OSSERVATORIO LETTERARIO
*** Ferrara e
l'Altrove ***
Magyar nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingua ungherese
_____________________________________________________
Ferrara, 2005. December 27. Kedd
© B. Tamás-Tarr Melinda
OLASZORSZÁGBAN NEM LENNE KARÁCSONYFA?!
(Egy-két észrevétel és kiigazítás )
A Magyar Rádió honlapján «A
karácsonyfa titkai» és a «Karácsony» c. cikkekben olvasom többek között az alábbi – vastag
betűkkel kiemelt - téves megállapításokat:
(Forrás: «A karácsonyfa titkai»/Magyar
Rádió Ondine, 2005. dec. 24.: http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=163592 )
«Pedig nem túl régi szokás a
karácsonyfa-állítás, és nem is általános a világban. Érthető, hisz déli
tájakon igen nehéz és drága volna a fenyőfák tömeges beszerzése. Ezért
például Olaszországban karácsonyfát nem, csak jászlat, betlehemet helyeznek
otthonaikba a katolikus családok.» A cikkíró, Rosdy Pál téved, s nem olvasta az ugyanitt megjelent
korábbi cikket, ahol – ha nem is teljesen hibátlanul – ezt megcáfoló írás
olvasható az olasz karácsonyi szokásokkal, így a karácsonyfadíszítéssel
kapcsolatban. Ebben az idézetben viszont az ajándékot hozó személyekkel és
tájakkal van kissé pontatlanság (ld. a kiemelt részt): «Olaszországban a karácsonyfát már dec. 8-ától kezdve
díszítik. Emiatt nemigen használatos az adventi koszorú. Nagyon népszerű
viszont a betlehemi jászol készítése, nemcsak a templomokban, de az otthonokban
is. Az ajándékokat vidékenként eltérően Szent Lúcia (S.Lucia), a Télapó
(Babbo Natale), illetve a Befana hozza. Korábban vidéken használatos volt a mi betlehemezésünkhöz hasonló
népszokás.
Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket
meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a
jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz.
Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak
ajándékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez emlékezteti őket a
szerény időkre, és ez hoz szerencsét nekik a következő új évben.»:
(Forrás:
Karácsony/Magyar Rádió Online
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=68475&rid=PWN6Tg== )
Nemhogy meg kell cáfolnom az első fenti állítást, még azt is hozzá
kell tennem, hogy Olaszországban már az advent első napjától felállítják a
feldíszített és kivilágított
karácsonyfát s fent marad Vízkeresztig, január 6-ig.
Az igaz, hogy a karácsonyfa tradíciója közel sem olyan régi,
mint a betlehemi jászolállítás. Ez utóbbi Szt. Ferenc idejére nyúlik vissza:
legelőször 1223. december 24-25-e között Assisi Szt. Ferrenc és
szerzetesei állították fel Rieti közelében lévő Greccio hegyen. A
jászolállítás olasz eredetű, a karácsonyfa-állítás és díszítés germán
eredetre vall. De, mint a faállítás tradíciója és karácsony karácsonyfával való
ünneplésének eredete tulajdonképpen a múltban már széles körben elterjedt a
legkülönbözőbb népek kultuszaiban. S mint ahogy elterjedt az északi
államokban, úgy Olaszországban is. Az igaz, hogy talán Itáliában honosodott meg
a legkésőbb a karácsonyfa: Margherita (Margit) királynő, I. Umberto
felesége állíttatott fel a Quirinale szalonjában egyet, ahol a királyi család
lakott. Ez az újdonság mindenkinek nagyon tetszett és így az olasz családok
körében is terjedni kezdett a karácsonyfa felállítása. Egyre gyorsabban az
egész országban meghonosodott ez az új szokás, amiről az 1900-as évek
eleji képeslapok tanúskodnak.
Nem mellékes megjegyezni, hogy ez az ország tele van fenyvesekkel,
tehát az az állítás, hogy drága volna a fenyők tömeges beszerzése, nem
állja meg a helyét. Amióta pedig egész Olaszországban szokás lett, s mivel a
fenyvesekhez környezetvédelem szempontjából tilos erre a célra fenyőket
kivágni, számtalan fenyőfatelep van, ahol direkt karácsonyi célra nevelnek
fenyőfákat!
A másik megállapítás is téves: nem karácsony másnapján, hanem január
ötödike és hatodika közötti éjjelen 
érkezik a Befana – és nem Buffana - aki a kisgyerekeknek hoz
ajándékokat. A ’Befana’ az Epifania (Vízkereszt) népi elnevezése, a három
királyok emlékére „született”, akik megajándékozták a kisded Jézust. Sok olasz
kisgyermek képzeletében a jóságos öreg boszorkány, a Befana Babbo Natale
(Karácsonyapó) felesége...
Karácsonyt megelőzve az adventi időszakban tájanként
különböző szokások vannak (ld. fent az idézett szöveget), s ennek megfelelően a mi Mikulásunkhoz
hasonló figura pl. Milano védőszentje, Szt. Ambrus Szt. Miklós napján hoz
ajándékot a gyermekeknek. A nálunk ismert Mikulás tradíciója nem létezik, csak
Bariban ünneplik S. Nicolát (Szt. Miklóst), a város védőszentjét. Átvették
a Karácsonyapó - én a Télapó helyett
ezt szeretem mondani - figuráját, aki karácsonykor hozza az ajándékot. Néhány
évvel ezelőtt egy egyházi olasz főméltóság jogosan kifogásolta, hogy
a katolikus Italiának miért kellett átvenni karácsonyra a „Babbo Natalé”-t,
amikor Jézus születését ünnepeljük, inkább azt mondanák, hogy a Jézuska jön,
aki ajándékot hoz a kicsiknek. Ez inkább helytállóbb, mint a Karácsonyapó
figurája. Igaz, az olasz családoknál vagy a Babbo Natale vagy Gesů Bambino
(gyermek Jézus) jön, de eddigi tapasztalataim szerint „Babbo Natale” még mindig
elterjedtebb, mint az ajándékot hozó „Jézuska”; még a reklámokban is Babbo
Natale a karácsony táji főszereplő.
OSSERVATORIO
LETTERARIO
***Ferrara e l'Altrove ***
©
PORTALE IN UNGHERESE/TESTVÉRMÚZSÁK - MAGYAR NYELVŰ
PORTÁL - GALLERIA LETTERARIA/IRODALMI GALÉRIA - OSSERVATORIO/FIGYELŐ - ARCHIVIO DEI FASCICOLI
EDITI/MEGJELENT SZÁMOK ARCHÍVUMA - UNGAROHOME