OSSERVATORIO LETTERARIO 

*** Ferrara e l'Altrove ***

Magyar nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingua ungherese   

______________________________________________________

Ferrara, 2005. március 14. Hétfő

 

 

MÁRCIUS IDUSA

(Olasz cikkek: La primavera dei popoli 1848/Népek tavasza 1848 , Quindici marzo)

 

Kapcsolódó hangjáték: 

Szitányi György: Álmok kelhetnek valóra

 (klikk a kokárdára)

 

 

 

 

Márciusi ifjak lapja helytállásra és a hazai konzervatívok pozicióinak felszámolására buzdít.

 

Egy nappal a forradalom előtt, 1848. március 14-én hangzottak el Vasvári Pál szavai: «Egész Európa tengere forr, s a népek újjászületésének meg kell történni! Jajj a nemzetnek, mely még most is közönnyel tudna tekinteni a nagyszerű világeseményekre. Azt én egyenesen öngyilkossággal vádolnám. A francia kakas már harmadszor is kukorékolt: a hajnal minden életrevaló nemzetnél kezdődik... Most vagy soha! Ha a kedvező európai eseményeket elszalasztjuk, akkor ismét sínylődhetünk századokon át... Amely nemzet önmagát elhagyja, az nem méltó a szabadságra.»

   Ez az a nap volt, amikor az Ellenzéki Kör gyűlésén elhatározták: csatlakoznak a tizenkét ponthoz, ahhoz az első követelésváltozathoz, amelynek aztán tömörebb és határozottabb szövege másnap nyomtatásban is a pesti néphez került. Szó esett arról, hogy március 19-én szabadságlakomát rendeznek, és ott megkezdik ennek a petíciónak az aláíratását. Az Ellenzéki Kör ablakai alatt tömeg hullámzott. A zúgó éljenek között mind több kiáltás követelte: cselekedjenek azonnal, küldjenek feliratot a királyhoz vagy az országgyűléshez. Ekkor szólalt meg Klauzál Gábor, ügyesen, ravasz javaslattal hűtve le a forrófejűeket: az egész országban köröztetni kell a feliratot. «Amivel is sikerült a határozatot elhalasztatnia, s evvel egyszersmind forradalmi értékétől és érvényétől megfosztania» - jegyzi meg Hatvany Lajos.

 

 

 

 

 

 

 

 

Petőfi  Sándor(1823-1849)

Barabás Miklós litográfiája , Budapesti Magyar Nemzeti Múzeum

 

  A XIX. század vége felé írott Thallóczy Lajos monográfiája, így beszéli el az eseményeket: «A halasztás oly dolog volt, mellyel senki sem elégedett meg. Kivált az ifjúság zajongott... Klauzált ugyan szerették, becsülték, de a halasztásról tudni sem akartak. Este tömve volt a Fillinger Kávéház. Ott volt az ifjúság színe-java, a fiatal írók mind. Asztalokra ugrálva, harsogó beszédeket mondanak a késedelmezés ellen…  Egyszerre híre terjed: Bécsben kiütött a forradalom, Metternichet elűzte a nép… A kávéházban ember ember hátán. Vasvári szól… Amúgy is éjfélre jár az idő, a lelkesedés fokonként nő… Éjfélkor Vasvári újabb lelkesítő beszédére a kávéház ifjúsága tettekre szánta el magát...» Thallóczy állítólag szemtanúk elbeszélése alapján állította össze krónikáját. Egy másik, hasonlóképpen évtizedekkel később leírt emlékezésben, Hamary Dániel ezt írja: «Petőfi, Jókai, Vasvári, Bulyovszky, Sükei és mások azt javasolják: a követeléseket, a tizenkét pontot másnap nyilvánosságra kell hozni. Voltak óvatoskodók: azt fontolgatták, mi lesz, ha Lederer, a budai városparancsnok ágyúi, meg a Károly-kaszárnyában állomásozó katonák közbelépnek? «Mi lenne akkor? - ismétli Petőfi, Jókai és többen a kérdést pirító gúnnyal -, hát megküzdünk velük!» A lelkesek és a veszélyre nem gondolók mind-mind ezt hangoztatták, a gyávák maradjanak! - szóltak közbe. A kétkedőket, a veszélytől félőket részint gúnyosan kinevették. A pro és contra megbeszélések után azt a határozatot mondta ki Petőfi: «Holnap 8 órakor itt a kávéházban a "közvélemény asztala" körül gyülekezünk mindnyájan, s innen indulunk tömegesen először a jogi egyetemhez, azután az orvosihoz megyünk...»

 

A Pilvax, a márciusi fiatalok «Forradalmi Csarnoka»

 

   Reggel - Petőfi naplójából tudjuk - Petőfi és Jókai közös Dohány utcai lakásukból indultak el. A Pilvax Kávéházban, amelyet tulajdonosáról néha Fillingernek is neveztek, már igen sokan voltak. «Jókai a proklamációt olvasta fel, én a "Nemzeti dal"-t szavaltam el, mindkettő riadó tetszéssel fogadtatott» - írja Petőfi. Ugyancsak tőle tudjuk a vers születésének dátumát is - március 13-án írta, a proklamáció, a 12 pont is már a nagy nap előtt született.

 

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát,
    a censura eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári
    és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék. Képviselet egyenlőség
    alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az
     alkotmányra, magyar katonáinkat
     ne vigyék külföldre, a' külföldieket
     vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon
     bocsáttassanak.
12. Unio.

 

 S egy kortárs, egy másik költő, Vajda János sok-sok évvel később azt is megírta, miként készítették elő az eseményeket -elsősorban Petőfi és elvbarátai. «Talán Pesten is történtek volna erőfeszítések, mint egész Európa minden nagy városában, az akkor oly szédítő varázsú Páris forradalmának utánzására: de egyet mint szemtanú, bizonyosan merek állítani, tudniillik, hogy Petőfi nélkül a március 15-i nap eseményei nem történnek meg… A párisi forradalom hírének hatása alatt a közvélemény asztala elhatározta, hogy tagjai járjanak szét az egész városban: vendéglők, kávéházak polgárságát igyekezzenek fölvilágosítani a pillanat követelményei felől és megnyerni a cselekvés céljának ... Ki voltak osztva köztünk a helyiségek, kerületek, melyekbe el kellett járnunk előkészíteni a tömegeket» - írta Vajda János, aki elmondta, hogy a diákság, az értelmiség, néhány földbirtokos jelentette az akkoriban még túlnyomórészt német lakosságú Pesten «azt a dynamitszerű elemet, melynek lelke mélyén forrott kohószerű hévvel a cselekvés vágya, a gyors, azonnali, éspedig nagyszerű cselekvésre, mely egyszerre letörülje arcunkról az általános lenézetés miatti szégyenérzet égető pírját, mert szörnyű kimondani, de úgy volt, hogy Európa nem is tudott rólunk, vagy aki tudott, mint kiváltkép a német, csak gúnyolódva, mint európai khinaiakról szólt rólunk».

 

Népgyűlés a Nemzeti Múzeum előtt

 

   Van az előkészítésnek egy másik nyoma is. Ács Mihály nyomdász beszélt pályatársaival, akik annak idején ott dolgoztak a nagy nap egyik talán legfontosabb színhelyén, a Landerer és Heckenast nyomdájában. A beszélgetések legfontosabb része: «Mindenekfölött tagadták azt, hogy a mozgalom mintegy meglepte s készületlenül találta az illető nyomdát. Landerer a mozgalmat intéző ifjakkal, ha egyéb úton nem, a nála megjelenő Életképek útján, mint e vállalat szerkesztőivel és dolgozó társaival szorosabb viszonyban állott és így nem lehetetlen, hogy a történendőkre nézve előleges értesítést is kapott tőlük. Gyanítható az már abból az intézkedésből is, mely szerint előtte való este az összes munkásainak lelkére kötötte, hogy a zavaros idők mellett is, reggel mindannyian helyükön legyenek, mert minden egyesre szükség lehet; s a mi az akkori nyomdai állapotoknál lényeges dolog volt, már előre nagy mennyiségű papírt is áztattak...»

  

A «Nemzeti dal» első nyomtatott példánya a költő sajátkezű megjegyzéseivel:

«Az 1858-diki márczius 15-kén kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete.»

     A pesti forradalmat, március idusának győztes történéseit tehát komoly előkészítés előzte meg; a legkövetkezetesebb forradalmárok semmit sem bíztak a véletlenre. Vajda János egyébként roppant érzékletesen eleveníti meg, mi történt az Újvilág utcában, az orvosi egyetem épületében, ahová a forradalmárok elsőnek érkeztek: «…Az orvosi egyetemen a tanár… eréllyel és ridegen tiltakozott a berontás merénylete ellen. Egy szempillanatnyi csönd állott be: kínos, aggasztó csönd: az ifjúság habozni látszott, mit tegyen. Ha a tanár mellé áll, vége a kísérletnek. Petőfi nélkül talán ez történt volna. De bizonnyal volt néhány a növendékek közt olyan Petőfi-bálványozó, aki örült az alkalomnak, hogy közelébe férkőzhet és talán - vele eshetik el a harcban. Mert hogy ez őrületes merénylet, lőpor és golyó, vagy szuronyhalál nélkül végződjék, arra ugyan senki sem mert fogadni eggyel a száz ellen sem. Néhány ilyen magával ragadta az egész osztályt, rohantak ki az udvarra, ahol Petőfi elszavalta a "Talpra magyar"-t, Jókai fölolvasta a 12 pontot - azután már egy nagy tömeg rontott ki az utcára, a görgeteg megindult, ellenállhatatlanul sodorva magával a lakosságot.» A bölcsészeti, majd a jogi kar diákjai ugyanolyan lelkesen csatlakoztak, mint a medikusok. Petőfi újra szavalt. Egy szemtanú, Hatala Péter így hallotta és látta: «Hatalmas szavalás volt ez, a dal hat szakaszának utolsó verseit… mindannyiszor az egész tér visszhangoztatta… A Károlyi-palota felől katonai őrjárat közeledett, de a tömeg láttára visszafordult. Midőn Petőfi a magasból ismét a földre leszállt: egy erős hang felkiáltott: Menjünk Budára! Irassuk alá a cenzorral, és nyomassuk ki a "Nemzeti dal"-t!… Nem megyünk, nem ismerjük el a cenzúrát! Nyomassuk ki cenzúra nélkül!… S a nagy emberáradat megindult a Károlyi-palota irányában. Mi lejöttünk az emeletről s a sereg után haladtunk egész a Hatvani utca torkolatáig, a szent ferenciek templomáig. Ott már áthatlan volt a tömeg. A Szép utca sarkán, a hol a Kamon Kávéház van, volt a Landerer és Heckenast könyvnyomdája. Itt állapodott meg az Egyetem térről elvonult sereg. Kinyomatták a 12 pontot és a "Nemzeti Dal"-t és szórták ki az utcán várakozó tömeg közé. Mi utunkban a Kuria épületén láttunk egy kéziratos falragaszt e címmel: "Mit kíván a magyar nemzet?" Nemsokára nyomott példányok helyettesítették az írott falragaszokat. Megeredt az eső, de azért ott állottunk várakozva, láttam, hogy Európa naponkint közeledik egy nagyszerű, erőszakos megrázkódáshoz...»

Aztán hajnalodott; már március 16-a volt, egy nappal azután világosodott kelet felől, hogy győzött a pesti nép.

 

Kapcsolódó hangjáték:

Álmok kelhetnek valóra

(Szitányi György)

 

Kapcsolódó Petőfi-versek:

Válogatás Petőfi Sándor verseiből

 

Olasz cikk:

 La primavera dei popoli 1848/Népek tavasza 1848

Quindici marzo

 

Szerk.:  Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda

 

OSSERVATORIO LETTERARIO

***Ferrara e l'Altrove ***

©

 

TESTVÉRMÚZSÁK/MAGYAR NYELVŰ PORTÁL - IRODALMI GALÉRIA - FIGYELŐ

MEGJELENT SZÁMOK ARCHÍVUMA  -  UNGAROHOME - ARCHÍVUM-DGL - ARCHÍVUM-DGL1

 

HOME