar népe

598

 

 

25 Három leszakadt avar törzs betelepülése

670

 

 

26 A griffes-indás nép

895

 

 

27 Árpád népe: a szabirok és onogurok hazajövetele

XI-XII. szd.

 

 

28 Besenyő részlegek betelepülése

1239-45

 

 

29 Kötöny kun népe IV. Béla idejében a tatárjárás után mégiscsak visszajön és megtelepszik az Alföldön.

 

[i] Henkey Gyula: A magyar nép embertani képe. Turán, 1998. március. 22. o.  Henkey Gyula: A magyarság keleti elemeinek embertani képe IV: Turán, 1999. augusztus-szeptember, 35. o.  Henkey Gyula: A tiszántúli magyarok etnikai embertani képe. Turán, 1999. december, 83. o.  Henkey Gyula: Rábaközi magyarok etnikai embertani képe II. Turán, 1998. szeptember 53. o.  Henkey Gyula: A magyarság keleti elemeinek etnikai embertani képe II. Turán, 1999. április-május, 35. o.  [ii] Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. [iii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 143. o.  [iv] szkita.lap.hu [v] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 146. o.  [vi] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 147. o.  [vii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 149. o. [viii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 151. o.  [ix] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 151. o.

[x] vö. Götz László: Keleten kél a nap. Püski, 1994. Mesterházy Zsolt: A magyar ókor I. Magyar Ház, 2002.

[xi] Magyarország története I. Akadémiai kiadó, Budapest, 1984. 151. o. [xii] National Geographic, 2003. június

[xiii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 152. o.  [xiv] vö. dr. Érdi Miklós: Hun lovastemetkezések

[xv] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 152. o.

[xvi] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 152. o.

[xvii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 152-153. o.

[xviii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 153. o.

[xix] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 154-155. o.

[xx] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 155. o.

[xxi] Mivel a halomsíros kultúra keleti eredetű, ezért megjelenésük e felsorolásban helyénvaló. A korábbi nyugati régészeti szakirodalom szkítáknak nevezi őket. (Vö. Götz László: Keleten kél a nap. Püski, Budapest, 1994.)

[xxii] Erőteljes közép-bronzkori Kárpát-medencei kultúra, amelyet katonailag vélhetően legyőztek a támadók.

[xxiii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 162-165. o.

[xxiv] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 165-166. o.

[xxv] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 166. o.

[xxvi] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 167. o.

[xxvii] Mesterházy Zsolt: A magyar ókor I. Magyar Ház, Budapest, 2002. 311-323. o.

[xxviii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 170-171. o.

[xxix] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 172-174. o.

[xxx] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 174. o.

[xxxi] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 175-177. o.

[xxxii] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 177. o. [xxxiii] National Geographic (magyar) 2003, június.  106. o.

[xxxiv] Magyarország története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 180. o.

[xxxv] Mesterházy Zsolt: A magyar ókor I. 89. o.

 

A jelöletlen hivatkozások forrása: (Resources of the nonsigned datas): Mesterházy Zsolt: The Ancient Hungary. A magyar ókor. Kárpáti Ház, Budapest, 2003. 2nd Vol. 451-455. o.  Forrásjegyék ott.

 

Google

OSSERVATORIO LETTERARIO

*** Ferrara e l'Altrove ***

©

_______________________________________________

 

 TESTVÉRMÚZSÁK/MAGYAR PORTÁL - IRODALMI GALÉRIA - FIGYELŐ

MEGJELENT SZÁMOK ARCHÍVUMA  -  UNGAROHOME - ARCHÍVUM-DGL - ARCHÍVUM-DGL1

 MON-ÜZENETEIM

 

HOME