OSSERVATORIO LETTERARIO 

*** Ferrara e l'Altrove ***

Magyar nyelvű online melléklet  - Supplemento online in lingua ungherese 

MAGYAR GALÉRIA - GALLERIA UNGHERESE 

 

 

BORBÉLY KÁROLY: KERESZTÚT

 

Foto: Ravazd Honlapjáról

A képre kattintva olvashatnak munkásságáról.

 

 

 

Világ Világossága

 

 

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot.

 

   A keresztút állomásai örökre emlékezetesek, de hogy miképpen adja át azok egységét és végső értelmét az újrateremtő közvetítő, az Isten áldotta művész, mind a korra, mind az alkotóra jellemző. A legősibb ábrázolások szemléleti tisztaságához és mély bölcsességéhez nyúlt vissza Borbély Károly, amikor megalkotta eddigi életének főművét. Mi köti össze a szemlélet számára a szenvedés útjának állomásait? Az, ami magát a szenvedést is annak végső értelmével, a Megváltó feltámadásával. Ennek jelképe a nagyszombati szertartásban a fény, Krisztus világossága.

   Ez a világosság ragyogja be ezt a csodálatos keresztutat az arany fényével, amit az első ikonfestők hagyományoztak ránk. A művész ezt a világosságot vezeti végig a keresztúton. Az, hogy Krisztus világossága beragyogja a szenvedést is, jelzi, hogy bármi szörnyűség történik is, annak célja Isten elbitangolt nyájának megváltása a halál legyőzése által.

   Az első stáció címe közismert: Pilátus halálra ítéli Jézust. Itt a már elítélt Emberfiának elvonszolását láthatjuk. A nézőnek jobbra, a főalak háta mögött, mintegy az ítélet következtében felvilágló fény, jelenik meg az arany, hogy a gyalázkodó tömeg mögött és fölött a kapun túli világban mindenütt jelenvaló fénnyel való kapcsolatát mutassa meg. E kép lényege az első lépés. Amint Jézus vállára kerül a kereszt, felragyog a háttér: megkezdődik a legdicsőségesebb kínszenvedés, és Isten jelen van a ragyogásban, hiszen beteljesedik, amit a próféták jövendöltek. Amikor Jézus először esik el a kereszttel, a keresztfa villog a vállán, és az Atya fénye hívja, segíti a keserves úton. Ez a fény mindvégig irányítja és kíséri a halálba menőt. Amikor szent Anyjával találkozik, a fény a szenvedő anya mögött – akár a mózesi lángoszlop – mutatja az utat, hogy a feladatot teljesíteni kell, a méltatlanná vált választottak helyett az egész világot kell megváltani. Az ötödik állomás, amikor az éppen hazafelé tartó cirenei Simont kényszerítik a kereszt cipelésére,  csoda történik, ami megmagyarázza, hogy az eleinte ellenkező Simonnak mi oka volt egyszer csak szeretettel segíteni. Jézus arcán átfénylik keresztjének sugárzása. Amikor Veronika kendőt nyújt, hogy a Mester megtörölhesse arcát, földöntúli fénnyel ragyog sovány vállán a súlyos gerenda, és Jézus véres arca aranyszínben tündököl. Midőn Jézus másodszor esik el a kereszttel, és arca ismét halálosan kimerült emberarc, mintha már a halál békéje venné körül. A válláról hátára csúszott keresztfa szinte lángol, akár hajdan a csipkebokor: Isten jelen van, és a harsogó fényben szinte feloldódó pribékek rángatják talpra Jézust. „Ne miattam sírjatok…” – szól Jézus az asszonyokhoz, és a nyolcadik stáció képén nem csupán a keresztfa és az ő arca ragyog, felragyog a fény az asszonyok s a gyerekek feje fölött is. És a harmadik eleséskor, akárha napba néznénk, világlik a keresztgerenda az egyik pribék karjában, miközben másikuk ágas korbács ólmos végével veri a fekvő Jézust. Megfosztják ruháitól. Goromba haramiamarok tépi le ruháját, és a megalázott, megkínzott emberalak mögött felragyog a mindenség: a véres test elérkezett a földi lét határához. Letépett leplén visszfény ragyog. A keresztrefeszítés előtti pillanatokban a végsőkig elcsigázott test és a borongó, sötét földi világ fölött a mennybolt arany fényben tündököl: egymásra néz az ég és a kereszt. A művész kifogástalan dramaturgiával építette fel képsorát, amin egyre gyorsulnak és súlyosbodnak az események. Jézus meghal a kereszten, a világ elsötétedik, a kereszt villámcsapásként ragyog, és körötte kavarog az arany tűzoszlop. Isten szeretett fia beteljesíti a jóslatokat. Testének keresztről való levétele sem szokványos. Nem pietŕ: a tündöklő keresztről csurog a vér, tövében kis csoport indul a letakart testtel, hogy eltemessék.

   A tizennegyedik stáció az előzőkön fölül is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Nem a sírba helyezés képe ez, hanem a feltámadásé; a nyitott sírba egy római katona lép be hátrahőköl, és szeme elé kapja kezét, mert elvakítja a világosság. Isten beragyogja a sírboltot, de a testet nem látni: feltámadt.

   Borbély Károly megfestette azt a keresztutat, amely Isten örök jelenlétéről és Jézus szenvedésének értelméről, a feltámadásról szól.

  

   Gödöllő, 2004. október 17-én

                                                     ©  Dr. Szitányi György

Névjegy

Honlap

 

  

I                                                      II

  

III                                                      IV

 

V                                                        VI

 

VII                                                       VIII

  

IX                                                            X

 

XI                                                         XII

 

XIII                                                            XIV

 

Foto: © Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda

Helyszín: A ravazdi plébánia katolikus temploma

 

 

  

Borbély Károly és Dr.  Szitányi György a ravazdi templomban a XIV. Stáció előtt; oltár a plébánossal.

 

 

A festőművész  műtermében:

 

    

Műterem a Kálvária befejezendő képeivel            Borbély  Károly és Dr. Szitányi György

 

   

  Borbély Károly a képeihez használt technikákról magyaráz.

 

 Borbély  Károly

Foto: © Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda

 

 

Idő közben elkészültek a grafikai vázlatok képei is, maga  a festőművész juttatta el:

 

             

VI                                            VIII                                              X

 

           

XI                                             XII                                           XIII

  

Borbély Károly festőművész a  Győr-Moson-Sopron megyében rendezett Őszi Tárlaton a Föld sorozatának két darabjáért megkapta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének a díját. (2004. 11. 24.)

 

Link:

Olasz nyelvű cikk

Nyári útinapló (2004)

Borbély Károly: Újragondolt képek Bálványos Huba kiállításáról

 

 

Dr. Bonaniné  Tamás-Tarr Melinda / Prof.ssa Melinda Tamás-Tarr

 Névjegy/Biglietto da visita

©

 

TARTALOM - ELŐZŐ  SZÁM - IRODALMI GALÉRIA - FIGYELŐ

 MEGJELENT SZÁMOK ARCHÍVUMA -  UNGAROHOME - ARCHÍVUM-DGL - ARCHÍVUM-DGL1

 

O.L.F.A.