VEGYES ÍRÁSOK
_____________________________________
2004.
január 28.
Olasz változat/Versione italiana*
FÖLDRAJZ ÉS
TÖRTÉNELEM OLASZ MÓDRA?…
Apropó: Balkán…,
azaz egy kis történelmi és földrajzi lecke gyanánt…
Hogy az ostobaságnak, a tudatlanságnak
nincs határa, azt régen tudtam, de hogy ennyire magas fokú, szinte fizikai
fájdalmat okozó népbutításnak legyek szemtanúja, arról álmodni sem mertem
volna! Már húsz évvel ezelőtt megbotránkoztatott bizonyos iskolai végzettséggel
(középiskolai, de még felsőfokú diplomások részéről is!) rendelkezők hozzám
intézett kérdése — amellyel tulajdonképpen mindent elárult saját
kultúrálatlanságukról —: «Hol van Magyarország?» (!) Ha egy távoli kontinens szülötte
kérdezte volna ezt, még megbocsátható is lett volna, hiszen hazánk kicsi ország, s részletesen inkább
a nagyhatalmakkal foglalkoznak a tankönyvek… De… Az öreg kontinensen -
Európában - élőknek illik tudni, hogy milyen országok is vannak ezen a
földtekén! Ez alól semmi sem
mentesít senkit. Nem szólva arról, hogy ma a szédületes technológia korában, az
információk egy pillanat alatt eljutnak
a szélrózsa minden irányába a civilizált - legalábbis annak minősített -
kultúrákban.
Hogy az
olasz iskolarendszer javarészt inkább szamárképzésre specializálódott már rég gyanítottam
az itteni tapasztalataim szerint - mindig tisztelet a kivételeknek! - de hogy
ennyire, ezt még legperverzebb gondolataimban sem mertem volna előhozni! Erre
már rájöttem mielőtt ők maguk nem ismerték
be nyilvánosan,
hogy az iskolapadokból szamarak kerülnek ki!… Annyi bizonyos, hogy taljánéknál
a történelmi és földrajzi ismeretek a tömegembernek egyre mennek. S ezt a
szomorú történelmi és földrajzi legminimálisabb és legalapvetőbb
ismerethiányosság tényt bizony még zavarosabbá teszik a tömegkommunikáció
legkülönfélébb fantázia dús változatai!… Atya Isten! Micsoda szegénységi
bizonyítvány azok részéről, akik a kultúra egyik bölcsőjének egyenes
leszármazottjai! Ez még hagyján
lenne, ha ebben az országban lenne csak így, de nem így van, mert szinte a
«butulizmus» egyetemes epidémiájáról van szó: a világ minden táján gondolkozás
nélkül átveszik és továbbterjesztik a téves történelmi és földrajzi
információkat. No, de hát ne is csodálkozzunk, amikor nyílt titok, avagy
köztudott a történelemhamisítások ténye…
Nem tesznek különbséget - mondván egyre megy (?!) -
történelmi, földrajzi és geopolitikai felosztás között, s ebből születik a
téves, deformáltan leegyszerűsített információ, amit felületesen átvesznek és
terjesztenek a «nagy okosok». Manapság nem csupán a Tv vált nagyarányú
tömegbutító és az idő előtti szenilitást hatalmas mértékben elősegítő - sok más idők folyamán felhalmozódott
erősen, káros hatásai mellett -
eszközzé, de az internet is azzá vált a cyber-populáció java számára! Remek agymosó technika ez!…
A «Publicisztika» témakörben az «OLASZ KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK MAGYARORSZÁGON» c. írásom vége felé kb. az alábbiakat írtam többek
között: «…Még jó - bár sosem
lehet tudni -, hogy nem a Balkánra vagy legrosszabb esetben nem a távoli
keletre teszik Magyarországot…». Kedves Olvasó, aki olvasod e sorokat
kapaszkodj meg: ez valóban megtörtént! Magyarország Romániával együtt a balkáni
országok között szerepel az olasz «tudorok» (?!) szerint! Ezt én csak az elmúlt
két napban fedeztem fel, amint szokásomhoz híven anyaggyűjtéssel foglalkoztam,
s belebotlottam egy honlapba, amely Bulgária kultúráját népszerűsíti, s
felfedeztem az országok helytelen balkáni és kelet-nyugati besorolását. Ugyanis
az alábbi felosztással találkoztam:
Balkán-országok:
Albania , Bosnia-Herzegovina,
Croazia, Grecia,
Jugoslavia, Kosovo, Macedonia, Romania, Slovenia, (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország,
Görögörszág, Jugoszlávia, Koszovó, Makedónia, Románia, Szlovénia)
Kelet-Európa:
Rep. Ceca e
Slovacchia , Polonia , Ungheria , Russia e Caucaso (Cseh Köztársaság és Szlovákia,
Lengyelország, Magyarország, Oroszország és Kaukázus).
Az én égtáji javaslataim a következők voltak a Virgilio felosztását
kissé módosítva:
|
(Közép Euópa) |
|
(Magyarország) |
|
(Kelet-Európa) |
|
|
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
|
|||||||||||||||||||||
|
|
(Nyugat-Európa) |
|||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||
|
Sud-Europa (Dél-Európa) |
|
|
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
A webmester udvariasan
megköszönte a fenti jelzésemet, de az alábbi, számomra kissé nevetséges és elfogadhatatlan
magyarázatot adta — érdeméül
szolgál, hogy azonnal, postafordultával válaszolt (!),, ami manapság bizony nem
szokás — jelezvén, hogy az amerikai moreover.com szolgáltatja a híranyagot, s hogy: «…egyébként kiadói
választás, aminek nem kell szükségszerűen egybeesni a pontos földrajzi égtáji
behatárolással. Mivel szájtunk neve Bulgária-Itália s mivel olaszországi illetőségű, választásunk kétpólusos
Itália centrikusságra esett. Ezen kontextus szempontjából a kelet-nyugat
fogalmak relatívak a kiindulási ponthoz viszonyítva és a helyzeti pozíciónk
szempontjából következetesek. A szájt hidat jelent a két világ között, amiről
hosszú évekig nem beszéltek. Kiemelem, hogy az Ön által javasolt felosztás többirányú, a mienk szándékosan
bipoláris…»
Ezek után tisztelettel és részvétnyilvánítással
felhívta figyelmem, hogyha nem tudnék róla: noha Magyarország nem tartozik a
balkáni államokhoz, ennek ellenére hazánk mégis azok közé van elegánsan beiktatva
Olaszország egyik legnagyobb sajtóügynökségének, az Ansának a portálján. Hát
így jutottam ehhez a hírhez, amiről pár nappal ezelőtt még tudomásom sem volt,
csak irónikusan megjegyeztem a fent említett cikkemben, hogy még jó, hogy nem
sorolnak bennünket a Távol-Keleti, vagy a balkáni országok közé. Bizony, ez
utóbbi megtörtént, s nem is mostanában, hanem már négy esztendeje: már 2000
óta az ANSA így «okítja» a népeket! Íme, a saját szemünkkel győződhetünk
meg erről: még a «Mappa dei Balcani» (vagy «Balkáni Planéta») c. honlapon szereplő térkép is
ezt mutatja:
Ezek után kiváncsiságból tovább kutattam, hogy vajon még
hányan tekintenek bennünket Balkánhoz tartozó népnek. A neten való navigálás
során rábukkantam egy MTI-cikkre, amelyben pontosan erről az esetről volt szó,
s hogy az MTI római munkatársa fel is vette ez ügyben a kapcsolatot az
Ansa-kollégával. Érdemes elolvasni, hogyan számol be erről az MTI 2000-ben a magyar és az olasz újságíró
kollégák között lezajlott telefonbeszélgetésről :
«Szerintük a Balkánhoz tartozunk
Kolombusz
Indiát akarta megtalálni, helyette pedig Amerikát fedezte fel. Az ANSA olasz hírügynökség
még nagyobb szenzációra lelt anélkül, hogy ki kellett volna mozdulnia Rómából:
felfedezte Magyarországot a Balkánon.
A
hírügynökség most nyitotta meg Balkán című Internetes honlapját (www.ansa.it/balcani). A
valóban balkáni országok között ott szerepel Magyarország és Románia is.
Elegendő ráklikkelni a "Balkáni planéta" feliratra, hogy minden
kételyt eloszlassunk: ott láthatóak az országok, nemzeti zászlóikkal is
megjelölve.
Az MTI
római tudósítója kíváncsi volt arra, hogy tévedés történt-e, avagy csak arról
van szó, hogy az elmúlt évtizedekben felcseperedett nemzedék elnyomtatott
földrajzkönyvből tanult az iskolában. Egy telefonhívás nyomán kiderült
Magyarország és Románia "ezer szállal kötődik" a balkáni térséghez,
mind történelmileg, mind politikailag, ezért logikus, hogy ugyanazt a közös
térséget alkotják: a balkáni térséget.
De hát
nem vagyunk a Balkán része - kötözködött a magyar tudósító, mire a hírügynökség
egyik szerkesztője kifejtette, hogy Románia a balkáni félszigeten van,
Magyarország pedig félig. További kőkemény érvként hozta fel, hogy magyarok
laknak balkáni országokban is. Erre a magyar újságíró megpróbált másként
érvelni: mi lenne, ha Itáliát, mondjuk, ibériai országnak neveznénk. Nem -
hangzik a válasz -, Itáliát mediterrán országnak minősítik, ezt az olaszok nem
tartják sértésnek, bennünket se bántson tehát a "balkáni" jelző -
mondta az olasz kolléga vigasztalásul.»
Lépjünk tovább, nézzük, hogy a világhálón földrajzi-történelmi
tudatlanságból vagy ún. szerkesztői-vagy
kiadói szempontokból vezéreltetve hányan soroltak bennünket Romániával együtt a
balkáni országok népei közé:
A «Balcani 2005» weblap, Domenico De Masi e Giancarlo
Di Paola szájtja ugyancsak
egyértelműen a Balkánra tesz bennünket Szlovéniával, Horvátországgal, Romániával egyetemben:
Speciale Balcani ugyancsak balkáni országnak minősíti
mind hazánkat, mind Romániát:
A «Notizie Est - Balcani» (Keleti Hírek - Balkánok) kegyes
velünk, ui. nélkülünk az alábbi országokat sorolja a balkáni nemzetek sorába
Romániát következetesen közéjük iktatva:
A «LA GEOPOLITICA DAL
1870 AD OGGI - A balkáni félsziget» (Geopolitika 1870-től máig). Az 1911-es állapotok szerinti Balkán félszigetet alább így ábrázolja
— a térkép alatt Bulgáriát, Fiumét, Görögországot, Horvátországot,
Jugoszláviát, Makedóniát, Montenegrót, Szerbiát, Törökországot valamint két
független tartományt, Monte Athost és Krétát külön felsorolva mint balkáni
államokat —:
Az alábbi szöveg a Balkán-félszigetet
a következőképpen határolja be: «A Balkán-félsziget Dél-Európa délkeleti
félszigete, keletről a Fekete-tenger, délről a Földközi-tenger, és nyugatról az
Adriai- és Ion-tenger határolja. Stratégiai szempontból alapvető hidat jelent
Európa és Ázsia között, melyet a Földközi- és a Fekete-tenger közötti
szárazföldi összekötő út biztosít. Az alábbi országokat foglalja magában:
Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Federális Jugoszláv Köztársaság,
Makedón Köztársaság, Albánia, kontinentális Görögország, Dél-Románia, Bulgária
és Törökország európai része. Az északi határ felöleli ún. balkáni országoknak
nevezett nemzeteket, amely definíció csak történelmileg jogos és nem
földrajzilag és az ily módon
meghatározott tartomány
(Montenegro, Dalmácia és a Ion-szigetek nélkül) Európa nagy része a XV. század
végétől a XIX. századig az oszmán birodalom uralma alatt állt.
A
Balkán-félsziget legnagyobb része minden irányba hegyi patakokkal átszőtt hegyvidék. Csak két fontosabb
tava van, a Scutari és Ohrid;
jelentősebb folyói a Duna, Száva, Dráva, stb.»
Az biztos, hogy a történelem és a földrajz
Olaszországban gyenge pontja az itt élők többségének, s hallatlan lezserséggel
keverik a történelmi és földrajzi tényeket, amelyekhez megfelelő táptalajt
biztosít a felületesség mind az oktatásban résztvevők részéről, mind a komoly tanulást előszeretettel
mellőző diákság szempontjából. S mindez még tetéződik a felületes, tájékozatlan, alapvető
tudásbeli hiányokkal rendelkező médiákban dolgozók részéről: a médiumok által
terjesztett téves ismereteket aztán semmiféle irtószerrel el nem lehet
távolítani az elmékből! Nem tudom, hogy melyik változat a jobb: ha nem tudják,
hol helyezkedik el Magyarország Európában, vagy az, ha a Balkánra helyeznek bennünket!
Az olaszok előszeretettel emlegetik megvetésként az ország déli részét sötét
Afrikának. Nem tudom, mit szólnának, ha a mediterrán (= Földközi-tenger
melléki) ország helyett azt terjesztenék széltében-hosszában, hogy Itália az
afrikai országok egyike, mert hogy sok köze és érdekeltsége volt a történelem
folyamán ezen földrészen?…
Az alábbi felosztások már inkább megfelelnek a
valóságnak, noha itt is lehetne vitatkozni a besorolt országok némelyikét
illetően;
A Balkán-országok az alábbi szájt szerint,
ahonnan viszont a leginkább érdekelt ország, Bulgária hiányzik (!!!), s
végre hazánk és Románia nem szerepel a felsorolásban, de Horvátország,
Szlovénia, igen:
Kérem szíveskedjenek tanulmányozni Európa térképét:
«A Balkán félsziget az
Európából dél felé kinyúló 3 félsziget közül a keleti. A Földközi-tengerbe
nyúlik. Északi határául a Szávát, Dunát, a délkeleti Kárpátokat és az orosz
sztyeppék vidékét tekintik. Kelet, dél és nyugat felől a tenger vize mossa.» -
olvastam valahol a Pallasz nagy lexikonában…
Ez ilyen
egyszerű! Legalábbis annak kellene lennie! Egybe lehet vetni a fentieket az
alábbi földrajzi térképpel, ami szerint a fentieket illetően valami nem stimmel
- talán innen is merítettek a «tudorok»? -:
Hiszen jól
látható, hogy Bulgáriát és a kezdődő
Balkán hegyvonulatot a Duna választja el Romániától, a folyótól északra
sík terület, alföld terül el. Mi a
köze az orosz sztyeppéknek és a délkeleti Kárpátoknak? Akkor már itt is sántít
valami a földrajzi meghatározást
illetően. A Balkán-hegyvonulatot
és a déli - délkeleti Kárpátokat a
román alföld választja el… Vagy tán én látom vagy «olvasom» rosszul a térképet?…
Kíváncsiságból megkérdeztem 18 éves leányom, egy évvel az
érettségi előtt -
Olaszországban 5 évesek a középiskolák - hogy be tudná-e
határolni földrajzilag Magyarországot, hogy hol helyezkedik el? Megmondta, majd hozzátette: «Tudom
anyucikám, mert Te megtanítottad
nekem és megmutattad a
térképeken. Az iskolában sohasem használtunk semmiféle falitérképet, sem kis
atlaszt, ha csak ez utóbbit nem
egyszer-kétszer.» Arra a kérdésemre, hogy hol terül el a
Balkán-félsziget és milyen országokat foglal magába, arra már nem tudott
választ adni, mondván, hogy erről semmit sem tanultak. Erre előszedtem az
iskolakönyveit, s konstatáltam, hogy az erre vonatkozó fejezet érintetlen
maradt, egyetlen ceruzanyom, aláhúzás, kézírásos megjegyzés nem volt látható mint
előtte és az utána következő tananyagoknál: tényleg nem tanulták… Kár, hogy nem
tanulták, mert legalább ez a kis közösség tudná hol van a Balkán-félsziget,
mely országhatárok választják el hazánktól és Romániától a balkáni államokat:
ugyanis bennük helyesen meg volt határozva maga a Balkán-félsziget s sem
Magyarország, sem Románia nem volt balkáni országnak tekintve sem történelmi,
sem földrajzi szempontból! (N.B. Minden osztály, minden iskola más és más
tankönyvet használ, az osztályban
oktató tanár tetszése szerint választja ki a tankönyvet. Lehet, hogy mások az
Ansa-féle Balkán-teóriát tanulták, ha egyáltalán tanulták?!…). Hát ezen iskolai
hiányosságot pótolván erre megmutattam és megmagyaráztam neki… Lányom és én
mindenesetre balkáni országnak konvencionálisan minősítjük csak a Balkán-hegységtől kezdődően - ahol a
Duna választja el a Balkántól és Bulgáriától Romániát! - s abban a magasságban
az Adria-tengerig kiterjedő felszínen elterülő országokat, azaz: Bulgáriát,
melyet széltében teljesen keresztül szel a Balkán hegység, Dél-Szerbiát, Mekedóniát, Albániát,…, Horvátországot és Szlovéniát már nem, mert azok hegyvidékei
az Alpok folytatásai (olaszul: Alpi dinariche, Alpi albanesi). Ezek után
megmutattam az Ansa és egyéb honlapok Magyarországról és Romániáról szóló
Balkán-elméleteit! Csak szörnyülködött ezen a kolosszális, elfogadhatatlan és
megemészthetetlen ostobaságon…
De, ha nem szerzek tudomást az Ansa honlapjának
balkáni tartalmáról, ki sem derül, hogy a lányom nem tudja, hogy hol terül el a
Balkán-félsziget, milyen országok alkotják… A lányom most megtanulta— jobb
később, mint soha! —… Minden rosszban van valami jó, hogy közhellyel éljek…
De a többiek? Megtanulják majd az Ansa és társai
Balkán-elméletét?! «Hurrá»!…
P.S. A «balkan» török
szó erdőkkel borított hegyláncot jelent, s innen a Balkán-félsziget elnevezése is törökül: «Balkan». Talán ez
lehet a ludas a fenti különféle «Balkán-elméletek»-nek: beleértenek ugyanis
mindenféle erdőkkel borított hegyvidéki területet?!… De az északabbra elterülő
országok, területek a Dunával, a Duna völgyével elhatárolódnak… De ha megnézzük
a fenti földrajzi térképet, jól láthatjuk, hogy «Balkán félszigetként»
(«Penisola balcanica») mely területek értendők… Konvencionálisan meg is lehet
egyezni és az összes dél-európai országot bele lehet érteni Spanyolország és
Olaszország kivételével. Akárhogy is nézzük, ebbe a képbe se Magyarország, se
Románia nem illik bele! Hazánk közép-európai ország, Románia kelet-európai
(Kelet-Európa keleti határa az Ural hegység), míg a Balkáni országok
(valós, konvencionálisan odasorolt
vagy vélt) meg Dél-Európában helyezkednek el!… Kedves olaszok, tanuljátok meg a
helyes földrajzi felosztásokat!!!
© Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda
* Az olasz változat nem fordítása ezen eredeti magyar nyelvű cikknek.
A cikk végleges változatának frissítése: 2004. január
31-én 18,12 órakor.
OSSERVATORIO LETTERARIO
***Ferrara
e l'Altrove ***
©
FASCICOLO
PRECEDENTE ARCHIVIO-DGL ARCHIVIO-DGL1