OSSERVATORIO
LETTERARIO
*** Ferrara e
l'Altrove ***
Magyar
nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingua ungherese
__________________________________________
Ferrara, 2005. február 2. Szerda - 22.14
A
MÚZSA, MEG A CSÓK
Gyakran szokták mondani különösen férfi
művészek, amikor van ihletük hogy: «homlokon csókolt a múzsa». De gondolunk-e
egyáltalán arra, hogy ki a múzsa, ill. kik azok a múzsák?
Az Olümposz lakói. Ahogy a
görög mitológiában a művészetek kilenc istennője együtt táncolt és dalolt az
Olümposzon vagy a tiszta vizű források közelében, úgy minden időben sűrűn
találkozik és kapcsolódik a költészet, a színjátszás, a zene, a tánc egymással
és a képzőművészetekkel és a tudománnyal is.
Honnan származik a «múzsa» szó?
Ősi, görög eredetű szó. A Kr. e. 2
évezredi görög városállamok fejlett gazdálkodása, a poliszdemokrácia ösztönző
hatása, a felhalmozott anyagi javaik megalapozták a művészetek és a tudományok
fejlődését. Virágzott az építészet, a szobrászat, a színjátszás.
A görögöknek nagyon gazdag és színes
hitviláguk volt. A görög mondák és regék, a görög mitológia valósággal
pókhálószerűen átszőtte a művészetet, a politikát és a hétköznapi élet
legapróbb megnyilvánulásait, a mitológia hatott az emberek életére. Az
isteneket, a mitológia alakjait emberi tulajdonságokkal ruházták fel.
A görög hitrege szerint az ég és
a föld istene Görögország legmagasabb hegyén, az Olümposz csúcsain lakott, aki
haragos és hatalmas úr volt, megszabta a mindenség törvényeit, élők és holtak
felett döntött. Akaratát és szavait égzengés és villámlás kísérte. Több
felesége volt: Métisz, az okosság istennője; Themisz a természet és az erkölcs
istennője; Mnémoszüné az emlékezet istennője. Ez utóbbival való házasságból
születtek a múzsák, mégpedig kilenc istennő. A múzsák Zeusz fia, Apollón
védnöksége alatt a Parnasszusz (Parnasszosz) csúcsán éltek: ezek a bűbájos
istennők táncaikkal, énekeikkel mulattatták az isteneket lakomáikon és
ünnepségeiken. Az alkotók hozzájuk fordultak ihletért.
A hagyomány szerint a kilenc
múzsa a művészet és a tudomány más-más ágának volt a pártfogója, sugalmazója,
mindegyiknek megvolt az állandó jelzője:
Erató, a bűbájos - a szerelmi költészet
istennője;
Euterpé, az örömet
nyújtó - a zene istennője;
Kalliopé, a szép szavú
- az epikus költészet istennője;
Kleió, a dicsőség
hírnöke - a történetírás istennője;
Melpomené, a szép
hangú, a dalos - a tragédia istennője;
Poluhümnia, a sokoldalú - a
himnuszköltészet istennője;
Terpszikhopré, a
táncos kedvű - a tánc istennője;
Thaleia, a viruló, a
virágzó - a vígjáték istennője;
Uránia, a mennyei - a tudomány, főképpen
a csillagászat istennője.
Amióta a görögök képzelete megalkotta a
múzsákat, alakjuk nagyon gyakran szerepel a művészetekben...
A «Testvérmúzsák» magyar nyelvű portálunkon, az Osservatorio Letterario
(Irodalmi és Kulturális Galéria , Szintézis ) valamint a «FullExtra» Online Irodalmi és Művészeti Magazin
oldalain kaphatunk egy kis
ízelítőt a művészetekből és tudományokból egyaránt...
(Ezen
írás kissé módosított formában olvasható a mi magyar nyelvű «Testvérmúzsák»
portálunkon és a FullExtrán.)
Dr.
Bonaniné Tamás-Tarr Melinda
Képek:
Ferenczy István: Pásztorlányka avagy a Szép mesterségek kezdete, A kilenc
múzsa, a Villa Romana padlómozaikja Trierben, A muzsikáló múzsa (etruszk váza, Kr.e. V. sz. fele).
OSSERVATORIO
LETTERARIO
***Ferrara
e l'Altrove ***
©
TESTVÉRMÚZSÁK/MAGYAR PORTÁL
- IRODALMI GALÉRIA - FIGYELŐ
MEGJELENT SZÁMOK ARCHÍVUMA -
UNGAROHOME