Kritika
_______________________________________
AZ ÉN «EINSTAND»-OM*
MAURIZIO ZACCARÓNAK
MŰHAMASÍTÁS MIATT
(Az eredeti,
olasz nyelvű cikk alapján/In base dell'oroginario articolo italiano)
Az elmúlt
napokban (dec. 3-4-én két részben levetítve), a Canale 5 TV-adón láttam Molnár Ferenc «A Pál utcai fiúk» c. regényéből készült olasz TV-filmprodukciót, s
erről «dörgő» véleményem s
gondolataimat először olaszul rögzítettem azon melegében, december 4-e
éjjelén...
Most itt van magyarul is az
eredeti olasz nyelvű cikkem alapján, de nem annak fordításaként:
A TV-filmváltozat megvalósátása
csillagászati összegbe került: ötmilió euróba! 90 személyes stábbal az alkalmas
szereplők kiválasztására négyezer próbafelvételt végeztek el a TV-adaptáció
végleges megalkotása előtt. A rendező az 1952-es születésű Maurizio Zaccaro.
Egy előzetes interjúban a
díszlettervező Bruno Amalfitano elmondta, hogy csaknem teljesen rekonstruálták
1 km-nyi hosszan a Pál utcát. Valóban egy nagy munka lehetett a megvalósítása,
eredeti anyagokat felhasználva elkészítették a korabeli lakberendezés bútorait, függönyöket,
kristálytárgyakat, stb. Tehát, nem véletlen, hogy a díszletekre fordított
összeg volt a legmagasabb. Mindenféle eszközzel igyekeztek a korabeli
hangulatot megteremteni. Csak egy
kis hiba csúszott a számításukba, nyilván a regény megjelenésének éve, az
1907-es esztendő vezette félre a film megvalósítóit, valamivel több mint egy
évtizednyit tévedtek az időmeghatározásban. A TV-filmet népszerűsítő reklámszövegek, a regény cselekményét
összefoglaló írások következetesen a múlt század első éveire helyezik a regény
cselekményét. S itt bizony tévednek: ha jól utánaszámolunk, bizony bő egy
évtizedes a csúszás! Ha figyelembe vesszük, hogy az író gyermekori élményeinek
állít emléket, s ha feltételezzük, hogy akkor ő is 11-14 éves körüli fiú
lehetett, akkor a regény cselekménye 1889-1892-re tehető.
Valójában s regény lapjain
keresztül bepillantást nyerhetünk a régi iskolába, tanórákra. Megelevednek
előttünk a XIX. század végi budapesti utcák, ahol villamosok helyett lóvasút
zötyögött, autózúgás és villamoscsengő helyett verkli hangja szállt be a házak
nyitott ablakán. Megismerkedhetünk az egykori gyerekek játékaival,
játszóterével: a grunddal.
Végigélhetünk egy csodálatos harcot, amelyet a Pál utcaiak és a vörösingesek vívtak egymás ellen,
s látunk igazi hőssé nőni egy vékony, kicsi, szőke fiút.
Tehát
a XIX század utolsó éveiben, s nem a XX. század első éveiben játszódnak a Pál
utcai fiúk eseményei, mint ahogy tévesen
hangoztatják itt Olaszországban! E valamivel több mint egy évtizedes időcsúszás
felett szemet is húnyhatunk, de az író ideáljának eltorzítását nem fogadhatjuk el! Ellentétben az író
erkölcsi üzenetével, azt részben valóban meghamisítja, éppen ezért
«einstand»-ot üzenek a rendezőnek, Maurizio Zaccarónak! Ha ez a hamis beállítás
meg nem történt volna, egy nagyszerű új TV-filmadaptációnak könyvelhetném el.
Így csak megbuktatom a rendezőt: azért mégiscsak elgondolkodtató és felháborító
az, hogy merte részben így eltorzítani az eredeti alkotást!
Nagyon sajnálatraméltó és sértő
mind a magyar szerzőre, mind ránk
magyarokra nézve, akik ezen a regényen nőttünk fel, hogy az olasz
filmprodukcióban készült adaptáció «a
hazaszeretet és a gyermeki önfeláldozás regényét a felnőttvilág piszkos ügyeit
kiteregető történetté» változtatta. Csak egynéhány példa: a filmben
Nemecsek anyja szeretőt tart, a film szerint Nemecsek szabó legjobb kliense,
Kovács úr személyében s ez
mindenképpen ellentétes a regényben megjelenő molnári gondolatvilággal -
mint ahogy erre rámutatott Horváth
Ádám rendező, a magyarországi örökösök képviselője, s teljesen egyet értek
ezzel a meglátással. A fenti példán kívül találkozunk a rendezői szabadságon alapuló fantázia-szereplőkkel is: a regényben szó sincs semmiféle kártyaszenvedélyes, vagyonát eljátszó Boka
őrnagyról, a fűrésztelep tót őréről csak annyit tudunk, hogy Janónak hívjak,
szó sincs semmiféle Gál Jánosról, híre-hamva sincs semmiféle Editnek és
Júliának, ez utóbbi a filmbeli fűrésztelepőr Gál Jánosnak elvált felesége, aki
nem más, mint a grund kegyetlen szívű telektulajdonosnője!… Körülöttük forog a
felnőttek piszkos, kegyetlen világa, amiről a regényben egy
árva szó sincs! Azért elgondolkodtató, és felháborító az,
hogy hogyan mernek így eltorzítani egy eredeti alkotást! Jól tudjuk - mi, akik
ezen a regényen nőttünk fel - hogy kik a regény szereplői. A Pál utcai fiúk:
Boka János, Nemecsek Ernő, Geréb Dezső, Csónakos, Kolnay, Barabás, Csele,
Csengey, Kende, Leszik, Richter, Weisz.
A vörösingesek: Áts Feri, a Pásztor-fivérek, Wendauer, Szebenics. Egyéb
szereplők: Rácz tanárúr, a tót Janó, törökméz-árus, Nemecsek szülei, Geréb
apja, az orvos, Csetneky úr, Mária (Geréb
családjának háztartási alkalmazottja).
A filmet egyébként magyar helyszíneken,
így a budapesti Füvészkertben, a vácrátóti és az alcsútdobozi arborétumokban
forgatták, s olasz sztárok - Virna Lisi, Mario Adorf, Giuseppe Battiston, Nancy
Brilli - mellett magyar
szereplőket is felvonultat
(Harkányi Endre, Mácsai Pál, Ónodi Eszter).
Molnár Ferenc magyarországi
örökösei peres úton kívánták megakadályozni a «A Pál utcai fiúk»-ból készült
film forgalomba hozatalát. Ezek szerint Molnár Ferenc magyarországi örököseinek
nem sikerült megakadályozni a Tv-filmprodukció nagy nyilvánosság elé
bocsájtását... Egyet értek velük, s az író eredeti erkölcsi üzenete sajnos a
rendezői szabad «interpretáció és fantázia» következtében megmérgezett, s ezáltal
részben meghamisított!
A
regény a grund végső sorsát a következőképpen írja le, amitől szintén eltér a filmbeli
feldolgozás, amely szerint a
kőszívű Júlia, aki nagy pénzért megvásárolta a grundot, hogy bosszút álljon
volt férjén is, s ő kezdte meg a fűrésztelepen egy négyemeletes lakóház
építését:
«[…] És most végre
egyedül maradt Boka. De nem volt nyugta az erődben. Meg aztán későre járt az
idő. A józsefvárosi templom felől lágy harangszó szállott. Lejött az erődből és
megállt a kunyhó előtt. Farkcsóválva, szaglászva szaladt mellette Hektor.
Megvárta őket.
― Na? ― mondta a tót ―Ifjúr nem
hazamegy?
― De már megyek ― felelt Boka.
Megint vigyorgott a tót.
― Otthon jó meleg vacsora.
― Jó
meleg vacsora ― ismételte gépiesen Boka, és arra gondolt, hogy a Rákos utcában,
a szegény szabóéknál is vacsorához ül most a konyhában a két kis ember: a szabó
és a felesége. És benn a szobában gyertyák égnek. És ott van a Csetneky úr
duplasor-gombos szép barna kabátja.
Úgy véletlenségből pillantott a
kunyhóba.
A deszkafákhoz támasztva furcsa
eszközöket látott meg. Kerek, piros-fehér bádogtáblát […]. Meg egy háromlábú
alkotmányt, amelynek a tetején sárgarézcső volt. Meg fehérre festett karókat…
― Mi ez? ―kérdezte.
Janó benézett.
― Ez? Ez a mérnök úré.
― Milyen mérnök úré?
― Építészmérnök úré.
Bokának rettenetesen megdobbant a szíve:
― Építészmérnök? Mit akar az itt?
Janó szippantott egyet a pipából:
― Építeni fognak.
― Itt?
― Igen. Hétfőn gyünnek munkások,
felássák a grundot… csinálnak pince… fundamentum…
― Mit?! ― kiáltott Boka. ― Ide
házat építenek?
― Házat ― mondta egykedvűen a tót
―, nagy, háromemeletes házat… akié a grund, az csináltatja a házat.
És bement a kunyhóba.
Bokal fordult egyet a világ. Most
már előtörtek a könnyek. Sietett, aztán rohanvást futott a kapu felé. Menekült
innen, erről a hűtlen földről, amelyet ők annyi szenvedéssel, annyi
hősiességgel védtek meg, s amely most hűtlenül elhagyja őket, hogy egy nagy
bérkaszárnyát vegyen a hátára, örök időkre. […]»
* Hadüzenet
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda
2003. december 8.
Link:
SPETTACOLI
>> CINEMA News n° 2666
05/12/2003 - 4:14:02 PM
SPETTACOLI >> CINEMA News n°
2667 05/12/2003 - 4:16:02 PM
P.S. Mivel nem láttam semmiféle nyomát a TV-filmmel
kapcsolatos cikkemnek (amit dec. 5-én két részben egy olasz media szájt is
leközölt azonnal, lásd a fenti linkeket), december 14-én újra elküldtem a
cikkem linkjét. Ellenben 2003. december 15-én fedeztem fel véletlenül az alábbi
cikket. Még melegében megírtam dörgő véleményem kiemelve e legszembetűnőbb
hamisítást (dec. 3-4-én, s röviden magyarul, majd dec. 8-án a teljes magyar
fenti változatot. Azonnal szétküldtem a szélrózsa minden irányába, még az
alábbi írás megjelenése előtt a magyar sajtó/média-hálózatnak is. Mivel nem
vagyok a kiküldött munkatárs
Sárközy Júlia Rómából, írásomat elhallgatták! A TV-film vetítését követően,
jóval később, egy hetes késéssel, december 9-11-én jelent meg a magyar médiákon
az alábbi szöveg:
A Pál utcai fiúk - olasz módra
A legnagyobb olasz kereskedelmi csatorna a héten tűzte
műsorára A Pál utcai fiúk című (Molnár Ferenc regényből Budapesten forgatott)
kétrészes tévéfilmet. A grund és a füvészkert magyar, a történet azonban
meglehetősen elszakad az eredetitől. A szerző jogutódjai is fenntartásaikat
fejezték ki.
A Janóból előlépett Gál János hosszú hajózás után visszatér Budapestre, és a
Pál utcai grundon rendezi be összkomfortos faházát, ahol befőttesüvegből főzi a
kávét. Álnok felesége, Júlia, innen is el akarja kergetni, és hiába segít
Jánosnak az emancipáció úttörője, Horváth Edit pesti ügyvédnő (János egykori
szerelme, Csele nagymamája), a grundot végül tömbösítik. A rendező, Maurizio
Zaccaro állítólag magyarul is megtanult, de úgy látszik, a Molnár-regény
átérzésében ez sem segített. A Pál utcai fiúk olasz változata szociológiai
dokumentumfilmre sikeredett: Nemecsek anyukája összeáll szabó férje gazdag
kliensével, aztán bűnhődésül ruhafestőként keresi a kenyerét. Boka (az olasz
változatban Ján) részeges katona apja elkártyázza kitüntetéseit, Jánost
elviszik a csendőrök. A budapesti házak omladoznak, és még Gerébből is
lepusztult külvárosi gyerek lesz. A Pál utcai fiúk nemcsak a vörösingesekkel,
de a világ igazságtalanságaival is harcolnak, ám megtanulják, hogy soha nem az
erőszak a megoldás - ez a film pacifista üzenete. Ám egy olasz rendezőnek
legalább a vörösingeseknél bekattanhatott volna valami, de nem kattant. Az még
hagyján, hogy a Pásztorok nem a Múzeum-kertben, hanem a Lánchíd alatti
rakparton rendelnek einstandot, Nemecsek fényes nappal (!) besétál a
vörösingesek főhadiszállására, ahol a kinyúlt pulóveres Ács Feri állatprémmel
leterített sziklán trónol. De az végképp nem stimmel, hogy Boka a gittegylet
tagja lesz! Rácz tanár úr (Mácsai Pál) igazán felemelhette volna a szavát. A
Pál utcai fiúk szerencsére Itáliában is sikerkönyv volt. A televíziós
változatot ismert színészekkel (János - Mario Adorf, Edit - Virna Lisi,
Nemecsekné - Nancy Brilli) játszották, és meg lehetünk tisztelve, hogy
decemberi gyerekfilm lettünk a legnagyobb olasz kereskedelmi csatornán. Az az
olasz gyerek viszont, aki most akarja majd elolvasni a regényt, csodálkozni
fog, hogy Molnár mást írt. A Gyűrűk Ura-rajongók a regénnyel a kezükben nézik a
moziváltozatot, és felszisszennek, amikor a tündérkirály Legolas az ostrom
kellős közepén skate-boardra pattan. Mit szóljunk mi? [Sárközy Júlia/Róma]
OSSERVATORIO LETTERARIO
***Ferrara
e l'Altrove ***
©
FASCICOLO
PRECEDENTE ARCHIVIO-DGL ARCHIVIO-DGL1