A POLITIKAI KÖZÍRÓ

Dr. Szitányi György írásaiért a Webmester nem vállal felelősséget, azért kizárólag a szerző felel!

Dr. Szitányi György

Link: További esetleges NH-hozzászólásai

Dr. Szitányi György 2007.12.02. 19:24

[Lapszemle] Orbán: Összeomolhat a kormánykoalíció, bármikor bármi megtörténhet, nem a disznók szoktak maguk után kitakarítani az ólat, alkalmas és helyes időpontban ért bennünket a tűzvész

Orbán: bármikor bármi megtörténhet Ne a szája járjon! Abban a pillanatban, amikor a Fidesz visszaadta volna - a nemzet érdekében - a mandátumát, illetve mandátumait, automatikusan feloszlott volna az országgyűlés, és AZONNAL KIÍRTÁK VOLNA AZ ÚJ VÁLASZTÁSOKAT. Nem kell ez a süketelés, hogy hátha lesz új választás. Ha ez cél, fel kellett volna áldozni három havi parlamenti jövedelmet, és kész. Bármikor és bármi? A sok hanta helyett már régen túl lennénk rajta. Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.11.29. 00:58

Re: Magyarázni a magyarázhatatlant

És a - másutt bebizonyosodott - csökkenés ellenére?
Bámulom a nemzetet ezért a birkának is túlzó türelemért. A legdurvább diktatúra és abszolút elnyomás idején sem lehetett féken tartani a magyarságot ennyi szemétség (vagy majdnem ennyi) megtörténtekor.
Birkák! Most mi legyen? Fiatalodjunk 50 évet, vagy inkább pusztuljunk mielőbb, mert csak a szégyeneteket növeljük?
Nem sül ki a szemetek? Nemcsak a sok hazugság ellenére erre a csürhére szavazóknak, mert ilyen hülye népség még nem lakta a magyarok földjét, hanem azért is, mert mi tízen- és huszonévesen, habár átmenetileg, kizavartuk a fegyveres abszolút túlerőt, míg a franc tudja, kik-mik által neveltek inkább behúzzák, hogysem bedugnák farkukat!
A nemzet egyre kevésbé azonos önmagával, s a nép nemhogy szaporodni nem merészel, birkaként tartja nyakát a kés fölé.
Láttatok birkát levágni?
Megérné.
Egy jámbor rendtársam szörnyűködött, hogy milyen jámbor butasággal hagyta az általa levágott birka elnyiszálni a torkát.
Azt a birkát szántam. Isten ilyen ijesztően jámbornak, türelmesnek és belátónak, elfogadónak teremtette.

Ha nem tértek észhez, titeket, egykor világ- és törökverő, bátor, büszke nemzetet, de ma a kommunisták és aljas örököseik söpredékének kését egykedvűen fogadó barmokat nemhogy nem szánlak. Megvetlek.

Vagy azt képzelitek, nyomorult banda, hogy a hetven évesek védenek meg benneteket önmagatoktól?

Szitányi György

REAGÁLÁSOK:

Andrew Manninger 2007.12.02. 19:41		Re: Magyarázni a magyarázhatatlant (Dr. Szitányi György)
Minden szavaddal egyetértek, kedves Gyuri. Jobban fejezted ki az én érzéseimet, mint ahogy én azt 51-éves távollétem után Magyarországról tenni tudnám. Nem ismerek szülőhazámra. Egy elenyésző kisebbségtől eltekintve olyan ez a mai nép, mintha az ezeréves vitéz magyarokat egy csak bégetni tudó de a lapitásban élenjáró idegen, erkölcstelen csürhe váltotta volna fel. Egy megtört lelkű, igaz magyarságából kivetkőzött néppel nagyon kétlem, hogy lehetne egy szebb magyar jövőt építeni. Manninger András kanadai magyar
Máté Domokos 2007.12.03. 10:30	Re: Re: Magyarázni a magyarázhatatlant (Dr. Szitányi György)
A szívem-lelkem tele elkeseredéssel a magyarság kilátástalan jövőjét látva, aminek a FŐ OKÁT, az Ön által megfogalmazott sorok híven leírják, szerintem feltételes mód nélkül (sajnos): "Egy elenyésző kisebbségtől eltekintve olyan ez a mai nép, mintha az ezeréves vitéz magyarokat egy csak bégetni tudó de a lapításban élenjáró idegen, erkölcstelen csürhe váltotta volna fel". Szerintem ezért van, hogy a XX. Században a magyarság tragédiáját átérző, azt elviselni nem tudó "Igaz Nagy Magyarjaink" színészek, írók, költők, nagy számban menekültek az Öngyilkosságba, mert egy MAGYAR EMBERHEZ NEM MÉLTÓ VILÁGBAN, IGAZ MAGYAR EMBERNEK képtelenség, vagy csak óriási kínok árán lehetséges a túlélés! A Jóisten Irgalmazzon Nekünk!

Dr. Szitányi György 2007.11.23. 02:41

Orbán Viktor amnéziában szenved vagy áruló?

Orbán Viktor amnéziában szenved vagy áruló? Ez az, csak tessék marakodni és hülyeségeket beszélni, megosztani a még egységesként is fellépni képes magyarságot! Nem értem, felnőtt ember - nemétől és vélhető nagykorúságától eltekintve - hogy lehet ennyire hülye. Orbánnak, ahogy ezt a dumafáni is nyilván tudja, nincs amnéziája, és nem is áruló. Akkor meg, drága, mi a túrót méltóztatik álkérdésekkel manipulálásra cihelődni? Kegyed nem újságíró, pláne nem politológus, de még csak úgynevezett egyszerű olvasó sem. Csupán hülye. Fizetni nem fogok ezért, és ha kegyedet - engem feljelentvén - a bíróság, bármily nehezen indokolhatóan, épelméjűnek találná, szépen leülöm a kegyed eszéért kiszabható maximum öt percet. Ha a független magyar bíróság aránytévesztésben szenvedne, sebaj, jó másfél évtizede nem voltam politikai fogoly, ideje, hogy esetleg egy álló napot lehúzzak kegyed szellemi színvonalának elismerése HELYETT akár egy álló napot is. Már, ha koncepciós pernek lennék áldozata nagybecsű megmérgelődése folytán. Szabadjon - még szabadlábon - megjegyeznem, hogy Dr. Orbán Viktor miniszterelnök urat (amely cím, bármily kínos, protokollárisan immár haláláig megilleti) távolról sem tartom a hon legkiemelkedőbb politikusának. Nem a mai nap állapotaira gondolok, hanem cakk-pakk visszamenőleg, kinek mennyire van ehhez képessége. További részleteket Atilla királytól Árpád fejedelemig, de akár még korábban is kereshet. Nagysád, a helyzet az, hogy Orbán miniszterelnök úr, aki jóllehet nem a kedvenc történelmi személyem, egyrészt pontosan tudja, miről beszél, és - ha ez kiskegyednek így tetszik: - azt is tudja, miről nem. Úgy vélem, van szíves tudni, hogy Orbán doktor, akit gyakorlati miniszterelnöksége után is bátorkodtam a Fidesz levelezőjeként őt - a kissé riasztó korkülönbség miatt Vityának szólítani, mivel fiam, s inkább unokám lehetne, mennyi idős korában lett miniszterelnök. Számomra csak azért nem gyerekként, mert hasonló korban csak néhai Hegedűs András lett Nagy Imre első miniszterelnökségének utóda. Hegedűst azonban bizonyos moszkvai aggok irányították, amíg ez lehetséges volt. Vagyis Hegedűsnek a világon semmi más felelőssége nem volt, mint a moszkvai parancsokat végrehajtani. Orbán doktor azonban kénytelen volt a bukott Antall- és Horn-kormány utódaként a saját, előzménytelen politikáját megvalósítani. Sajnálkozva jegyzem meg, hogy 35 (Harmincöt) éves fiúnak, akinek se korban, se történelmi helyzetben nem volt értelmesen használható elődje, támogatóit pedig polgári szemérem okán nem minősítem, nem sok fogalma lehetett a kormányzásról. A jelek és következmények szerint nem is volt. Megengedem Önnek: nem is lehetett. Ezért következett be a 2002-es bukás. Az amnézia feltételezését, lévén sértegetés, kérem, ezúttal felejtsük el. Az ember változik, különösképpen 35 éves kora után. Talán ez az egyetlen értelmes pont, amit tiszteletre méltó(?!) hagyományaink a középkorúság kezdetének jelöltek meg. Orbán, ha hiszi, ha nem, egy csöppet sem hülye, de még csak nem is feledékeny, bármennyire is szeretné elhitetni. Változott. Mindenestül. Ha Ön tudja, hogy testünknek minden sejtje, nyilván agysejtje is, hét évenként teljesen kicserélődik, kénytelen belátni, hogy az 1998 óta bekövetkezett Orbán-változás nemcsak törvényszerű, hanem egy egészséges ember biológiailag meghatározott változása is. Ennek tudatában kérdezem kiskegyedet, ugyan miből kiindulva tetszik igyekezni, hogy bomlassza a magyar nemzetet? Csak mert kegyed, egy olyan hazaáruló rüfke, aki nem képes elviselni, hogy nem csupán Lukács György 1919-es gyilkos népbiztos elvtárs etikai nézetei változtak az 1960-as évek második felére, hanem egy SRÁC is változott, a tapasztalatoktól okosodván ennél sokkal rövidebb idő alatt, és normális, de távolról sem túlzó változáson esett át, Önnek van képe (pofája) őt árulónak nevezni? Figyeljen, kegyed: nem a kedvencem Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr, aki bőven nem új nyugdíjasságomra tekintettel akármi lehetne, amit a - szerintem - félnótás Amartya Sen professzor kolléga (itthon továbbá megboldogult Rabár Ferenc, valamint eleven Chikán profnak szintúgy nem szeretett beosztottja, Zsolnai László) nemzetvesztő elképzelései a mai Gyilkos Ágnes miniszter asszony (becézve: hüpi) közvetlen elődjeivé züllesztenek, a szavazók egyharmadát eltántorította magától. Ma is tudok jobbat, azonban az Orbán vezette párt mögött felsorakozók nélkül ez egész egyszerűen nem megy. Vagyis ORBÁN NÉLKÜL MINDEN ÉRDEMI ÉS ÉRTELMES VÁLTOZÁS LEHETETLEN. Mint a fentiekből ez kitűnik, egyáltalán nem vagyok boldog, hogy ez így igaz. Ugyanakkor bátorkodom megjegyezni, hogy a jelenlegi kormány uralmánál a ciánmérgezés is kívánatosabb. Vagyis illedelmesen felszólítom kegyedet, ha bomlasztani akar, azt nagybecsű, lehetőleg közeli rokonainak oszlatásával kezdje, bennünket pedig hagyjon békén. Mi - akár Orbán miniszterelnök úrral vezetett NEMZETI - kormányunkkal valahogy elleszünk kegyed és a hasonlók nélkül. Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.11.22. 15:22

Plázanyitás lóhalálban

PLÁZANYITÁS LÓHALÁLBAN Csatlakozom a magyar lovasokhoz. Nem csupán azért, mert igazuk van - ami a Tattersaalt illeti, hanem azért is, mert az Ügető elpusztítása semmi józan érvvel nem indokolható. Ami pedig a személyes oldalát illeti, apám építtette újjá saját zsebből (neki még volt zsebe, versenyistállója is). Ezt a pályát, amit a nagyon nagy felszabadítók felásattak később, hogy ugyan már, mit tett ott az öregem, miféle szerkezetű a talaja, hogy az eső, de még a hó sem maradt meg rajta. Ezt kihúzták a lovat, sportot, játékot egyaránt szerető emberek, de legfőképpen a lovak, a hajtók, a szulkik alól. Egy kizsebelő plázáért, mert azért a nemzetközi tőke adott valamit a közvagyon-lenyúlásért járó sikerdíjat, vagy akármit. Én pedig elátkozom azt a plázát. A később Nemzeti Lovardának nevezett helyen is lovagoltam gyerekként, az Ügető megnyitóján, 1945. augusztus 25-én pedig én hajtottam a megnyitó díszfelvonulását vezető kettesfogatot. Ha van kételkedő, nem baj, küldök fényképet. Erre a kormányra, híveire és a nemzetközi (konkrétan vajon milyen?) tőkére pedig Isten átkát kérem. A háború után az Ügető volt az első működő üzem. Épülete műemlék volt. Kinek lehetett az érdeke ezt elpusztítani, és olyan furcsaságot művelni, hogy a háború elejétől egészen az államosítás utánig, a szocialista üzemmé tételig a világon semmiféle adatról ne tudjon a google sem? Legjobb hajtóink elsüllyedtek? Legjobb lovasaink közül is csak a korban egy kissé későbbi Kállai Pál (Isten nyugtassa) ismert valamennyire itthon. Világklasszis volt ő is. Vajon kinek az érdeke, hogy a nemzet történelmén kívül világklasszis lóversenyszakembereit is elsüllyessze? Miféle akarat az, amelyik minden közelmúlti eredményt és erényt, önfeláldozó, nemzetért végzett munkának még a nyomait is felszámolja? Most ki lehet utazni a Kincsem-parkba, amiről újabban az a hír (hogy tudásnak mégse nevezzem), hogy a 19. század óta megvan, és Ferenc József is meglátogatta. Van rá egy jó szavam, illik is a lótenyésztéshez, de nem alkalmazom. Kincsemről a mintegy három éve átnevezett Galopp-pályát nevezték el, és csak az Ügető elherdálása után került oda a magyar ügetőversenyzés fővárosi pályája. Van egy ötletem. Nem fontos, mert ugyan miért volna az: kérem nekem ajándékozni az Ügetőpálya pincéjében a még hetvenes években is leltári számmal ellátott márvány táblát, aminek szövegét a Pest Turf háború utáni első főszerkesztője, Török Imre írta, és a pálya falán az 1945-ös megnyitó után helyezték el: az én apám emléktáblája az. Talán van hozzá valami jogom és közöm. Dr. Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.11.01. 03:32

[Dokumentum] DEPORT-'56: Közös emlékmű

Közös emlékmű? Túrót, komcsik! (Tudjátok, mit kérdezett a misszionárius a kóbor apácától? A ti hülye és jellemző viccetek, én nem ismétlem. Remélem, értetek a szóból, emberiség szégyenei? Ha nem, nesztek: "hát a faszom nem kéne?") Kultúremberektől elnézést kérek. Hogy nem rohad ki a szemetek! Van ehhez pofátok? Én akár a "lenini fokozatosság" elvén is azt ajánlom, mocsadékok, hogy legelőször azt a magyar munkás-paraszt (ejtsd: NEMZETI) emlékművet állítsátok helyre, ahonnan az akkor még nem Köztársaság, hanem TISZA KÁLMÁN TÉRI EMLÉKMŰRŐL apám is szónokolt félmillió ember előtt a háború után. ott, ahova most akármit szeretnétek. Rendben, folyamatosan történelem-hamisítók? Utána tárgyalhatnánk, ha tárgyalóképesek volnátok, nyomorult rablók és bitorlók. Értve vagyok? Csakhogy nem vagytok se tárgyaló-, se munkás-paraszt, azaz MAGYAR NEMZETI örökségnek birtokában. Nemzetközi szar senkik vagytok, és veletek csak a hozzátok illő hitvány csőcselék állhat össze, jó, ha tudjátok. Magatokat talán ismeritek annyira, hogy tudjátok, az emberiség alja, hazátlan, nemzetgyűlölő, moslék népség vagytok. Örüljetek hát, itt termett gyomok és szemetek, hogy eddig a többi szar révén ellehettetek! De magukfélével a MIFÉLÉNK nem áll szóba, és ezzel a letegezéseteket is abbahagyom, nehogy valamelyikőtöket pofán kelljen csapnom, ma szopó párt, mivel valamelyikőtök arcátlanul visszategezne, amit ettől a csürhétől nem tűrök el. Szerencse, hogy apám és barátai nem úgy támadnak fel, s pláne nem akkor, amikor ez a tudatlan ateista és hazátlan banda elképzeli. Mert ők pofán csapnák kendteket. A béke kedvéért javaslom, tessenek, kérem, elmenni a francba, és kussolni boldogságukban, hogy annak idején az Antall-kormány nem teljesítette azt, amire hivatott volt, és ezért ma is élnek, és zabálják előlünk a nemzet vagyona után a kenyerét is! És tessék, kérem, szurkolni, hogy míg innen ki nem takarodnak elv- és bűntársaik után, nehogy észbekapjon ez a szerencsétlenné butított nemzet. Mert ha magához tér a kendtek ennyi aljassága után, könnyen megeshet, hogy a pofájukra lép, és abból arculat, pónem vagy ilyesmi többé e hazában nem lehet. Elegünk van. Itt se izraelire, se moszkovitára nincs szükség. Magyarra azonban mindennél inkább. Remélem, még élünk valamennyien, akik emlékszünk, mekkora tett volt az 56-os lapokban is moszkovitának nevezett Nagy Imre NEMZETI kommunizmusát helyesen értelmezni. Más kérdés, persze, hogy az "Öreg" élete utolsó éveiben meglelte hazáját, nagyjából úgy, mint a magához tért József Attila, aki végül fasiszta kommunizmusról írt, és szintén meglelte hazáját, s elítélte Trianont. Vagy őt, a nagyon-nagyon "proletár" költőt sem tetszettek olvasni, csupán kisajátítani? Milyen kis, de legalább bátorságból lehetséges dolog volt gimnáziumunkban 1959. január 23-án tüntetni, és ki is jött a megszüntetett ÁVH! Hogy ez után a megjelent karhatalmi ezredes meggyőző(?) előadása végén, a Vörösmarty Gimnázium Díszterméből kivonulva lyukas kétfilléresekkel raktuk tele az újávós ezredes sapkáját. Nem baj, elvtársak, az én korosztályom nagyobb része vagy a kendtek és nagy-nagy-nagy szövetségesük elleni forradalomban már meghalt, vagy életkora, netán egészségvesztése folytán meghalt; és nekem sincs sok hátra, de azt szeretném megérni, hogy a korosztályom elhülyített aljadéka - Isten kegyelméből - előttem hal meg. Legalább ennyi örömöm legyen, hogy én történetesen születésem időpontját, nem pedig hazámat, nemzetemet és ezek jövőjét kúrtam el. Közös emlékművet kendtekkel? Egy lófaszt, elvtársak! Szitányi György Cím a szerkesztőségben, lehet értem jönni. Hozzám képest viszonylag ritkán voltam politikai fogoly. Pláne nem ebben a szabadnak hazudott, kommunista terror által vetett rendőrállamban.

Dr. Szitányi György 2007.10.30. 12:12

Gyűlöletbeszéd?

Gyűlöletbeszéd: elfogadták a törvénymódosítást 2007. október 29. 17:44 | Forrás: MTI "Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus 31-én, a Magyar Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében.' Akármi legyek, ha ez seggfej nem Slota komplementere. Vagy negatívja. Ahogy tetszik. Tök mindegy. Neki a Magyar Gárdáról jut eszébe, vagy mije van, a gyűlöletbeszéd. Még sosem hallottam a Gárdától semmiféle gyűlöletbeszédet. Ettől az ország szégyenétől és hülye választóitól azonban folyvást hallani. Aki ismert elég igazi, hívő kommunistát, pontosan tudja, hogy amelyikük nem volt zsidó, lelke mélyén - szovjetorosz mintára, vagy csak úgy prolisan - dühödt antiszemita volt/van. Mélyen tisztelem és szeretem a magyarul legszebben beszélő hazai politikust, Szabad Györgyöt. Eszembe sem jut, hogy amikor azt mondom, ... (öncenzúra), az rá is vonatkozik. Nem miatta jut eszembe a viszontgyűlölködés. Mert ha figyelünk, a hülye is láthatja, tudhatja, hogy aki magyar és keresztény, nem gyűlölködik. Magyar azért nem, mert a gyűlölet idegen a nemzeti mentalitástól, ha pedig keresztény, azért nem. Jézus mondta: arról fognak megismerni benneteket (a tanítványait), hogy szeretitek egymást. A templomból is a szeretet Istenének házából távozunk. Keresztény nem gyűlöl. A mi hitünk lényege a szeretet. Nem a becézgetés, hanem mások békés elviselése. Slota meg a többi Benes-bébi nem keresztény, az fix, és Qrcsány sem az. Ők gyűlölködnek. Qrcsánynak a Gárdáról a gyűlölet jut eszébe (vagy amije van neki). A saját gyűlölködése. Most pedig itt a törvénymódosítás, qrmánykoalíciós hadova. Tessék csak figyelni: kisebbségben lévő személyek védelmében. Mert a többség smafu. E nemzetgyűlölők és hazaárulók nem ismerik el a többség jogait. Mert ma már egész biztos, hogy csalással és hazudozással sincsenek többségben. Arról nem beszélve, hogy korosztályom hülyéi kihalnak. Oda a szavazóbázis, a marxizmussal elhülyített két nemzedék alja. Pedig ehhez a marxizmusnak sincs köze, ha csak nem az, hogy Marx apja volt Trier városának rabbija: az ő neve még Mardocháj volt, és ezzel a névvel kezdte az ifjú Karl is az életet. Később németesített, vagy valami ilyesmi. Marx lépten-nyomon a többségre hivatkozott (mennyiségben gondolkozott, nem pedig minőségben), és korábban is, később is megmaradt a számlálás, mintha valóban demokratikus dolog lenne. A hajdani Rómában, ahol cserépdarabokat számláltak, nem demokrácia volt, hanem császárság. EGYEDURALOM. Nem mindegy. A még korábbi ógörög demokrácia is csak nevében volt "népuralom". Diktátorok parancsoltak ott is. Hogy a leghíresebbet említsem: Drakón, akiről a "drákói" szigort elnevezték. Vagyis a terroruralmat. Ha valaki kiment korának ógörög Erzsébet-hídjára, megnézhette magát. Amíg volt szeme. Qrcsány ebben is túllő, mert Drakón következetesen volt kegyetlen a törvényeinek érvényesítésével. De ez az eszement, vagy sosem volt neki, ötletszerűen vagdalkozik. Ha rájön a bolondóra, kiküldi terroristáit korunk magyar Erzsébet-hídjára, és élvez. Hozzá képest Néró szolid ministránsgyerek volt. Maradva a törvénynél: Magyarországon ma még a magyarok vannak többségben, és ha nem lesz öngyilkos a nemzet, ez így marad. Bennünket azonban szabad gyalázni és sértegetni, mert minket nem véd a módosított törvény sem. Többséghez tartozó személyeknek nem jár védelem az elkanászodott kisebbséggel szemben. Mert a ma még regnáló parlamenti többség így döntött. Nem egészen világos, miért. Mert már kisebbségben vannak? Mert nekik szabad gyűlölködni akár többségben is? Nem cifrázom, de előbb-utóbb ez a tutyimutyi többség, az évtizedek során elbutított nemzet, alighanem ráébred, hogy egy országban a többségnek is vannak jogai, és a magyart gyalázni legalább annyira veszélyes, mint azokat, akiknek egy hülye parlamenti többség szerint mindent szabad. Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.10.21. 12:54 [Dokumentum] Blokadorseget tartanak tobb miniszterium elott - Takacs Andras: Zsidokerdes napjainkban - Felvasarolhato Mohacs varosa? - Onody Gyula: Nekunk Tilos! Zsidózás?

Álprobléma. Zsidók nevezik magukat zsidónak, tehát ez nem jelent mást, mint azt, hogy zsidó. Vagy az ószövetségi Biblia antiszemita. Ne legyünk hülyék, tisztelt olvasóm. Ez a dolog pont olyan, mint a '60-as években - nem véletlenül a Ludas Matyiban - közzétett valóságos magyarországi történet. Lényege: egy hülye bérszámfejtő (ha emlékeznek még erre a kifejezésre) azt írta be a kifizetések közé, hogy X számú "barnabőrű munkavállaló".
Stimmel?
Nehogy a bolsevizmus bűvkörében cigánynak nevezze a cigányt.
Hogy miért kellett megkülönböztetni a többi alkalmi munkástól, arra nem emlékszem, de mindegy. A lényeg a beszari megkülönböztetés.
Képtelenség nekünk, gojoknak azon hohmecolni, hogyan nevezzük a zsidót, aki önmagát zsidónak nevezi. nehogy már ennyire hülyék legyünk megint! Vannak zsidó barátaim, de vannak nem barátaim is. Ez nem változtat azon, hogy miféle őseik vannak. Apám, Isten nyugtassa, nem egy barátjának a keresztapja volt, ha megkérték, próbáljon menteni a sorsukon, vagy legalább a családjukén valamit. (Más kérdés, hogy napjainkban sem jelentkezne azért, hogy az Igazak közé sorolják, és fát ültessenek az emlékére. Erre is jó oka van, illetve volna, ha tetszik érteni.)
Hogy etnikum-e?
A bőven három évtizedes vicc jut eszembe: "Most mi lesz, Uram, golfozunk, vagy marháskodunk?" - kit érdekel? A honfoglaláskor (már amit annak nevez a hivatalos történelem-oktatás) két magyar törzsnek volt zsidó vallása. Nem faja, etnikuma, ilyesmi, hanem hitvallása. Közismert példa Aba Sámuel. Most mi legyen? Marháskodjunk? Hogy vallás-e, etnikum-e, vagy mi a bánat?
Szentigaz, vannak körülmetélt hazánkban olyan zsidók, akik azon dolgoznak, hogy kisebbségi jogokat kapjanak. Úgy hohmecolnak, hogy azzal jobban járnának. Más kérdés, hogy vannak olyan zsidó honfitársaink, akiket többek között az Aranybulla (1222.) megerősített korábbi jogaikban, amint IV. Béla is külön törvényt hozott a nemzettestben (ő még nem így nevezte, de én fafejű nemzetszerető és antitrianonista vagyok, ha valaki még nem vette volna észre) élő és megélő zsidó HONFITÁRSAINK védelmére. Pénzügyminisztere zsidó volt. Az udvarban igen sok zsidó gazdasági szakember dolgozott és élt meg. Magyarosítottak is, hogy nehogy etnikumnak nézzék a hazai zsidóságot. Jeles szerepe volt Farkas úrnak, Nyúl úrnak is a királyi udvarban. (Gondolom, Wolf és Hase volt eredeti nevük.) Később kisebb kereskedőként is megéltek. Jókai Mór is megemlékezik zsidó kereskedők ártatlannak tűnő üzleti levelezéseiről, amelyben siffrírozott jelentések képezték a lényeget, és azzal a magyar honvédeket támogatták.
Miről beszél, aki erről beszél?
Van nemzetközi tőke, jellemzően és túlnyomó többségében zsidó tőke, hazátlan, és nemzettel nem törődő, sőt nemzetgyűlölő, hiszen ők sehova nem tartoznak, csak a tőkéhez, és inkább lennének hazátlan etnikum bárhol, csak nehogy szemébe kelljen nézni az őket eltartó és elviselő nemzetnek.
Legyenek etnikum, ha az nekik jó! Legyenek kisebbség, ha akarják! És menjenek oda, ahova a háború után a nagymamám küldte őket: Palesztínába, kopjanak le, ha nem magyarok, itt semmi keresnivalójuk nincs.
Kik ezek? Zsidók. Ha faj, ha etnikum, ha vallás; pláne így együtt a három.
Csakhogy gyerekkoromban a jobbkéz felől lakó szomszédunk magyar katonatiszt volt az első világháborúban. Werner Mór bácsit Isten nyugtassa a maga hite szerint! Kiváló ember volt, nagyszerű családja volt. Magyarok voltak. Magyar zsidók, erős nemzettudattal. Nem etnikum, hanem hitvallás szerint.
Tőlünk balra egy nyilas bácsi lakott. A felesége mindig figyelmeztette a tőlünk jobbra lakókat, hogy mikor ne menjenek az utcára, "mert az uramék éppen felvonulnak".
Tetszik érteni Takács András úr? Semmi krisztusi szeretet, ami bennem véletlenül bőséggel van, és semmi antiszemitizmus: keresztény emberség. Ezzel ugyan - különösen az utóbbi időben - van elég gondom, még csak nem is keresztény: emberség, csak úgy, ahogy van.

A zsidók pedig vesszenek össze, ha akarnak, és legyen egy részük akár cigány kisebbség, akár "más vallású", ahogy a gyerekkoromban mondták az iskolában, tök mindegy. Ez nem a mi dolgunk. Ez a fletó dolga, a szadesz dolga - ha hisznek nekik.
Ez a zsidók belső ügye. Nem kell nekünk mindenbe beledumálni.

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.09.10. 11:41 [Lapszemle] Fábry: ''A jobboldal már nem jó szó" Fábry: "A jobboldal már nem jó szó"
2007. szeptember 9., vasárnap 22:02 InfoRádió

Kínosnak tartom, hogy Fábry Sándort lépten-nyomon humoristának nevezik. Ha valóban csak az, miért kérdezik például politikáról? Hogy vicceljen?

Fábry komoly bölcsész, akinek diplomája - tessék megkapaszkodni - mint minden pártállamban szerzett bölcsészdiploma, felsőfokú politikai végzettséget is jelent. Sajnálatos, hogy ez a marxizmusnak méltatlanul nevezett kádárizmust, lényegében azonban szovjetizmust jelent.

Végeredményben mindegy: Fábry bölcsész, és ha viccel (magyarul: tréfál), ha nem, a társadalomtudományokban otthonosan mozgó ember.

A jobb- és a baloldal már régóta semmit sem jelent. Eredeti értelmét (kormánypárt, illetve ellenzék ülésrendje az országgyűlés elnökének szemszögéből) már régen elvesztette. Végérvényesen akkor, amikor 1944. március 19-én megszállták Magyarországot a németek. Akkor már Horthy embereit is baloldalinak tekintették, és - többek között - az Astoriába zárták. Igaz, hogy ellenzék voltak, de Hitler ellenzékének, a nemzetnek sem volt már jobboldala: a magyarság a hitlerájhoz képest cakk-pakk baloldali lett.
Ami a felszaba-DÚLÁS után következett, leszámítva a röpke koalíciós időt, teljesen értelmetlenné tett minden ilyesmit. Csak kormánypárt volt, de az magát ELVBŐL baloldalinak nevezte, és ez a marhaság így is maradt.

Ennek az eszementségnek nyomát őrzi az, hogy ma mindent, ami nemzeti, jobboldalinak neveznek, holott ma ellenzékben a Nemzet van.
1948. óta!

Mi volnánk tehát a baloldal, ha ennek volna itt értelme. Fábry Sándornak abban kétségtelenül igaza van, hogy ezek az oldalak nem értelmezhetők, pláne úgy nem, ahogyan ezt hat évtizede alkalmazzák.

Fábry nyilván újságokból és mendemondákból ismeri 1956-ot. Mégis majdnem igaz, amit mond a munkástanácsokról. Életkorom és használható memóriám következtében (apámat illetően, aki tagja volt munkástanácsnak, és szenvedte annak hasznait, sajnálkozva) tudom, hogy a munkástanácsok lényege a társadalmi önkormányzás kommunistaellenes (más tájszólásban: szovjetellenes) nemzet általi kormányzás volt. Majdnem az, amit 1991. táján egy darabig emlegettek. A régi szóhasználatnál maradva, mivel érettebb korban jól értelmezhető: a gyárak (és minden más köztulajdon, vagyis párttulajdon) a munkahelyen dolgozók tulajdona lett. Ezért akkor nem részvényeket kaptak, mint ezt többen javasolták a gengszterváltáskor a működő nyugati mintákra hivatkozva, hanem választott tanácsaik kezelték az ő közös vagyonukat.
Ez nem egészen azonos Fábry véleményével, azonban ez az igazság. Távolról sem akarták-akartuk a kapitalista tulajdont. A nemzeti tulajdont akartuk. Hogy azt ne lehessen kisajátítania se pártnak, se tőkésnek, különösen pedig idegen tőkésnek ne. Nagyon hallgat erről, aki szólhatna, de az a gyanúm, hogy elsősorban mélységes tudatlanság az oka a hallgatásnak: több mint egy évtizeddel megelőztük ebben a nyugati "új baloldal" normális ágainak törekvését. Nem milliárdosokat akart a nemzet, hanem önkormányzást. Nem a proletariátusét, hanem az egész népét. Fájlalom, hogy nem találni nyomát, ha csak perek titkos iratainak hazugságai között nem, hogy kinek vagy kiknek az elképzelése volt ez akkor. Ne tessék a fejet csóválni! Ez nem Nagy Imre nemzeti kommunizmusának egy változata. Ez az a természetes igény, amit a magyarság az ősidők óta génjeiben hordoz.

Fábry félmilliós párttagságról beszél. Én szinte pontosan egymilliósról tudok, és akkoriban az egypárt központi lapjának példányszáma 800.000 volt, bele értve a vidéki mutációkat is. A '70-es évek legelején történt, nem publikus felmérés szerint egy-egy példányt átlagosan hárman olvastak. Harmadfél-milliónyian! Zseniális manipuláció volt, máig hülye tőle a szavazóbázisnak szinte a fele, jóllehet osztálytársaim zöme is temetői lakos már.

Nem "ma már", hanem hetedfél évtizede értelmetlen itt jobb- és baloldalról beszélni. A Stasi emlegetése egy németszakos bölcsésztől el is várható. De a Stasi hiába semmisített meg akárhány iratot, messze volt attól a zsenialitástól, ami a magyar belső elhárításé: a magyarok azokat is listára vették, akiket szerettek volna beszervezni, de nem sikerült. (Lásd a HVG folyamatosan közölt anyagaiban.) Így nincs az az isten, aki a magyar ügynököket ki tudná hámozni a kényszerjelentőktől a nem is jelentőkig, a beszervezhetetlenekig a III/III-asaink közül. Az oroszok dedósok voltak a magyar észhez képest.

Ami pedig a németeket illeti, akik Honeckert perbe fogták, hadd örüljenek egy már semmire sem jó aggastyán bűnhődésének, aki bűnbakja Németországban az egész szovjet rendszernek, inkább komikus, mint bármi más. Majdnem - de csak majdnem - annyira komikus, mint 90 fölötti, vagy halott embereket jogos, alkotmányhű felmentésük után halálukban ismét perelni, mert Izraelnek nem tetszik az ártatlanságuk.

Fábry rendkívül örül, hogy "a fiatal magyar köztársaság nem azzal kezdte, hogy megvonta a káderek nyugdíját, hogy kitelepítette, földönfutóvá tette, munkatáborokba, börtönökbe zárta őket. Nagyon helyes volt ez a nagyvonalúság, de most úgy tűnik, mintha túl nagy lett volna."

A gondolat első feléről két dolog. Mindkettő személyes tapasztalat.
1. Amikor utoljára lehetett megfizethető áron, ráadásul SZOT-üdülőben nyaralni, egy néni Sopron legszebb helyén nyaralt a lányával. A lánya folyton siránkozott, hogy a férjét fel fogják akasztani, mert katonatiszt, és védte a kommunista rendszert. Hiába mondtam neki, hogy itt (sajnos) nem lesz semmiféle akasztás, a férje továbbra is parancsolhat, mert Antallék nem értik, mit kíván a nép. Én vittem (áruló és kíváncsi újságíró módon kőbányai panellakásukba) a csomagjait, mert hazafelé vonaton mentek. Még otthon is sírdogált, hiába mondtam, hogy ez az egész el van b-va (öncenzúra).
2. Nagyjából ezzel egy időben mondtam az (akkori) MDF vezetőinek, hogy
a) az MDF a következő választásokkor sehol sem lesz, mert nem váltja be, amire a nép megválasztotta (nagy balhé lett belőle),
b) ha a nép egy pártot azért választ meg, hogy leszámoljon nyomorának okaival, okozóival és okozóinak bűntársaival, arra nem válaszolhat még egy miniszterelnök sem úgy, hogy "tetszettek volna forradalmat csinálni", mert a nép választottjaitól (akkor) azt várja el, hogy leszámoljon a bűnösökkel (még nagyobb balhé lett belőle).

Fábry pont annak örül, amibe az MDF belebukott. Ehhez képest rá lehet olvasni, hogy az akkori ellenzék tagpártjához, a Fideszhez jár vagy járt korábban. (Mi az, nem bízik a jelenlegi kormány bukásában?) Most nyilván menti magát.
Pedig a Fidesz abba bukott bele, hogy egyrészt neoliberális volt, akár a mai kormány, másrészt - jelen voltam, tehát tudom - el akarta pusztítani a nyugdíjasokat azzal, hogy a korai halál erkölcsös, mert a "közjót" szolgálja. Erre hozták létre Zsolnai László vezetése alatt a Közgázon a Gazdaságerkölcs tanszéket. Ezt a meghalási erkölcsöt volt hivatva teljesíttetni az Orbán-kormány (Zsolnai előadása!) a törvény erejével. Nem jött be. Az aggok szívósak, mert aki átélt két világháborút és két kommünt (mint néhány rokonom, akik közül nem egy ráadásul túlélte az első vilhábot követő spanyolnátha-járványt is), nem fognak egy rosszul titkolt kormányprogramba belehalni csak azért, mert az ifjak így kívánják, mivel nem tudják, hogy ők is öregszenek.

Fábry Sándor dramaturg okos fiú. Végül (talán?) túlságosnak találja a mértéktartást, vagy mit, amit az Antall-kormány (vagyis a "fiatal köztársaság") tanúsított.

Na, ebben az egyben - és több korábbiban - egyetértünk.

Amint abban is, hogy túlzott nagyvonalúság (árulás?) volt az Antall-kormány irgalmasságnak is nevezhető tetyetutyasága. Általuk buktuk el az egészet.

Humoristának titulálják Fábryt. Miért? Azt hiszik, hogy egy ósdi kuplét idézzek: "A humorista olyan ember, Humort bocsát ki este, reggel"? Nem, tisztelt ifjabb kollégám, Nagy Tamás úr; Fábry Sándor (tanár úr) bölcsész ember, aki társadalomtudományt bocsát ki este, reggel. Még akkor is, amikor tréfálkozik (ejtsd: viccel).

Érteni kell, amit mond. Akkor is, amikor téved.

Szitányi György

Zavargások, repülők, tankok, új vízágyúk és selyemzsinór

A MÖM álláspontja a következő: "Az MSZP-SZDSZ népirtó kormány nem töltheti ki az idejét, ezért kemény háttérszervezésbe kezdett mozgalmunk. A megkezdett tárgyalásokat folytatjuk azokkal a radikális nemzeti szervezetekkel, akik hasonlóan gondolkodnak, mert csak összefogva tudunk erőteljesen fellépni a demokráciának álcázott diktatúra ellen."

Elszomorít, hogy ez az evidencia és a tárgyalások még mindig újdonságszámba mennek. Nem gúnyolódom, ez tény. Egyetlen nem kormánypárti kapcsolat működik most, a Fidesz és a KDNP közös szavazógépe, ami - felhatalmazás híján nem nevezem meg - tudós és rangos pap barátom álláspontja szerint a KDNP liberalizálásával jár. Másokról nem is szólok.

Puff neki. Mire jó ez? Jó a taglétszám és a szavazatmennyiség ügyében, és kész. Ebből figyelemre méltó jövedelem kerekedik, és attól kezdve már csak a parlamenti székek megőrzésére van szükség, az operettellenzék a továbbiakban már csak a láncait nem vesztheti.

Mire fel ugrálna? Mi abban az üzlet?

Az, hogy kivonulnak a teremből, amikor a qrmányfő beszél, megértem. Ez forradalmi tett, nem emeli a vérnyomásukat, amiket szegény Navracsics tartozik hivatalból végighallgatni.

A Magyar Önvédelmi Mozgalom a lehetséges legjobb politikát folytatja, ha valóban nemzeti politikai erővé (hangsúlyozom: ERŐVÉ) szervezi a nemzet- és hazaárulókkal szembeni, egyre elégedetlenebb csoportokat. Egyébként mindegy, ki szervezi, de valakinek-valakiknek végre eggyé kell szerveznie azokat, akiknek elegük van abból, ami itt hivatalos politika címén folyik.

A felszínen az egyik legfrissebb újdonság, hogy a hat bűnös főrendőr közül három idejében nyugdíjba rohant. Ez idén különösen ésszerű, mert a libsik a januártól nyugdíjba menőket keményen megszívatják. A másik három előléptetve, büszkén viseli októberi gyalázatának állami elismerését és élvezi annak hasznait. Amikor megkérdezik, hogy mégis, ez hogy megy a minimum lefokozással való büntetés helyett, a kormány és zsoldosai vidáman a képünkbe röhögnek, hogy az októberi aljasság után kapott kitüntetést e vétkesek egész életének munkája indokolja.

Gondolom, az, hogy hajdan tevőlegesen is részt vettek például a lánchídi csata néven emlékezetes vérengzésben. Meg a többiben, ami a kommunizmus tőlünk való megvédése érdekében történt.

A parlamenti ellenzék vezéralakjának nem szükséges emlékezetébe idéznünk ezeket az eseményeket, de országépítő feladatainak végzése közben sajnos nincs érkezése ez ügyben sem ráförmedni az MSZP-SZDSZ koalícióra.

Arra azonban mégis szakít időt, hogy miután hivatalából következően kénytelen volt elfogadni történelmi zászlónkat, az alatta esküt tett Magyar Gárdát már megítélje: rossz válasznak nevezi. Nem tudni, válasz-e egy nemzeti hagyományőrző és hagyományvédő csoport, de a vezér rávilágít, hogy "a krízis megoldásnak demokratikusnak és erőszakmentesnek kell lennie".

Krízis tehát van. Mindannyian tudjuk, kik okozták, hogyan fokozták, miképpen tartják fenn, akár a szakadék szélén túl is, amikor már megállíthatatlan lesz a nemzet, a nép és a haza semmibe zuhanása. Ezt tehát nem kell magyarázni.

Egy szó sem esik azonban arról, hogy a legnagyobb, tehát egyelőre meg- és kikerülhetetlen, ám nyilvánvaló politikai impotenciával küzdő ellenzéki párt elnöke mire gondol, amikor a Gárda ellenében beszél demokratizmusról és erőszakról.

Mintha a libsi sajtótól a hivatalos hisztéria révén hatalmas propagandát kapott 56 (azaz Ötvenhat) ember nyomta volna rá tavaly a Fidesz ünnepélyére azokat, akiket ütni, vágni, lőni akart.

Elnök úr, miről beszél?

Gondolja, ha megismétli a qrmánycsürhe és terroristái a tavalyi népellenes attakot, a hatalom idén is meg fogja úszni? Már itt röpködtek ismeretlen céllal brit harci gépek, az egyik pesti Tesco alatt idegen tankok dekkolnak, és százmilliókat húztak ki a zsebünkből ellenünk bevetendő izraeli vízágyúkra. Mit gondol, ezt a demokratikus és erőszakmentes készülődést viccből műveli a qrcsány-qrmány?

Ha megint rájönne a bolondóra a jelenleg uralkodó nemzetellenes bandára, és rárontanának a népre - mert mire való a nagy fegyverkezés, ha nem erre? - gondolja, hogy az utcán ünneplő, vagy akár tüntető tömeg rosszallása jeléül erőszakmentes demokratikus módon megnyomja majd a NEM gombot? Leszavazza a maszkos terroristákat? Vagy talán demokratikus megrokkanással, kilőtt szemmel igyekszik majd kórházban tárgyalva megoldani a krízist?

Esküdni mernék, hogy a tömeg annyira fegyvertelen lesz, mint tíz fegyvertelen ünneplő tömeg, amikor fegyvertelen és ünnepel. Egy dologban bízhatunk, mert a qrmányban nem bízik egyetlen normális ember sem: abban, hogy az állig felfegyverzett, tankos-vízágyús-golyóállómellényes-lábszárvédős-pajzsos-viperás-tonfás-gumibotos-sisakos terrorlegények frászt kapnak a vőlegénynek öltözött fegyvertelen csoporttól, és fejvesztve elrohannak, hogy ajvé, itt ki lett törve a fasizmus, meneküljünk.

Elnök úr, miután mások is előre látták, hogy aki nem kényszeríti feloszlásra ezt a csaló és hazug többségű parlamentet azzal, hogy visszaadja egy új választásig a mandátumát a nemzet és az ország érdekében, az kifarol e rettenetesen fekete 56 (mint említettem: mindössze Ötvenhat) magyarságát vállaló, hadisír-gondozó, nemzeti hagyományainkhoz és hőseinkhez-őseinkhez hű ifjú mögül, nehogy átmenetileg esetleg valamivel kevesebb jövedelme legyen. Úgy vélem, jobb, ha ilyen ember nem ítélkezik azok fölött, akik Imre király címerpajzsával és néptáncos (magyar népi ihletésű) viseletükkel vállalják, hogy mentelmi jog hiányában is magyarok.

Miközben vizsgálat folyik a volt fővárosi főrendőr ellen, aki ellen több komoly gyanú is felmerült, többen kíváncsian lessük, felszólal-e valaki a parlamenten belüli ellenzék tagjai közül a legközelebbi alkalommal az országgyűlésben az ismeretlen tankok és más állami fegyverkezések okát és költségeit firtatva.

Attól tartok, hogy ez a militáns készülődés nem felel meg "demokratikus és erőszakmentes" elvárásainak, vagyis innen, a Házon kívülről, de hazaszereteten belülről nézve rossz, nagyon rossz válasz a totális krízisre a hatalom fegyverkezése és a parlamenti ellenzék sunyítása. Ha pedig csak a fizetésüket féltik, a nép, szerintem, összedobná méltó képviseletéből fakadó veszteségüket, hogy a rendkívüli választásokig legalább a megválasztandók ne haljanak éhen. Éhenhalásra itt vannak a kizsákmányolt milliók.

Szitányi György

Perelhet, akit sért egy gyalázkodó kijelentés

Nagyszerű! És most jó lenne kitalálni, vajon kit mi sért. Mert ez így olyan, hogy vagy van rajta sapka, vagy nincs. Kiszúrok valakit, és közlöm, hogy engem sért a szeme színe.

Ögyes, ahogy Kohn bácsi mondta a magyar kávéautomatára, amit más helyen pénznyelőnek neveznének.

Ne tessék azt képzelni, hogy abszurd, amit írok. Sokkal inkább abszurd az, hogy már megint a kisebbségnek vannak jogai. Ennél csak az képtelenebb, hogy bárki, vagyis akárki megsértődhet valamely KISEBBSÉG helyett és nevében, aki akar, és már kész is a per, aminek kilátásai előre kódoltak lehetnek egy ilyen törvényhozás esetén.

Törvényt kiagyalni nem nagy ügy, a legtöbbet kodifikálni is rutinfeladat, mégis féltem a szólás- és véleményszabadságot, már ameddig ez a kormánycsürhe van hatalmon, és nem lesz új, tisztességes többségű országgyűlésünk.

A dolog nem annyira veszélytelen, mint ahogy olvashatni, miszerint az azonos tárgyú perek összevonhatók lesznek (most is azok), és akkor csak egyetlen ítélet születik bennük. Illetve benne, mert a sok kis áskálódásból lesz majd egy jó nagy kirakatper.

Ahány felperessel (vagy feljelentővel?) szemben veszít valaki, annyinak jár tőle kártérítés, illetve, ha valamely túlbuzgó hitsorsos egész hitközsége nevében perel, mivel a jövőben ezt is megteheti, amennyiben ez az ötlet bejön, a kártérítést, amit természetesen csakis anyagiakban képzel el a törvényagyaló, egy halom pénzt kaszálhat. Ha másból nem, hát abból, hogy a végrehajtó - fizetésképtelenség esetén - elárverezi mindenét. Feltéve, hogy van. Mert ha hajléktalan küld el egy kisebbséget a jó édesanyjába, nem árverezhetik el alóla se a hajléktalanszálló általa használt ágyát, sem a rongyait, amiken aludni szokott.

Ez valahogy együvé került a qrcsányi pervággyal, azaz a Kurucinfó elleni perrel. Nyilván azért, mert fletónk speciális kisebbség: belőle csak egy van, hála Istennek. Vagy ki tudja. Mert ha több volna belőle, ezek halálra marnák egymást a hatalomért. Talán úgy lenne jobb, de ha nincs, nincs, érjük be ennyivel.

Kérdés, hogy hol elkövető a Kuruc honlap. Mert ha elkövet, akkor valahol van, és rá az ottani törvények vonatkoznak. Meglehet, hogy példának okáért a SAJTÓ- ÉS VÉLEMÉNYSZABADSÁG, és akkor nem az itthon elvárható eredmény miatt a perköltség vagy ezt a fletót terheli, vagy egyszerűen kiveszi az államkasszából, és leperkálja.

Már feltéve, hogy az elkövetés helyén van erre illetékes bíróság.

Merthogy a neten nincs. A neten egy végtelenül kínos dolog van: a szólásszabadság.

Visszatérve az eredeti témára, felmerül, hogy valaki a véleményét mondja, nem pedig állítja a buziról, hogy buzi, és az, hogy irtózik tőle, csupán irodalmi munkásságának része. "A hír szent, a vélemény szabad" - véli a BBC és nyomán a hazai bolsevik újságíró-szövetség. Ez olvasható Visegrádi jegyzőkönyv című kiadványukban is, ami sajtóügyben szentírás, hiszen a visegrádi üdülőben BBC-s vélemények is hangot, illetve szót kaptak.

Majd meglátjuk, mit szól ehhez és dédelgetett sajtója vezetőinek hivatalosan megfogalmazott nézeteihez a magyar qrmány.

Mivel ezek azt törvénykeznek, amit csak akarnak, felszólítom a parlamenti operettellenzéket, méltóztassanak legalább egyszer, mondjuk napirend előtt megkérdezni a törvényjavaslat megalkotóját, hogy vannak-e a megsértett többségnek jogai.

Az erre kapható őszinte válaszra nagyon kíváncsi vagyok. Tudtommal nem csak én.

Ha vannak jogai a többségnek is, szíveskedjenek végre deklarálni! Ez ugyanis az elmúlt tizenhét év alatt egyszer sem történt meg. Ideje lenne megtudnunk.

Mert ha nincs, akkor gáz van, honfitársaim: az ország lakosságának mintegy 90 százaléka keresztény, kb. 92 százaléka pedig heteroszexuális, s mi több: közel 100 százaléka nem tagja a qrmánynak, a parlamentnek, továbbá nem bíró, nem köztörvényes milliárdos, meg még egy csomó minden nem.

Akkor a gáz ellen gázmaszkot vegyünk? Könnygázmaszkot?

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.08.15. 14:27 - Az SZDSZ-nek munkásőrseg a Honi Gárda - Az SZDSZ-nek munkásőrség a Honi Gárda

Persze, hogy az. Mi más volna? Nem mintha értelmét látnám kopírozni a Magyar Gárdát, nevének modulált formájával együtt, hogy megtévesztő legyen. A kezdő, akár csak tanuló reklámszakemberek is tudják, hogy súlyos vétség a megtévesztő névhasonlóság.

Tudhat valamit a Jobbik, ha a többiek - a bejutottak-befutottak - máris kopírozzák.

Az SZDSZ pedig annyira elborult a saját maga keltette, művileg generált antiszemitizmustól, hogy már azt sem veszi észre, szinte minden hitvány ötletével leleplezi magát. És bázisát.
Nem véletlen ez sem, hiszen akik ott valóban értek valamit a kezdetekkor, vagy kiléptek, vagy háttérbe szorultak.
Maradtak tehát az újak, a maiak, és ha esetleg mégsem ennyire eszetlenek, akkor a nagyképűségük és a nemzetközi MTK, a kék-fehér, vakítja el a szemüket.

Hisztériáznak a Magyar Gárda miatt, hogy az jobboldali, meg fasiszta, meg különben is ijesztő, és maga sátán.
Vagyis borzasztóan fekete.
A Házon belüliek kitalálták azt, amit hasonlónak mondanak - fontos, hogy ne a valóban nemzeti érzelmű Jobbikhoz álljon közel -, és erre ez a zsebpiszok pártocska kijelenti, hogy az meg a Munkásőrségre emlékezteti semmire becsült tagjait.
Nyilván attól is félnek.
Vagy nem nyilván? Akkor az lehet, hogy nem In-Kal a neve, vagyis nem zsidó. Más baj azzal sem lehet.
Mi van? A trianoni haza tetszik, mert körülmetélték Párizsban? A nemzet pedig semmiféle nemzeti összefogásban sem?

Valóban ennyire gyávák a rengeteg pénzzel és a másik hülye által vezetett birodalom kincstárával a hátuk mögött? Ha igen, nem biztos, hogy van félnivalójuk, csak csinálják a balhét, mint mindig. E mellett tartják a markukat, hogy az unokáiknak is jár jóvátétel; és - ahogy megszoktuk - nem sül ki a szemük.
Ha pedig van félnivalójuk, ők tudják, mitől félnek, ha tényleg majréznak, akkor arra jó okuk van.

Egyedül van egy országgal szemben a mindenkivel szájaskodó, se parlament-, se udvar-, se párbajképes csürhe, és meg mer szólalni, merészeli azt pofázni, hogy a magyaroknak nem jár még fegyvertelen, sőt, egyelőre megalakulatlan gárda sem.
Itt, a mi hazánkban.
Nincs egy söprűtök sem, hogy kizavarjátok innen ezt a bandát?

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.02.17. 14:20

Stoffán György írásához
Úgy látszik, bizonyos kérdésekben megkoptam: nekem már csak két gondolatom van a valóban jó Orbán-beszéd után.
Az első nagyjából szó szerint megegyezik Stoffánéval, Orbán elmondta, amit tudunk. Vagyis nem mondott újat, és ebben az a szomorú, hogy lényegét tekintve, bármilyen értékes előadásban hallunk is ilyesmit, elégikus az akár nagy hévvel elmondott beszéd. Belenyugvó. Olyan, mintha azt mondaná az elqró kormány produkciójára, hogy bizony-bizony, az úgy van, majd belebuknak, és az jó lesz.
Mert akkor mi lesz? Valóban semmi kiút nincs? Nincs program? Csak az, hogy ezek olyanok, hogy már le sem írom, mert az eddigi összes szitkom és szidalmam lényege politikában is elfogadható szavakkal is summázható: kormányzásra alkalmatlanok. A jellemhibájuk következménye nem politikai, hanem egyfelől erkölcsi, másfelől büntetőjogi kategória.
És passz.
A második gondolatom összefügg ezzel, de még fájdalmasabb. Mostanáig reménykedtem, hogy igazam van, amikor a tömegkommunikáción felbőszülve mordulok, hogy miért adna a legnagyobb ellenzéki párt tippet, pláne programot ezeknek. Ha nincs programjuk a bolsevizmuson hízlalt maiaknak, mondjanak le, majd irányítja az országot az, akinek van programja.
Lehangoló, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy nincs ellenprogram.
Legalább egy gyertya az elnök kezében, hogy ez a fény az alagút végén. De még ezt sem mondhatná, mert az alagút sem igaz: a föld mélyében zsákutcát épít dübörögve a gyurcsányi kormánya, nincs az alagútnak vége, nem is lesz. Onnan ki kell jönni, és józan fejjel kell országot építeni, irányítani. Nem a föld és a béka alá.
Nem elegendő e fölött keseregni. A legócskább amerikai filmek tévedése, hogy a siránkozás láttán-hallatán a színésszel együtt zokog majd a néző. Ez rendben van, de már távolról sem elég zokogni, elégedetlenkedni. Valamit tenni kell. Nem akármit, hanem egy valamit, de azt azokkal is tétetni kell, akik a kormányzásba sosem fognak közvetlenül beleszólni. A néppel tudatni kell, mi a megoldás lényege.
Nem megoldás, hogy azok buknak. Az a megoldás, ami azután jön. És mi jön?
Nem jöhet akármi, és hatalmas felelősség átvenni a lepusztított országot. Ehhez az átvételhez nem elég arról meggyőzni a "reformokkal" sújtottakat, tudniuk kell, mire szavazzanak. Igaz, hogy ez így nem mehet tovább, de az kevés, hogy másképpen azonban igen.
Közel két évtized volt ezt megtanulni. Nem értem, hogyan lehet, hogy nem sikerült. Aggódom, mert szeretném megérni, hogy a politika normális lesz. Nem ígéretekkel való licitálás, hanem beteljesíthető ígéretek politikája hozhat szebb jövőt. Nem én akarok túl sokáig élni, de szeretném, ha még az életemben lenne itt normális politika. Nem "normális Magyarország", hanem a betartott szó becsületéből újraválasztott, nemzeti érdekű kormányzás.
Ez nem zárja ki, hogy gazdagodjunk. De azért amíg a kormányok akár egymást váltva, akár újra megválasztva úgy gazdálkodnak, mint az egynyári balatoni lángossütő, addig csak nekik jut valami, a vásárló pedig megeszi, amit adnak neki.
szigy

Levél Gyurcsány Ferencnek, aki fenyegetőzik

Ma Még Miniszterelnök! Figyeljen ide egy kicsit!

„A miniszterelnök Demszky Gábor főpolgármesterrel együtt emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor hét évvel ezelőtt azt mondta: csak annak van joga kivinni az embereket az utcára, aki utána haza is tudja vinni őket onnan, és aki erre képtelen, az kalandor és felelőtlen.” (Forrás: HÍRSZERZŐ)

Elbűvöl, hogy a főpolgármesterrel közösen talált egy Orbán Viktortól származó, idézhető, sőt, napjainkhoz illő szöveget. Én láttam és hallottam Orbánt, ahogy fejből idézte kendet, és a mindenkori ballib-kedvenc Baló György hiába erőlködött, hogy összezavarja. Nem sikerült. Nem akkora fej az a Baló, hogy egy Orbán kaliberű embert beletaposson a szőnyegbe. Kendnek persze smúzolt, nyalt, nyelveszakadtáig, ami a ballib kormányok idején normális szokása a köztévé riportereinek.

            Nyugi, megszoktuk, nem izgat ez senkit. Csak nagyon unjuk már.

Kénytelen vagyok felhívni a kend figyelmét arra, hogy az utcákon törő-zúzó társaság tagjait, nemhogy Orbán vagy a Fidesz, vagy akármely más párt, de a kutya sem irányítja. Kiabálásukból, a ria-riázásból egyértelmű, hogy ugyanazok, akik minden meccsen és más közbalhén kint vannak, mert szeretnek verekedni, azonban vezér híján csak a puszta balhéért járnak ilyenkor megfelelő alkalom esetén. Nem véletlen, hogy még a rendőrökkel is keresztnévről ismerik egymást.

Akik a Kossuth téren maradtak, és méltósággal viselkedtek, a parlamenti ellenzék hívei. Ezek a rontópálok pedig a kommunizmus kölykei, akik a kádári diktatúra végén születtek, és már szüleik is az „épülő szocializmus” gyermekeiként lettek olyanok, hogy nem tudták, nem is akarták (nem merték?) megnevelni a gyerekeiket.

            Ebből nem következik, hogy Orbán, akit önnön szorongásukat fékezendő kiáltottak ki mumusnak, hogy ne a saját zavartságuktól kelljen menekülniük, mivel attól nem lehet, valóban mumus.

            Orbán nem mumus, és ezek a rémregénybe illő módon viselkedő, ez országban gátlástalanul romboló, kárt okozó személyek nem az ő emberei.

            Hanem a szocializmuséi. Érti, amit mondok? A kend patrónusai nevelték ezt a társaságot ilyenné. Vagyis ezeket nem az ellenzék viszi az utcára, hanem a kend pimaszsága ingerli fel. Azért, tudja, mert ezek is embernek születtek, van önérzetük, van bátorságuk, csak éppen az értékrendjük olyan, amilyenné a létező szocializmus – mindenhol felismerhető – nemzetközivé és istentelenné nevelő, kártékony világa tette őket.

Az a helyzet, Fletó, hogy a komcsik ebben sem végeztek alapos munkát. Ezeknek a félresikerült, szerencsétlen embereknek az istenképét jobbára sikerült kiölniük, de a helyébe nem a hazaszeretet helyetti nemzetköziség, hanem a diktatúra gyűlölete került. Egészen pontosan a kendék országlásának meggyűlölése. Ezeket kend vitte az utcára. Nem nagyon hinném, hogy szándékosan, de a kend politikai dilettantizmusa és arcátlansága az oka, hogy ezek a fiatalok kimentek az utcára, és pusztítják, ami a kezük ügyébe kerül. Ha kend, a céljaihoz illő módon, annak idején olvasta volna Marxot, tőle is tudhatná, hogy ez a társaság minden egyes társadalmi elégedetlenség idején az utcán van, és rombol. Ha olvasta volna Jókai kötelező olvasmányként is feladott regényét, A kőszívű ember fiait, tudhatná Jókaitól is, hogy az ilyen tömeg a bécsi forradalomban is az utcán volt. Számukra érdektelen az eszme, rombolni akarnak, ezért akarták Bécsben is elfoglalni az apácakolostort.

            Gondolja, hogy azokat a „rongyos proletariátusokat”, akiket Jókai magyarázata szerint a csatornák vetettek ki magukból a felszínre, a bécsi, netán a két nappal későbbi pesti forradalom vezéralakjai vitték az utcára?

            Ilyen logikával Kossuth Lajosra is ráfoghatná, hogy a hazai „radikálisokat”, vagy ahogy elképzeli, a „szélsőjobbot” ő, Orbán és a többiek kivihetik bárhova is, ahova nem maguktól mennek.

Látszik, hogy nem méltóztatott foglalkozni egy sornyit sem a szociálpszichológiával, vagy régi nevén, hogy sokkal érthetőbb legyek: a tömegek lélektanával.

            Miniszterelnök, „ez több mint bűn, ez hiba” – ha tudja esetleg, ha nem, hogy kit idézek. Egy igazi politikust, kend pedig nem az: politikai sarlatán.

Akik 23-án – a nemzet lelkiismeretétől és igazságérzetétől vezérelve – kint lesznek az utcán, amikor vége lesz a tüntetésnek, szépen hazamennek majd. Az a gyanúm, hogy ez a méltóságteljes, de erős tömeg szépen megfékezi majd azokat, akik nem férnek a bőrükbe. Erre egy esetben nem lesz mód. Akkor, ha kend ma délelőtt Gergényi tábornok úrral és (értelemszerűen) a rendőrséggel, nemkülönben a Magyar Köztársaság Alkotmányával szemben olyasmit követett el, ami habitusából bármelyik pillanatban kitelik.

Jó lenne, ha legalább annak nézne utána, hogy milyen a demokrácia rendőrsége normális kormányzás idején. Megmondom, nehogy ne legyen rá ideje: független. Egyedül az Alkotmány és a jogszabályok kötik. Kend megszüntette a Belügyminisztérium intézményét. Nem minősítem, hiszen a bizonyítványát újabban esténként láthatja a tévében is, a hálón is.

„Az MSZP elnöksége politikai nyilatkozatban szólítja fel Orbán Viktort, hogy viselkedjen felelős politikusként és fújja le a Fidesz szeptember 23-ra tervezett utcai nagygyűlését – jelentette be Hiller István, az MSZP pártelnöke szerdán.” (Forrás mint fent.)

            Röhej. Miért nem viselkedik kend felelős politikusként?

Azt írja le, miután az ezt megelőző burkolt fenyegetésben frászt akar hozni a tüntetőkre (vagy Orbánra?), hogy „a kormány és a rendvédelmi szervek mindent megtesznek annak érdekében, hogy ha tömegrendezvény van, fenntartsák a rendet, így tesznek a következő napokban is.” (A forrás ugyanaz.)

            Na, ez olyan, mintha azt mondaná, hogy aki az utcán lesz, azt elviszi a mumus. Pedig nem olvasható ebben a nyilatkozatban, hogy minden törvényes lesz, amit  megtesznek. Ez az ország nem fél kendtől, csak folyamatos károkozásától tart. Még akkor is,  ha a magyar mumus szó franciául jarou, vagy zsaru.

A népet ugyanis se bezáratni, se leváltani nem képes. És hol van a kend háta mögött a diktatúra kedvence, a hadsereg, amit bevethetne, miniszterelnök? És – mert ezt sem hagyom szó nélkül – hol a Szovjetunió és annak hadserege, ami a kend jogelődeit a nyakunkon évtizedekig megtartotta?

Jobb lenne, fiatalember, ha fogná a csomagját, és végre lelépne. Úticélként jó szívvel tudom ajánlani kendnek Szlovákiát. Jótanácsom: vigyázzon, milyen nyelven szólal meg odaát.

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2006.07.12. 02:29

Nem tudom, ki intézte (kik intézték) úgy, hogy hozzám semmiféle vonalon ne
jusson el a Nemzeti Hírháló, és csak baráti szálakon jussak-juthassak hozzá,
de nem is érdekel. Akik így reagálnak némely észrevételeimre, cenzúráznak,
letiltanak vagy hasonló trükkökkel élnek, nyugodtan belepusztulhatnak saját
mocskukba, hiszen van annyi és olyan jó barátom, hogy értesüljek az IGAZ
dolgokról is.

Ez a moslék kormány, amit a TÖKETLENSÉGIG ELBUTÍTOTT NÉP (mert
nemzetnek mégsem nevezhetem ezt az eszement bandát), megválasztott magának -
és, fájdalom, nekünk is - többek között azt képzeli, képes volt annyit
hazudni, hogy ettől a NEMZET is hülye lett vagy lehet.

Elvtársak, milliárdosok! Szabadjon nem tisztelt tudtukra adnom,
egy nép lehet hülye, de a nemzetet ne merészeljék annak tartani. Sok más
okkal együtt azért, mert elképzelhető olyan helyzet, amikor védtelenek "mint
a szükségét végző vadállat", ahogy a prolinak hazudott József Attila írta.

A nemzet most is eleven és józan, bárhogy definiálja nyomorék
ideológiájuk és annak követői.

A nemzet nem hülye, ha a népet meg is bolondíthatták alantas
hazugságaikkal.

Meg fognak lepődni, táncos-dalos Fletó és csőcseléke, előbb-utóbb még a
barom nép is kijózanodik, amikor a kocsmában iszik valamicskét, amire
(talán) még telik majd neki.

Ha telik.

Mert ha nem, kendék pofájának ugrik majd, az hétszentség.

Ez a százszor és még többször megcsúfolt, kirabolt népség
előbb-utóbb a kendtek pofájára fog mászni, de akkor megyek én is szerény
56-os múltammal, minden betegségemmel, és magammal viszem egész házam népét.

Csakhogy kendtek végre és végleg kipusztuljanak a MI hazánkból.

Aljas, bolsevik banda, közöttük s élükön a nagyon nagy Fletóval,
a táncoskomikussal, a nemzet szégyenével, jó lenne, ha leállítanák magukat,
mielőtt az én hazámat a nemzetköziség fedőszerve alatt végleg kiárusítanák.

Azért lenne jó, mert akkor talán megúszhatnák (kendtek is) a
méltó népharagot. A nép, szokása szerint, meggyilkolja gyilkosait. Remélem,
kendtek végre értenek a szóból. Erre a kendtek által is vallott
történelem(-hamisítás) is szolgálhat bőséges példával, ócska csőcselék.

Minden tisztelettől mentesen felszólítom a jelenlegi magyar
kormányt, hogy a lehető legrövidebb időn belül takarodjék, vagyis - ahogy
talán megértik - menjenek a francba.

Ez saját érdekükben javallható, mivel nekem semmi vágyam ezt a
bandát akármitől is óvni.

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2006.07.25. 01:58

Igen, a Fidesz remek(?) ötlete egyszerű (végtelenül egyszerű) kommunikációs
fogás, de nagyon gyenge, hervadt, parlamenti ellenzékhez méltatlan és
semmitmondó, amit "fiatal" politikusai legújabban elővarázsoltak, mint egy
nyuszit a cilinderből.
Annyit is ér.

Nem bukott itt semmi, csak akkor fog, ha magától összedől, mint a kommunista
rendszer, ami után megint csak a komcsik kerültek uralomra, és meg is tudtak
kapaszkodni.

A Fidesz nem igazi ellenzék, csupán szájaskodó, álellenzéki párt, amelyiknek
jövője már nincs. Akár a kádárizmus volt annak idején: NAGY MÚLT ELŐTT ÁLL.
Persze ez sem igaz, mert ez a múlt semmi. Egy nudli. Túró.

Az egész létük arról szól jelenleg, hogy jó nagy fizetést húzzanak, akik
általuk húzhatnak, szedjék meg magukat, és akkor nem lesznek kisnyugdíjasok.
Képviselői fizetés, bizottsági tagság utáni tiszteletdíj, szépen hízó
bankszámla, és kész. Mert az áhított hatalom többé nem lesz az övék.
Eljátszották a bizalmat. A "fantasy" mesékkel, a nyugdíjasok elleni
áskálódással. Mondok egy igaz sztorit. A Közgáz gazdaságetikai(?!)
tanszékének vezetője, Zsolnai László adta elő az akkor már nagybeteg Rabár
Ferenc és a saját nézeteit a Zsinati Klubban, ahol meglepően sok pártfogót
talált. Azt újságolta, hogy régen a "közjó" érdekében a hasznot már nem
hajtó öregeket kivitték vagy a hómezőre , vagy egy magas hegyre, ahol azok a
kis kajacsomaguk elfogyasztása után szépen éhen haltak a közjó érdekében.

Hát egy frászt! Az érzelmeikről nem nevezetes japánok dobták ki öregeiket a
magas, jeges hegyekre, ahol az öregek szépen, engedelmesen elpusztultak.

Ezt Prof. Zsolnai valamiféle légből kapott általános érvénnyel ruházta fel,
és kijelentette, a Fidesz-kormány ezen "erkölcsös" viselkedésre a törvény
erejével fogja kényszeríteni az aggokat. Azaz a nyugdíjasokat.

Hogy ezek után miért buktak Orbánék - éppen a fölöslegesnek nyilvánított
nyugdíjasok (netán a saját a szüleik?) - reakciója folytán, már nem érdemes
vizsgálnunk.

Aki nem becsüli meg őseit, sokkal rosszabb sorsot érdemel, mint amit kaptak
és kapnak folyamatosan a jövőt nem is sejtő választóik jóvoltából.

A "Gyurcsány-csomag", bármily alantas is, legalább megpróbálta a
nyugdíjasok biztonságos jövőjét összehazudni. Aki rájuk szavazott, végül is
megérdemli őket. Ettől kezdve már csak az nem érthető, miért vagyunk
kénytelenek mi is elviselni őket.

Utálok nyomorogni, és szó, ami szó, Kádár alatti szilenciumaim alatt is
elvoltam valahogy, de ez már nem megy tovább, és ha akarom, ha nem, talán
még két évtized (szerencsémre biztosan nem több) adódhat ebből a világból
nekem.

Ha nem menekültem volna el a fővárosból a közeli vidékre, biztosan Tarlósra
szavaznék, holott Demszkyvel 24 éves kora óta jó a kapcsolatom. De aki tud
számolni, rájön, hogy a főpolgármester már nem 24, hanem 53 éves, és közben
néhány dolgot letett az asztalra. A váltásnak képzelt időszak táján a Képes
7 c. lapnak máskéntgondolkozó-referense (is) voltam.

"Wo sind die schönen alten Zeiten?", ahogy a monarchia polgárai mondták
valaha.

Akárhogy keresem, nem jövök rá, hová lett a komcsik ellenzéke. Legfőként
pedig a gumibottal félig agyonvertek, közöttük Demszky Gábor , akinek
jószándékáról máig meg vagyok győződve (hiszen saját pártja ellen is
szavazott, amikor különvéleménye volt), jóllehet napjainkra kissé
hiszteroid tüneteket is láthatni viselkedésén.

Ez - valljuk meg - nem túlságosan meglepő, ha a nem feltétlenül rokonszenves
uralmú főpolgármester elméjét a pártja átlagos IQ-jával szembesítjük.

Amikor - még a Déry Miksa utcában - interjút készítettem Demszkyné Hodosán
Rózával (aki ma Magyar Bálint neje), a szadesz frissiben alakult női
tagozatáról, az a dolog majdnem annyira homályos értelmű és célú volt, mint
most az úgynevezett Gyurcsány-csomag.

A gondom (persze) mégsem az, hogy várhatóan Demszky lesz a főpolgármester,
noha egy szolid, polgári váltás időszerűnek mutatkozik, már csak a
vérfrissítés végett is, hanem az, hogy a kezdetekkor a szadesz előszobáját
képező liberális ősfidesz mai változata ismét nemhogy a (neo)liberalizmusba
tereli magát, de az utóbbi időkbeni nemzeti érzületet sugalló
megnyilatkozásai is egyre inkább a nemzetköziség felé való orientációról
vallanak.

Ha ifjúkori szokásomhoz híven szemtelen és agresszív volnék, noha a baloldal
a forgalomból való kivonással ijesztget, mint azt hajdan meg is tehette,
sőt, megtette, hogy anyagi következményeit máig nyögném, amennyiben nem
volnék büszke elévült eltiltásaimra, talán frászt is kapnék az új idők
újkommunista-terrorista érdekvédelmi politizálásától.

Fletó és a többiek!

Buktában vagytok, gyerekek, de oda se neki, amíg van hülye a hazában, mindig
lesz szavazótok

Meg is érdemelnek benneteket! Egykori barátnőm őszinte megnyilvánulása
szerint: "aki hülye, haljon meg!"

Csak azt sajnálom, hogy egy csomó (halom?) tisztességes ember is megszívja a
ti teljesen fölösleges, moslék hatalmatokat, amint én is.

Istenben változatlanul bízom és hiszek (még szép!), de szánom azt az
elbutított csőcseléket, amelyik rátok szavazott, illetve (ki tudja?)
legközelebb is szavazni fog.

Róluk egy régi vicc jut eszembe.

Kohn és Grün meghal, mennek a Mennyországba, ahol szokás szerint Szent Péter
állja útjukat. Kohn érdemeként tudatja Péterrel, hogy ő nős volt. Péter
ezért beengedi. Grün erre tromfol, hogy ő kétszer is nősült. Szent Péter
így reagál: akkor te menj a pokolba; mert a Mennyek Országa nyitva van a
szenvedők előtt, de a hülyék helye a pokolban van.

Ennyit a szavazókról.

Talán értetek a szóból.

Ha nem, menjetek a pokolba!

Szitányi

Dr. Szitányi György
2006.07.25. 18:56

Sajnálom, de ennek a különös állatnak az elviseléséhez nincs elég türelmem.

Nagyon kérem bármely - nyilván ifjabb - kollégámat, magyarázza meg ennek a
seggfej MAGYAR miniszterelnöknek, akit vagy amit nem tudok eléggé szégyellni
külhoni barátaim előtt, hogy MAGYAR az ország, nem pedig nemzetközi, és nem
is bolsevik. 1956, amit ő (vagy inkább ez?) velünk szeretne megünnepelni,
szabad és független MAGYAR országért vívott harcával került be a
történelembe.

Bárkit, aki szót ért ezzel a szarházival, tisztelettel kérek arra,
magyarázza el neki (vagyis annak), hogy ha van pofája MAGYAR
miniszterelnökké csalni magát, akkor a haza és a nemzet szeretetét ne merje
magyarkodásnak gyalázni.

Ha pedig valaki MAGYAR paraszt, és ezen a körülmetélt vidéken merészeli
MAGYAR nemzetének az életet megtermelni, ne gyalázza aljas és mocskos
bolsevista "nemzetközi" - azaz hazátlan bitang - szlogenekkel sértegetni,
mert ez a nemzet előbb-utóbb úgy a pofájára fog mászni, hogy az egész
csőcselékével kipusztul innen.

Figyelmeztetem ezt a szarházit, hogy pénzügyi köcsögei közül éppen Surányi
kért elnézést (neki, azt hiszem, van is miért) a nemzetieskedés látszatáért,
mivel ő MAGYAR gazdaságpolitikán gondolkozik a MAGYAR miniszterelnök és
csürhéje által elkövetett anyagi disznóságok rendbehozása végett.

Mit gondol ez a fölösleges és szégyellni való bohóc, ez a senkiházi
elmebajos tánc- és erkölcskomikus, miután elődei és elvtársai szarrá tették
ezt az országot, ő merészel lázongani azért, mert MAGYARország MAGYAR
parasztjai, a MAGYAR NEMZET eltartásának és kultúrája őrzésének
letéteményesei az ő ócska nemzetközi tetűségéért, bolsevista,
szovjetmilliárdos jólétéért, folyamatos nemzet- és hazaárulásáért meg fogják
tagadni a MAGYAR nemzetet?

Bohóc, figyelj, én már Medgyessyt is figyelmeztettem nyílt levélben, hogy ne
gyalázza a NEMZETET, ne heccelje, mert az lesz a vége, hogy a pofátokat
szétverjük. Ha addig élünk is.

És veletek megy a választóitok elhülyült csürhéje. Elég volt ebből a
hazátlanságból, nyomorult, szar kommunista banda!

Ne lázadozzatok a MAGYAR NEMZET nemzetszeretete, -hűsége és öntudata ellen,
és menjetek anyátokba, Szlovákiába, vagy ahova tudtok. A tótok nem
magyarkodnak, ott a helyetek, illetve helyed, MAGYAR(?) miniszterelnöknek
mondott söpredék.

Szitányi György

(cím a szerkesztőségben, hogyha ki akarnál vonni a forgalomból vénségemre,
tudd, honnan kell elvitetni, te köcsög)

Dr. Szitányi György 2007.01.03. 03:52

Re: Re: Re: [Dokumentum] Stoffán György: Gondolatok egy gyilkosság után - XVI. Benedek: Imádkozzatok a családokért

Tisztelt Kolonits Úr! Kérem, ne értsen félre, nem Önnel van bajom, ha nézeteink között mutatkozhat is eltérés. Nekem a Dimitrov-féle szöveggel sem volna bajom, de maguk a "testvérpártok" léptek át azon a szövegen, amit most magam is kikezdek, de csakis azért, mert nem definíció. Tudjuk, mi az, hogy valaki reakciós, vagy valakik reakciósok. Ismerjük a sovinizmus, illetve a soviniszta mint melléknév (mondatban: minőségjelző) fogalmát, sőt az imperializmusét is. (Megjegyzem, Leninnek Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelső foka /1916./ című cikkének öt ismérve, ami "az imperializmus lenini ismérvei" néven volt egyetemi tétel, annyira pontos, hogy ennek tükrében érthetetlen Leninnek néhány egészen blőd, az aktuálpolitika szolgálatába állított nagyon gyenge hohmecolása.) "A fasizmus: a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt, terrorisztikus diktatúrája a korlátlan tőkés kizsákmányolás érdekében" (Dimitrov meghatározása, 1935). Ezt írja Ön, és az idézet pontos, azonban Dimitrov kinyilatkoztatása nem határoz meg semmit. Állítja, hogy a finánctőkének elemei vannak, és ezen elemek (konkrétan mik volnának ezek az elemek?) között vannak reakciósok, és ezek között a legreakciósabbak, akik ráadásul nemhogy soviniszták, hanem legsovinisztábbak, sőt legimperialistábbak is. Megkérdezném néhai Dimitrovot, fogalmai szerint mi a finánctőke (ami önmagában nincs, mivel az ipari tőke sincs meg pénz nélkül), hogyan fokozza ő a finánctőke reakciós (azaz haladásellenes?) voltát úgy, hogy a pénzmágnások között legreakciósabbak is legyenek, és miféle akciót hátráltatnak a reakciósok, amikor szinte betegesen hajszolják a fejlődést, a gyarapodást, ami kizárólagos céljuk. Bizonyára Ön is tudja, hogy a termelési kör bezárulása azt jelenti, hogy nem azért fektet be valaki pénzt valamilyen áru termelésébe, hogy eladható áruja legyen, hanem azért, hogy annak megfelelő útján a befektetettnél több pénzt termeljen magának. Ez a kapitalizmus kiteljesedése: a tőke termelésének világa. A pénztőkés a lehető leghaladóbb: fejleszt és terjeszkedik. Miben lehet reakciós? Csak abban, hogy Dimitrov elvtárs azt hitte, a kommunizmus még csak nem is mozgalom, ahogy azt A német ideológia c. közös műben Marx és Engels megírta, hanem egyfajta bekövetkezhető édeni állapot, amikor majd mindenkinek adnak a szükségletei szerint a közös termékből, amit a totális automatizáltság folytán (a termelőeszközök legmagasabb fejlettségi foka) a fizikai munka fölöslegessé válása után minden ember boldogan birtokba vehet. Marx és Engels állítása szerint tehát a kommunizmus nem befejezett fejlődési állapot, hanem annak a mozgalomnak neve, amely az emberi sors jobbrafordulásáért jött létre. Puff neki. Hogy Dimitrov antimarxista volt, még nem rontja nézetei minőségét, de hogy leninistaként is hülyének bizonyult, valamivel izgalmasabb. Nem ragozom tovább, remélem, mindenki számára világos, hogy Dimitrov kommunizmus-ideájának semmibevevése jelenti vagy jelentheti ebben a szövegben a reakcióst, amihez járul egy leggel jelölt felsőfok, hogy még rosszabbnak tűnjék. Vagyis Dimitrov itt egyfajta valós pénzáru-termelési tényt a saját állóvízszerű, beteljesült édentársadalmi ideájával vet össze. Ezt minimális józan ésszel bárki minősítheti. A soviniszta, ami valamivel helyesebben (Chovin) sovén szóval fejezhető ki, teljes egészében ellene szól Marxtól Dimitrovig és akárkicsodákig minden ilyen elképzelésnek. A pénz- vagy finánctőke nem lehet soviniszta, mivel képtelenség egy nemzetre szűkítenie a tevékenységét. Még ha ebbe a nemzeti felsőbbrendűség szolgálatát is beleértjük. Lehet választani: vagy a nemzetközi(!) pénztőkéről beszélhetünk, ami hazátlanok tőkéje, ha tetszik engem érteni, vagy sovinisztákról, de akkor ebbe a körbe nem tartozhat a finánctőke. Mert vagy nemzetközi, vagy nemzeti. A kettő együtt nincs. Kizárják egymást. Amint a nemzetközi és a nemzetiszocializmus sem keverhető össze. Az előbbinek fogyatékossága, hogy nincs nemzetközi érdekű politikus. Ilyen csak a tőkés lehet. Aki szétnéz a világban, ezt tapasztalhatja. Ha ehhez hozzátesszük a dimitrovi slusszpoént, hogy ez a nemzetközi érdekű hipernacionalizmus az imperializmust nyílt és korlátlan terrorral szolgálja a minél teljesebb kizsákmányolás érdekében, ezen állítás értelme még zűrössé válik. Ezzel ugyanis végképp összekapcsolja a bolsevista álomvilággal a józan eszük alapján szembenállókat, és a piaci (óhatatlanul nemzetközi) tevékenységet ebbe belemossa. Köztudott, hogy a német és az amerikai tőke zavartalanul összedolgozott a második világháború idején. Rövidre zárva: néhány jelenséget összezavart Dimitrov, és hosszú ideig ez a dogma maradt a brosúrák egyik tézise. Föntebb említettem, hogy Lenin öt pontban határozta meg az imperializmus ismérveit. Ezt azért hangsúlyozom, mert azóta szokás bolsevista dolgokat öt pontban meghatározni. (Még az 1956-os forradalom kiváltó okait is öt pontban határozta meg az MSZMP agytrösztje.) A pontos dátumot nem tudom, csak azt, hogy én 1975-ben találkoztam az akkor még új, a nemzetközi plénumon elfogadott öt ponttal, amelyek a fasizmus ismérveit szögezték le. Tessék megkapaszkodni. Fasizmus van abban az országban, ahol az államrendet a fasizmus jellemzi. A fasizmus jellemzői: 1. a parlamenti demokrácia és a parlamentarizmus mellőzése 2. az egypártrendszer, 3. az állami monopolizmus és tervgazdálkodás, 4. a központi társadalom-irányítás és a személyes szabadságjogok negligálása 5. a szovjetgyűlölet. Gondolhatja, hogy az első négy pont igencsak meglepett, és nem tudtam hirtelenjében, hol is vagyok. Megnyugvásomat az ötödik pont hozta. Mert a fasizmus és a kommunizmus között egyetlen eltérés van, Kolonits úr, és ez a szovjetgyűlölet megléte vagy hiánya. A fasizmus nálunk most egyre erősödő törekvés. Csak azt nem tudom, a tízágúvá hasított csillag, amiből szegfű lett, jelent-e szovjetgyűlöletet, vagy nem. Remélem, aprólékos válaszom megfelel igényeinek. Tisztelettel: Szitányi György

Kolonits Ferenc 2007.01.02. 17:53

Re: Re: [Dokumentum] Stoffán György: Gondolatok egy gyilkosság után - XVI. Benedek: Imádkozzatok a családokért

Tisztelt Szitányi úr, lekötelezne, ha korszerűsítené a fasizmussal kapcsolatos ismereteimet. Ugyanis elborzadva veszem észre közéletünkben a klasszikus dimitrovi meghatározás valamennyi tényezőjét, ezért már attól tartottam, szép csendesen fasizálódunk (még a sztrádaépítés meg a rohamosztagosok is ébresztett kellemetlen reminiszcenciákat). Könyvtárban valóban nem forgattam a munkásmozgalom története - tudományos cocializmus tárgykörét. Ez hiányosság, mentségemre szolgáljon, hogy nyugdíjas lévén, mással vagyok elfoglalva. Meg egyébként is, úgy véltem, hogy az igazi nagy elmék klasszikus sziporkái (amelyeket Ön, ki tudja, mi által viseltetvén, marhaságnak nevez, figyelmen kívül hagyva a történetiség kontextusát) időtállóak. A könnyekig meghatódam, amikor a Bercsényi utcai kolesz mellékhelységében, a tizenkét piszoár fölött láttam kírva a lenini intelmet: "Ami nem megy, nem szabad erőltetni!" Míly magvas igazság! Amit Ön kommentárjaimban netán furcsának talál, csupáncsak azt jelenti, nem mindenben értünk egyet. Lehet, Stoffán úrral sem. Dehát, ez a gyimokrácia meg a prularizmus. Virágozzék száz virág, versengjen ezer iskola! Üdvözli: Kolonits Ferenc nyugdíjas

Dr. Szitányi György 2007.01.02. 11:26

Re: [Dokumentum] Stoffán György: Gondolatok egy gyilkosság után - XVI. Benedek: Imádkozzatok a családokért

Kolonits Ferencnek Uram, nem dolgom Stoffán urat az Ön furcsa gondolataival szemben védelmezni, azonban felhívom szíves figyelmét arra a munkásmozgalom-történeti apróságra, hogy Dimitrov elvtársnak idézett fasizmus-definícióját (lévén marhaság), a testvéri kommunista és munkáspártok közös határozatban az 1970-es évek elején semmisnek nyilvánították, és a fasizmus ismérveit 5 (azaz ÖT) pontban határozták meg. Ha óhajtja a kommunista és munkáspártok történelmileg új, vagyis mindössze negyedfél évtizedes definícióját megismerni, forduljon hozzám bizalommal. Ha könyvtárba nem megy ilyesmiért, én megírom Önnek. Hogy teljes legyen mások képe is, ugyanezen oldalakon. Szitányi György

Kolonits Ferenc 2007.01.01. 21:32

[Dokumentum] Stoffán György: Gondolatok egy gyilkosság után - XVI. Benedek: Imádkozzatok a családokért

Tisztelt Stoffán úr, Szaddam Husszein felett tartott gyászbeszédében felsorolt gondolatkísérleteihez tegyen még egyet hozzá, amelynek előnye, hogy nem hiptetikus, hanem valóban megtörtént. Rajk Lászlóét. Akit előbb szeretnünk kellett, utána szidnunk-átkoznunk, utána megsiratnunk s utcát elneveznünk róla. Végül pedig megpróbálhatjuk elfelejteni. S aki - tekintve hogy az akasztófa alatt Mindszenty feloldozta in articulo mortis - lehet, hogy végül még a mennyországot is lenyúlta. Szerény véleményem szerint mind a ketten rászolgáltak arra, amit kaptak. Csak nem azért, ami a szentenciájukon állt és nem azoktól, akik felmagasztalásukat adminisztrálták. Több más politikus kollégájukkal egyetemben, akik ágyban, párnák közt (esetleg a gorkiji kórházban) húnytak el. Még mindíg szebb vég, mint a depresszió és üldözési mánia, elhülyüléssel kombinálva. Churchill kommentárja a nürnbergi ítéletekhez: "Ebből az következik, hogy a legközelebbi háborút nem szabad elvesztenünk". Az általános képhez pedig időszerű elővenni a jó öreg szemináriumi stúdiumokat: "A fasizmus: a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt, terrorisztikus diktatúrája a korlátlan tőkés kizsákmányolás érdekében" (Dimitrov meghatározása, 1935). Alkalmazásához csak azt kell világosan látni, hogy napjainkban kiknek a sovinizmusáról és mely impériumról van szó. Kolonits Ferenc nyugdíjas

SZITÁNYI  GYÖRGY:

A magyar kormányt megismerhette a világ

2006. október 23-a szeptember 17-én délután kezdődött, amikor valaki valamiért valahogy kiszivárogtatta a most regnáló magyar miniszterelnök hírhedt balatonöszödi beszédét (http://www.munkaspart.hu/gyurcsanbeszed.htm#).

            A Parlament előtt, a Kossuth téren Gyurcsány Ferenc és kormánya lemondását követelő tömeg tüntetett az óta folyamatos jelenléttel, szabályos hatósági (rendőrségi) engedély birtokában. Amíg a kormány és feje bele nem szólt, a rendőrség értelemszerűen kampányjellegű tüntetésnek tekintette a demonstrációt, amint nem is lehetséges más kategóriába sorolni a kormányváltásért tüntetők köztéri jelenlétét.

Az előzmények

Szeptember 18-án egy csoport arra kérte a Magyar Televízió őrségét, hogy hívjanak valaki olyat a kapuhoz, akivel beszélhetnének egy (egyébként semmitmondó) petíció beolvasása ügyében.

A Népszabadság, a korábbi központi pártlap utóbb vagy megtudta, vagy kitalálta, hogy ekkor a Margit-híd felől a Kossuth tér felé közelített mintegy hatszáz ember, hogy a 2012-ben Horvátországgal közösen megrendezendő labdarúgó Európa Kupa rendezésének megpályázása érdekében lépésre ösztökélje a kormányt.

Amikor megtudták, hogy a Magyar Televízió nem hajlandó szóba állni a petíció szerzőivel, sőt rohamrendőrök is védik a néhány fegyvertelen ember ellen a székházat, átmentek a Kossuth térről a Szabadság térre, ahol, mint azt a válogatott meccsek előtt is szokták, minden ütem és dallam nélkül elénekelték a magyar nemzeti Himnuszt.

            A Szabadság téren történt összecsapás érdekes fejleménnyel járt: a ferencvárosi és az újpesti szurkolók nem bántották egymást, hanem zászlóikat lobogtatva követelték a miniszterelnök és kormánya lemondását. Olyan esetekben, amikor hallani lehet a nemzeti válogatott biztatását, hogy „ria, ria, Hungária!” már tudni lehet, hogy azok az emberek keveredtek a többiek közé, akik végül valóban zavargássá, kis túlzással a székház ostromává tették a tüntetést.

            Ezzel kapcsolatban, hiszen október 23-ának eseményeihez tartozik mintegy előjátékként, két momentumot szükséges kiemelnünk.

            Az egyik az, hogy a helyszínen kigyulladt, vízágyús gépkocsiból kimenekítették a rendőröket, és az övéikhez kísérték a sebesülteket. A másik: a fővárostól távol lakó, a terepet egyáltalán nem ismerő rendőröket is a fővárosba vezényeltek, mert a romboló, és a békésen tüntető, vagy éppen csak bámészkodó tömeget egyaránt el akarták söpörni. A rendőrség vezetőit ezzel kapcsolatban két dolog terheli. Az egyik az, hogy könnygázgránátokat és gumilövedéket fejmagasságban lövettek az emberek közé, a másik az, hogy olyan rendőröket akartak irányítani a pesti utcákon, akik talán sosem jártak még a fővárosban.

            Nyilvánvaló volt, hogy a rendőrség jelenlegi vezetői e csúfos bukás után revansra készülnek.

Ünnepi rendőrterror

A kormány rá akarta venni a tüntetőket, hogy adják át a Kossuth teret, mert ott tartják az állami rendezvényt, és zavarná a vendégeket a sok tüntető. Azok nemet mondtak. Közölték a kormánnyal, hogy tavaszig van engedélyük, maradnak. Erre palánkot építettek, hogy elfedjék az embereket. A palánkot 1956-ban készült fényképekből ragasztott poszterek borították

            A tüntetők elhatározták, hogy maradnak, és megígérték, hogy nem zavarják meg az ünnepélyt.

A kormány saját szószegő, alattomos és hazug jelleméből indult ki, és annak megfelelően is cselekedett. Éjjel rendőrök jelentek meg a Kossuth téren. Azt hazudták a tüntetőknek, hogy takarítani fognak, addig húzódjanak el az útból, utána visszamehetnek. Első dolguk az volt, hogy berontottak a melegedéshez állított sátrakba, és lefényképezték, amit megfelelő bűnjelnek gondoltak. A hisztérikus kormánypárti lárma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: országos röhögés lett a vége.

A borzasztó bűnjelek a következők voltak:

- zoknik, amikben faszéndarabok voltak,

- vas golyók, valamint

- néhány dárda alakú életlen fegyver.

Az ÁVH szintjére züllesztett hatalom azt állította, hogy

- a zoknikat a faszénnel Molotov-koktélként akarták alkalmazni,

- a vas golyókkal meg akarták dobálni az állami ünnepség közönségét,

- a dárdaszerű holmikkal pedig harcolni akartak.

Később, normális szakértők megállapították, hogy

- a zoknik a faszénnel a könnygáz elleni gázálarcot helyettesíteni kerültek oda,

- a vas golyók egy bizonyos paquette nevű, francia eredetű, de olaszok között is kedvelt játék kellékei,

- a dárdák sporteszközök, magyar hagyományőrző játékfegyverek.

Hiába élt régi bolsevista hazugságokkal a hatalom, ez a trükk nem vált be.

            A békés tömegre rárivallt a rendőrség, hogy a Kossuth térről távozniuk kell, mert az attól a pillanattól kezdve „műveleti terület”. Van ilyen kifejezés, jóllehet kevesen ismerik, de ahhoz rendőrségnek a világon semmi köze.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a hadsereg számára hozott, 2004 évi CV. törvénye – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről – értelmező rendelkezésének 204.§ (1) bekezdés g) pontja ezt a fogalmat az alábbiak szerint határozza meg: „műveleti terület  az a földrajzi terület és a fölötte levő légtér, ahol a szemben álló felek konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak, vagy ennek veszélye fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett terület”.

A rendőrség tehát, akár a miniszterelnök, ebben is hazudott. Nem álltak szemben semmiféle fegyveres felek, a terepen nem volt hadsereg, csak rendőrök, nem ütköztek össze ellenséges erők, csak éppen a rendőrök estek neki a tömegnek, mert az emberek késlekedtek elhagyni a rendőri engedéllyel használt teret. Akit földre löktek, ott verték tonfával, gumibottal, később már viperával is. (A vipera teleszkópszerűen hosszabbítható és összecsukható fémvessző. Tilos használni.)

Így szorították ki a Kossuth térieket a törvényesen használt területről.

Reggel kezdődött az állami ünnepség, amire „stílszerűen” ötvenhat külföldi vendéget hívtak meg.

Délután volt a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség rendezvénye az Astoria szállodánál. Békés civil közönség ünnepelte az ötven évvel korábbi eseményeket és a szabadságharc hőseit. Közben mások tüntettek a Kálvin térnél is, a Kossuth tértől nem távoli területen is, a Deák térnél. Ez érdekes helyszín, nem sokkal október 23-a előtt tiszta erőből építkezni kezdtek ott, vagyis lezárták a bazársor lebontása által felszabadított teret.

Amikor véget ért a békés polgárok ünnepsége, a Kálvin tér környékén tüntetőket lovasrohammal és kardlappal az Astoria felé kezdték szorítani, és belenyomták a békésen oszladozó ünneplő tömegbe, és válogatás nélkül ütlegelni kezdték az embereket. Áldott állapotban levő nőt, koros házaspárt, akit csak értek. Révész Máriusz országgyűlési képviselő képviselői igazolványával igazolta magát, és kérdezte, merre nincs lezárva az út, mert a családját nem szeretné kitenni a helyzetnek. Kórházban tért magához. Másoktól tudta meg, hogy rémesen összeverték, még a lapockája is eltört.

Délelőtt felfigyeltem egy hírre. Ártatlan hír volt, arról szólt, hogy a fővárosban visszatartott vidéki rendőrök mellé további rohamrendőröket vezényeltek Budapestre. Délelőtt még nem volt semmi, ami ezt indokolhatta volna. Nem kellett nagy ész, hogy tudjam, csak az Erzsébet-hídon jöhetnek, mert az arra vezető útba torkollik az M1-es és az M7-es autópálya.

Amikor biztos lettem benne, mert láthatóan a híd felé terelték az embereket, és semerre nem lehet majd onnan szabadulni, e-mailt írtam a Kossuth térieknek, hogy hagyják abba a kiáltozást, hogy a hídra kell menni (ha ugyan nem a beöltözött, provokátor rendőrök kiabálták ezt), hanem kerüljék ki a hidat.

Nem reagáltak, pedig a laptopjuk valószínűleg velük volt akkor is. Telefonon nem lehetett beszólni, semmit sem hallottak, akkora volt a zaj.

A délutáni tüntetés akkor változott csatává, amikor a rendőrök fejmagasságban lőni kezdték a tömeget gumilövedékkel is, könnygáz-gránáttal is. A Deák tér felé nyomták onnan az embereket, és festékes vizet lőttek ki a vízágyúkból, hogy könnyebb legyen az egyébként törvényesen tüntetőket azonosítani.

Egy hatvanas úr a Deák téren bemászott egy 1956-ban használatos T 34-es tankba, és elindította. Üres volt a tank, de a csöveiben volt még annyi benzin, hogy néhány métert mehetett. Ebből is nagy ügyet akart csinálni a kormányközeli sajtó. A televíziós riporter valósággal sikítozott, másnap valamelyik főrendőr arról beszélt, hogy a rendőröket akarta eltaposni, aki valaha harckocsizó volt, és értett ehhez a régimódi tragacshoz.

Amikor kifogyott a benzin, a vezető kimászott, és el akart futni a rendőrök elől. Utolérték. A többit el lehet képzelni.

Mintha megvadultak volna az azonosító szám nélkül, kommandós álarcban őrjöngő rendőrök, úgy estek az embereknek. Tisztán lehetett látni, hogy gázzal fújják, viperával verik az ünnepelni ment közönséget. Aki elesett, azt rugdalták. Volt, akinek a szemét lőtték ki, volt asszony, akit hasba lőttek, idős bácsit, aki arra járt, és el akart menni, gumibotozták.

Másnap a budapesti rendőrfőkapitány, amikor figyelmeztették arra, hogy megbilincselt, földön fekvő embereket rugdaltatott a rendőreivel, azt mondta az újságíróknak, hogy az nem igaz, de ilyen helyzetben megbotlik abban a rendőr, ami a földön van. Felszólították a kórházakat, hogy adják ki azok névsorát, akik október 23-án kerültek kórházba.

Az orvosok nem engedelmeskedtek ennek a felszólításnak, akkor megfenyegették őket.

Folytatása következik

Lassacskán egyre több bizonyíték kerül elő az álcázott rendőrök által elkövetett bűnök, telefonlopás, fényképezőgép-lopás bizonyítékai kerülnek elő.

            Természetes, hogy az azonosíthatatlan terrorlegények azt műveltek, amihez kedvük volt. A legfőbb rendőr pedig azt magyarázta, hogy abban zűrzavarban leesett a rendőregyenruhákról az azonosító szám. Másnap azt mondta, a kommandós öltözéken nem kötelező az azonosító viselése. Amikor pedig újságírók arra hívták fel a figyelmét, hogy véresre verték az embereket viperával, azt válaszolta, szeretne ő olyan fényképet látni, amin viperát használnak a rendőrök.

            Láthatott egy csomót.

            Jóllehet a főváros rendőrfőkapitánya két kitüntetést is kapott, ami természetes, hiszen a miniszterelnök a blogjában megírta, hogy csodálja a rendőrség által nyújtott teljesítményt, nem is tudja, hogyan lehetne őket kellően megjutalmazni, hiszen személyesen őt mentették meg.

            Bizonyára akkor, amikor az ellenzéki képviselőt betegre verték.

            A legszebb pillanat talán az volt, amikor a főpolgármester, akivel a kommunista rendőrség megtette, hogy ugyanúgy a kórházban tért magához, amikor az utcán megállították, barátságos mosollyal átadta a főrendőrnek a Pro Urbe kitüntetést.

            Karácsony előtt vagyunk, és már bejelentették, hogy az ünnepek alatt is megerősített rendőrség lesz az utcákon.

            A hatalom fél a fegyvertelen állampolgártól.

            Már sok bizonyíték van a rendőrök ellen, és némelyek azonosítása is megtörtént. Ha itt van csak egy szikrája is a jogállamiságnak, végre a terroristák is börtönbe kerülnek.

Dr. Szitányi György
2007.04.05. 15:04

Kóka csak ijesztgeti a maszopot?

Várható volt, hogy Kóka befut a szadesz elnökválasztásán, különben sem zörög a szavazatszámláló, ha nem fúj a szél. Ha nem is értettem egyet azzal, amivé a jó öreg nemzeti liberalizmust tették angolszász és közel-keleti kapcsolataikkal és érdekcentrikus gondolkozásukkal, volt bennem valamelyes irtózattal elegy tisztelet, mivel kezdetben voltak elveik.

Mintha Fodor kampányába is beleszólhattak volna, az elvhű liberálisokat kissé hülyének mutatták, akiknek erre van fizetésük. Felülvizsgálni a koalíciót az elvek mentén? Imponálóan idealista ötlet, azon a koalíción belül abszurdum.

Most pedig Kóka bejelentette, hogy a koalíció fennmaradása attól függ, hogy kell-e a maszopnak a több-biztosítós egészségügy, vagy nem.

Nocsak!

Bejutottak az országgyűlésbe a szocik hátán, és akár kisegér az elefánton, vélelmezik, hogy ők mennyire dübörögnek. Ez a kormány már elintézte magát, nem tudom, lehetséges-e akkorát csalni vagy szemfényveszteni, hogy valahogy ismét kormányozhassanak, de hogy ez a pimasz minoritás, ez a farok elnök akarja csóválni a kutyát, még újabb időnk varázslatai között is feltűnően valószínűtlen elképzelés.

Egy lehetőséget kivéve. Ha a nemzetközi (neokon) tőke csóváltathatja velük a milliárdos böszmét is. Mert ha ez igaz (nem lehetetlen), akkor jócskán megvilágosodhat a magyar állam- és választópolgár esze, mintha csak légvédelmi reflektorok gyúlnának benne. Elképzelhető, hogy nem a bolha köhög ebben az esetben, hanem a bolhagazda. Bármilyen abszurd elképzelés, hogy egy ma már jócskán a parlamenti küszöb alá zuttyant minipárt akarjon frászt hozni az eddig anyahajójaként viselkedő nagy pártra. Nem lehetetlen, hogy az MSZP uralma minden szavazóbázisbeli többség ellenére valóban közel-keleti és amerikai pénzektől függ.

Ha ez a valóság, az sok mindent megmagyaráz.

Egy dolgot, a Putyinnak való udvarlást kivéve. Azért ez sem semmi. Mellesleg éppen olyan veszélyes is, mint Goethe bűvészinasának átgondolatlan ötlete. Valóban ki lehet engedni egy megfelelő varázslattal a szellemet a palackból, de ha nincs varázsszavunk a visszaküldéséhez, akkor ő lesz fölöttünk az úr. Márpedig, ha a távolról sem rokonszenves Európai Unió helyett a sokkal veszedelmesebb, mert egy alattomos jellemű és feudálfasiszta birodalmi múltú, erőszakos népséget eresztenék a nyakunkba, s mi azt soha többé nem tudnánk megállítani. Kiszippantanának megint Európából, és teljesen elbalkanizálnának, bedarálnának. Az EU nem tudna megmenteni, amúgy is egyre terhesebb neki a mai kormány alantas politikája.

És akkor jön Kóka, aki harminckétéves korára - nyilván munkajövedelemből - többszörös milliárdos lett, és egyetlen év alatt megközelítette vagyonának nagyságával Gyurcsányét, és rátámad baráti pártfogójára, hogy vagy folytatják azt, amitől Molnár bukása után meg lehetne szabadulnunk, vagy pártocskája kilép a kormányból.

Ha kettejük viszonylatában ér még valamit a nagyobbik kormánypárt, ettől röhögőgörcsöt kap. Ha nem, és alkudozni kezd, akkor igazán baj van. Hogy minemű, a fentiekből alighanem eléggé világosan kitűnik.

De akkor minden perc veszteség. Akkor, kerül, amibe kerül, hiszen ez szinte nem számít már a mélybe zuhant országnak, ezt a kormányt el kell zavarni. Egy ideig biztosan nem lesz utána jobb itt az élet, mert elqrták valóban, de legalább azoktól megszabadulunk, akik a farkánál fogva csóválják ezt a kormányt. Ez pedig a legsürgősebb, mert most nagyjából minden ezen múlik. A jövőnk legalábbis biztosan.

Sosem hittem volna, hogy ennyire nyíltan fölfedi lapjait az SZDSZ bármikori elnöke, de ha már beleláthatunk a partijába, feltétlenül ki kell használnunk a lehetőséget. Ez nem lehet pénzfüggő, nincs olyan, hogy a nemzetnek nincs rá pénze, meg jaj, akkor még jobban elszegényedünk. Választhatunk: vagy elpusztulunk két gátlástalan milliárdosnak és külföldi támogatóiknak
vetélkedése áldozataként, vagy megmaradunk.

Lehet választani, de halogatni nem szabad. Ha pedig valóban kilépnek szadeszék a koalícióból, valószínűleg ki lehet bekkelni a következő választásokig.

Ezen nem változtat, hogy ezek a választások nem előrehozott választások lesznek-e.

Dr. Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.04.18. 15:17

Megúsztuk!

Nagyon szorítottam, nehogy megkapjuk az EB-rendezés jogát, és amiben bíztam, be is jött. Nagyon élveztem, hogy Debrecen polgármestere néhány szóban elmondta, mi mindenért nem kaphatta meg a kormánycsürhe a glóriát. Egy dolgot kihagyott, pedig hihetetlen, hogy ne gondolt volna rá.

Az ország miniszterelnöke, aki (esetünkben: ami) annyira sem alkalmas politikai pályára, mint a molypille sasmadárnak, addig pofázott az itteni rémes állapotokról, amíg grammnyi esélyünk sem maradt.

Kiment a marhája a döntésre, boldogan vigyorogni, és akkorát esett pofára, Walesben, hogy Skóciában Nessie, a szörny riadtan kiugrott a tóból, és megfogadta, hogy többé nem ijesztget senkit.

Itthon néhány bús sportvezető nekikeseredett, a tizedik leggazdagabbnak mondott magyar, akinek alighanem nagy üzlet lett volna az EB, éppen eleget szervezett és dolgozott érte, ha a miniszterelnök el nem qrja ezt is, hiszen ekkora sporteseményekre bőven adódnak lenyúlható pénzek. Hát nem adódnak. A miniszterelnök nyilatkozott, hogy csalódott. Még szép: addig hazudott a hazánkról Európának, amíg elillant a lopni való reménye.

Most a lengyelek és az ukránok nevét veszi hátára a hírnév, mondta a közhelyet az egyik riporter. Nem értem, mi ebben a probléma? A miénket a kormány vette a hátára, és az történt, aminek ennek következtében történnie kellett.

Ez így helyes.

Szitányi György

Olvasó:
Elég zavaros, amit a szóvivőtlen iroda ír. Magyarul nemigen tudnak, ez rendben is van, ez jellemző.

Az én javaslatom az, hogy engem ne különböztessenek meg hátrányosan, ha már ennyire a szívükön viselik az egyneműséget. Magyar vagyok, keresztény, egy sokszor meggyötört ősi nemzetnek és vallásának tagja. Mit akarnak? Hogy még nemi különbséget se tegyünk? Nem szabad? Persze, megint velünk van gondjuk, mert nem szeretnénk, ha a fiúkat bácsik tanítanák toleránsan a szexre.

Ezt írják:
"Tudjuk jól, hogy eddigi történelmünk legembertelenebb, legelvetemültebb tettét, a holokausztot az antiszemitizmus és a rasszizmus gyávaságban és önzésben fogant gondolatai, illetve szavai készítették elő."

Azt írják, ettől a gyávaságtól fogant a holokauszt. Aha. És ki a kedves mama?

Maguk nem értik azt sem, amit leírnak. És van képük odaírni, hogy ezt maguk "jól tudják". Olvassa már el valaki a kormányban, aki legalább iskolai értelemben nem analfabéta, hogy miféle baromságot adnak közre! Ráadásul fenyegetőznek.

Maguk fenyegetőznek, akik rettegnek becsapott választóiktól, és ezért egész hadseregnyi felfegyverzett rendőrrel védetik magukat a békés tüntetőktől is. Alkalmasint vétlen, koros járókelőktől is.

"... figyelmeztetünk a beszélők felelősségére, mint ahogyan figyelmeztetünk a csendben maradók, az elfordulók felelősségére is. Hiszen a holokauszt nemcsak az áldozatokra emlékeztet, hanem a gyilkosok mellett a felbujtókra és a passzív szemlélőkre is."

Hinnye!

Radnóti sokkal igazabban, és érthetően írta:
"...ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest."
(Töredék)

Maguk most ellenzik a hallgatást, vagy nem ellenzik?

A beszélők felelőssége elsősorban a maguk fenyegetőzésére vonatkozik, ha ezt a gyenge minőségű szöveget a magukénak vallják. Miért ne maradjon csendben, aki nem akar, vagy talán nem is tud kiabálni? Azért, hogy legyen, amibe belekötnek, amikor a fejét követelik. Csak azért, mert olyan gyűlöletesen hallgat, és nem lelkesedik a hazug pártjukért? A passzív szemlélőket is "zéró toleranciával" akarják ijesztgetni, mert így visszamenőleg igazolni vélik a tüntetésekből is kimaradó megverteket?

Miről beszélnek?

Az világos, hogy elhatárolódnak a szélsőségektől. A tapasztalat szerint elsősorban a "rohadt magyaroktól". Tényleg nem értik, hogy marhaságot beszélnek? És pimaszkodnak Magyarországon a magyarokkal.

Ennek józan ésszel egy magyarázata lehet. Az, hogy nem magyarok. Ez nem bűn, de akkor tessék minket békében hagyni végre, oké? (Ezt így talán megértik anglománék is.)

Az a helyzet, hogy néhányan korosak vagy/és betegek is vagyunk. Ennek a rétegnek a kiirtása egészségügyi rombolásuk egyetlen világos célja. És most még azt kifogásolják, hogy beteg aggok passzívak a maguk pártja szította gyűlölködés és lenullázott toleranciával való fenyegetéskor?

Megértik a holokauszt tragédiáját. Nem kell hozzá túl nagy IQ-mennyiség.

De, tessék mondani, megértik-e valaha, hogy itt egy ősi nemzet szinte kipusztult, amikor jöttek a mongolok, és mégis talpra állt? Azt is, hogy a keresztény magyarok védték meg Európát a töröktől? Igen? Ez remek. Na, akkor arra is tessék válaszolni, mit tettek maguk azért, hogy ez a nemzet a trianoni gyalázatot és a bolsevizmust is túlélje? Mit tettek azért, hogy az ország kétharmadából legalább egy virágcserépnyi visszakerüljön? Mit tettek maguk, amikor 2004-ben lehetőség lett volna legalább valamennyire magunkhoz ölelni a nemzet testének elszakított részét?

Akkor éppen az otthon maradásért és a tétlenségért, a megkülönböztetésért agitáltak. Ezúttal éppen ez ellen?

Most meg jönnek ezzel a nyelvi izével, amit kiáltványnak javasolnak. Nem kiáltvány ez a betűhalmaz, hanem lárma. Közönséges ricsaj. Annyit ér, amennyit az erkölcsük. Szégyelljék magukat!

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.04.20. 11:50

"Az elkövetkező napok történései
Meghívó a Sándor Palotához

Ma du. 14.00 és 15.00 óra között engedélyezett tüntetés leszs Sándor-palotánál."

Drága rebellis Testvéreim!

Azért nem lesz elég ember sosem ott, ahol éppen kellene, mert így nem lehet valahova hívni senkit. Feladtok egy hírt, hogy MA kora délután legyünk a Sándor Palotánál.

Ha valaki ezt elolvassa még a tüntetés kezdete előtt, semmi sem garantálja, hogy - ha megszakad is bele - időben ott lehet. Kocsival fővárosközeli lakóhelyemről oda érkeznék. Valahova a Moszkvának nevezett Széll Kálmán tér közelébe, ahol X forintért várakozhatnék, ha péntek délben (és egyáltalán) nem volna képtelenség ott a közelben, mondjuk 1 km-en belül helyet kapni. Hogy mennyiért, legyen mindegy.

Onnan feljutni a rezidenciához, akár busszal és gyalog, mert kocsival be sem engednek, máris kétségessé teszi a megjelenést. De, mondjuk, sikerül.

Akkor, ha valaki a péntek déli csúcsban képes a megengedett maximummal hajtani.

A legtöbb meghívó (a nemzeti pártok sajtótájékoztatóira is) ilyen S.A.S.-behívószerűen érkezik.

Barátaim, ezt így nem lehet. Nem azért, mert nekem történetesen nincs pénzem ennyi benzinköltségre, parkolási díjra stb., hanem mert ENNYI IDŐ ALATT ILYENKOR NEM LEHET BEÉRKEZNI. Megjegyzem, máskor sem.

Akinek történetesen módjában áll ingyen utazni a tömegközlekedési eszközökön, és nem a közelben lakik, szintén aligha érkezik oda. A tömeg is csúcsidőben van ugyanakkor.

Szeretném, ha végre az enyémek, azaz a mieink is legalább néhány nappal előre tudnának gondolkozni. Holnap április 21-e lesz, ezt a napot ismerjük egy ideje. De így, hogy RIADÓ, ROHANJUNK A BUDAI VÁRBA!, nem fog menni. Tessék végre előre gondolkozni, Barátaim, mert ebből így semmi sem lesz, legfeljebb egy MTI-jelentés, hogy néhány lézengő tüntetett a Sándor Palota előtt.

Pénteken délben, és azonnal: gyerekek, ez felnőtt emberekkel így nem sikerülhet.

Átfogalmazom: nem lehet sikeres. Tessék végre gondolkozni!

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.06.21. 02:10

Tisztelt Máté Domokos Úr!

Nagyon nehéz kérdést tett fel, de hamarosan érdemben is válaszolok, amint befejeztem mindazt, amit a közeli időben kénytelen vagyok.

Addig is, hogy érzékelni lehessen e kérdés nehézségét, elsőként a világuralomra eredményesen törő nemzetközi (jellemzően zsidó) tőke taktikájára hívom fel szíves figyelmét. A stratégia ismert, de a taktika - látszólag - nagyjából hetenként változik. Ezt akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha van mód megállni vele szemben.

Sárközy György Faust-fordítását idézem: "nem gazdagon bár, de gondtalan serényen" élhetnénk a magunk életét. Vagyis önállóan kimaradunk a nagyvilág javaiból (mintha egyébként nem maradnánk ki, ha nem is mindannyian), de meg tudunk élni, ha akarunk. Nem gazdagon, de gondok nélkül. Óriási javulás lenne a mai állapotokhoz képest.

Figyelembe kell venni az én korosztályom egykori neveltetését és hazaszeretetét, amit - sose hittem volna korábban - sikerült kinevelni abból a nemzedékből, amelyiknek elsöprő többsége testben vagy/és lélekben jelen volt '56-ban. A "normálisak" - mindig az átlag a normális - elgyávultak. Az a népség, amelyik a bennünket közvetlenül megelőző nemzedék gyáva bolsevistáiból állt, mindent elfoglalt, ami a reszliből neki jutott. Ez lett a többség életideálja. Hűtőgép, mosógép, maximum egy kis telek, és passz. Ezért adott mindent a közvetlenül megelőző, SZIT-es korosztály, és azok a DISZ-es, KISZ-es megalkuvók, akik képesek voltak követni. Közben évekre megszűnt a történelemoktatás, amit ismereteim szerint korábban csak Hitler szüntetett meg egy időre, hogy ne zavarja a politikáját. A KISZ-esek tömege nem tanult történelmet nálunk sem.

Ha se történelem, se hit, se erkölcs, se nemzeti öntudat, mert hallgataggá verték a nemzetet, elveszett minden, mert néhány fafejű komcsitól eltekintve a "központi akarat", a (szovjet) párt maradt, és azt senki sem vette komolyan.

Mégpedig a gyakorlatban azért nem, mert hagytak mindenkit lopni. Azért hagyták a lopást, mert annyira hülyék voltak, hogy azt sem tudták feltételezni, hogy egyszer csak elfogy a lopnivaló. Meg voltak elégedve azzal, hogy a kis lopások közben nem figyelnek az ő nagy lopásaikra. Érdemes megnézni az orosz történelmet, elegendő a 19-20. századit; hozzá az irodalmukat Goncsarovtól Szolzsenyicinig, nyomban látszik, honnan ered ez a minta. Nem dolgozni nem veszélyes, mert csak az hibázhat, aki gürcöl. Jevtusenko Nehogymábajlegyenisták című verse is szép korkép.

Nem folytatom. Ilyen emberekkel, részben ilyen emberek ellenére kell változtatni.
Muszáj változtatni.

Ami a változtatás lehetőségéből publikus is, érthető is, meg fogom írni. A részletekhez azonban MAGYAROK kellenek. Túl az anyanyelven. Elkötelezettek, hívők, etikusak. És vagányok. Akik ki mernek állni, és okosak. Vannak ilyenek, de ezek helyét a változáskor elsőosztályúan elfoglalták, lenyúlták azok, akiknek semmi keresnivalójuk az ország élén. Eddig nincs kivétel.
Mégis ott vannak, mert vannak becsaphatók, minden marhaságot elhívők. Azaz szavazópolgárok.
Hála ennek a látványosan aljas kormánycsürhének, ezek száma jelentősen megcsappant, tehát az idő is sürget, akárcsak a nemzeti nyomor.

Addig kell cselekednünk, amíg nem késő. De hogy mit kell cselekednünk a váltás óta itt remekül megélt, összes kormányzati pozícióba került pártkatona nagyon védett anyagi érdeke ellenére is, megírom. Azért írom meg, mert egyrészt fő szakterületeim közé tartozik a társadalomtudomány, tehát erről valamit mindenképpen tudnék, másrészt azért, mert igazi magyar politikusok között nőttem fel, és apám baráti körétől nagyon sokat tanultam. Tévedéseikből is. Életükből, de nagy részüknek halálából is.

Elsősorban a háború utáni (kis részben alatti) politikusok tartoznak ide. De megismertem más rétegeket is. Van, amelyiket kutatással, van, amelyiket személyes tapasztalattal, úgy, hogy közöttük és velük éltem, amikor más lehetőségem nem volt, de munkanélküli (azaz elhelyezkedéstől és tudományos munkától, köz- és szépírástól egyaránt eltiltott "közveszélyes munkakerülő") sem voltam. Fizikai munkára megfeleltem, amikor más nem volt. Persze feketén, bejelentett munkahely nélkül. Azt mindenesetre elintézték az elvtársak, hogy végül, mivel nem kértem kiemelt nyugdíjat - több hazuggal szemben - kisnyugdíjas legyek, jóval a nyomorszint alatt.

Éppen tegnap emlékeztettek arra, hogy viszonylag kis megalkuvással mekkora karrierem lehetett volna legkésőbb 1989. után. Tudtam én ezt akkor is, amikor még volt esélyem.

Ami pillanatnyilag helyes politikai gyakorlat, az a kurmányé. Még egy darabig el kell viselnünk aljasságaikat, hogy megbízható, országos legyen a mi tömegbázisunk. De már nincs sok idő.

Látni való: mindenki csak sír, és még senki sem ütött oda. Tudom, hogy lesznek - fizikailag is - ütőképes emberek, amikor eljön az ideje. Aki pedig szellemileg képes pontosan ütni, látja az időt, és az hamarosan eljön. A pillanat, amiről nem szabad lekésnünk, közel van, de még várat magára.

Töprengésre késztetendő jegyzem meg, hogy az erőt is meg kell szereznünk. Már írtam ebben a rovatban: a hadsereg, ha meghagyták volna, mellénk állna, és fegyvert is adna. Most azt kell megszereznünk, amit ezzel a vagy nagyon hülye, vagy nagyon is okos lépéssel elvettek a nemzettől: az akár harcolni képes, de legalább láthatóan megállíthatatlan erőt.

Hamarosan érdemben válaszolok. A lehető leghamarabb, mert ha tudok segíteni, ebben alighanem tudok. A kormány már nagyon gyenge, de a hatalma még nem inog annyira, hogy most kelljen ütni. Állig fegyverzett ávószellemű rendőrség védi, ebben egyelőre ők az erősebbek. A gazdasági ellehetetlenülés, a köznyomor már megvan, fogy az idő, ideje egymásra figyelnünk és felkészülnünk.

Még egy apróság: a "lázadás", amitől a Böszme oly nagyon fél, demokráciában abszurdum: A NÉP NEM LÁZAD A NÉP HATALMA ELLEN, LEGFELJEBB GYAKOROLJA AZT.

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.06.20. 15:03

Tiltott a magyarszínű karkötő

Akárhogy keresem a vonatkozó törvényhelyet, erről semmiféle adatot nem találok.

A tiltó tehát önkényeskedik, nyíltan nemzetgyűlölő, és vagy nem igaz, hogy minden etnikum védett ebben az országban, vagy csak a magyargyűlölet törvényes. Ha pedig ezek egyike igaz, és a Magyar Országgyűlés nem tesz ez ellen, akkor nem magyar.

Ha mégis, akkor vagy hülyék, vagy csibészek gyülekezete, vagyis nem országgyűlésnek való.

Ettől függetlenül én viselem a rovásírásos gyűrűmet, és minimum az árpádsávos pajzson kardot markoló turult a galléromon.

Van más is, nem sorolom. A kocsimmal egyedül Ausztria felé értelmes dolog elhagynom ezt az országot, mert hivalkodó zászlócskám van az első szélvédőm mögött (függőlegesen sávozottat ugyanis nem kapni, különben az is ott lenne), a hátsón belülről ragasztva nemzetiszínű Nagy-Magyarországban jelzem a H-t, hogy hungarus vagyok.

Ez a minimum, mert inghez turulos madzagnyakkendőt viselek, és van rövid- és hosszúujjú fekete ingem, nem is egy, ráadásul kimondottan jól áll, tehát szívesen viselem, és akár tetszik a média jólfizetettjeinek, az Olaszliszkát csúsztatásra lesve felkereső söpredéknek, akár nem, fekete pólót is viselek.

A házamhoz tartozik egy nemzeti és egy ugyanakkora árpádsávos zászló.

Akinek pedig nem tetszik, "tessék, el lehet menni". Másra gondoltam, de akár Szlovákiába is. Kurcsánynak is vannak jó ötletei, csak nem tudja, mire kell használni azokat.

Akinek pedig nem tetszik, hogy szeretem és vállalom a magam nemzetét, örüljön a sajátjának, ha van neki. Ha pedig hazátlan bitang, keresse fel Brüsszelt, esetleg Tel-Avivot, és tegyen panaszt rám és a hozzám hasonlókra, hogy nemzeti jelképeinket viselem.

De akkor megtehetné azt is, hogy utánanéz, mit keres Gödöllőn a rendőrkapitányságon az alig stilizált ötágú csillag és a Kádár-címer. Ezek ugyanis valóban tiltott, önkényuralmi jelképek, és megtalálható ezzel kapcsolatban a vonatkozó törvényhely is.

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.06.27. 17:37

A közszolgálatiság halála - és még valami

Garas Dezsőben van tartás, és ezt tessék nagyon komolyan venni. Amikor nem vette át az Erzsébet-díjat, meghajtottam a fejem. Igaza volt. Az az izé nem volt méltó arra, hogy ő átvegye.
Amiért eszembe jutott: nem kell neki a Karinthy-gyűrű sem.
Becsülni való. Etikailag az a tartása is: neki erre oka van.
Tisztelem érte.

Az okot azonban nem tisztelem. Nem tudom, miért áll ki így és ennyire a Magyar Rádiótól elbocsátott Farkasházy Tivadar mellett. Igaz, erre több oka is lehet. Ha a gyökereikben való rokonság készteti, megint csak fejet hajtok, jóllehet nemigen értem ennek a szolidaritásnak ily szoros voltát. Talán azért nem, mert a keresztényeket együttérzésre már jó ideje csak az készteti, ha arra létérdekünk ad okot. (Újabban megint csak közeledünk egymáshoz, nagy a baj, hiába.)

Szentigaz, a Rádió kénytelen megválni legkiválóbb szakembereitől is, ha a régi bolsi "a mi kutyánk kölyke" elvet érvényesíteni akarja. Nem engedheti a saját tahóit mikrofonhoz, ha azokat kiröhögni sem lehet tudatlanságuk, tanulatlanságuk, tehetségtelenségük és selypítésük miatt. Mert nem nevetségesek, hanem szánalmasak.
Emlékszem, mennyire fel voltak háborodva némelyek, amikor a '90-es évek elején ismét bevezették a Rádióban a mikrofonengedélyt. Akkor sem volt mindenki a rádiós szakma csúcsán, de legalább sokan megtanultak beszélni.

Amikor a nyugdíjas Bőzsöny Ferenctől elvették azt kis pluszt is, amit a déli harangszók harangjairól szóló rövidke írásokért és azok felolvasásáért kapott, tiltakoztam valamelyik listán vagy honlapon. Csak részben azért, mert tőle megvonták ezt a nyugdíj-kiegészítést. Azért is tiltakoztam, mert őt, hangját, magyarságát, tiszta, világos beszédét és gondolatait megvonták tőlünk.

De akkor már lehetett tudni, hogy nem komplett az, aki a rádiós változtatásokba belefog.

Mást is lehetett tudni. Azt, többek között, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, bizonyos Dr. Bőzsöny valamiért erősen csípi a magukfajta szemét. (Ez, ugyebár gyűlöletbeszéd tőlem; sebaj, aki elolvasta 2005-ben az ÉS-ben Lévai Júlia Bőzsönnyel szembeni acsarkodását, illetve azt a (hit)vitát, amelyhez az a gyűlöletbeszéd tartozott, talán elnézi nekem ezt.
Ha nem, akkor nyasgem.)

Most beindult a gőzhenger. Engem pedig elfog a kajánság, miközben a 75. életévét betöltött Sediánszky Jánosért is fáj a szívem. Igaz, hogy Sediánszky dolgozik - külsősként - a Katolikus Rádiónak is, de nekem a köz rádiójáért fáj a szívem.

A minőség nem attól függ, hány éve született, aki előállítja. A többi sietve elbocsátott életkora még távol van a nyugdíjtól. Tehát velük más a baj, mondhatjuk úgy is, hogy mindenki értse: a köz rádiójában politikai tisztogatás folyik. Homogénné kell tenni, különben az új szadimaszopott nomenklatúra rádióssá tett senkiházijai kilógnak a sorból. Így nem lenne hova beszürkülniük, pedig az fontos.

Ezek csak akkor nem alkalmatlanok, ha nincs kik tudásához viszonyítani a használhatatlanságukat.

Megjegyzem, erre már Fülig Jimmy is rájött, amikor egyszerre dolgozott fűtőként és pincérként a Honolulu Star nevű hajón: nem ő aluszékony, hanem az utasok túlságosan élénkek, és kezdett velük szépen ópiumot etetni.

A selejtpolitika is megbosszulta magát. Ez év decemberében lesz Farkasházy 62 éves. Vagy mehet nyugdíjba most, vagy érvényes rá is, hogy 62 éves kortól. Ha őt elbocsátották jó fizetésű létére, nagyot spórolnak, és ő sokat veszít, hiszen már csak főszerkesztősége van, Heti Hetesből kaszál, meg innen-onnan, de a kabaré főszerkesztői címe ezentúl nem jár. (Talán a végkielégítésből mégis futja?) Nem tudom, számszakilag ez miféle helyzetet idézett elő, de hogy Garas Dezső ezért ne fogadja el a Karinthy-gyűrűt, nagyon szerény tüntetés. A Nemzet Színésze - úgy emlékszem - havi félmilliót kap a többi mellé, mellényzsebből vehet magának egy marék Karinthy-gyűrűt, ha arra szottyan kedve.

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.07.03. 10:43

Darvas-Kozma József, plébános úrnak Csíkszeredára, és mindenki másnak, aki magára veszi

Főtisztelendő Plébános Atya!

Alulírott szeretettel figyelmeztetem, kedves Testvéremet, hogy jelenleg világméretű összefogás folyik Gergely István atyának helyén maradásáért. Szíveskedjék talán utánajárni a világhálón, és erről meggyőződni.

Néhányan tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos időszakonként cserélgeti a klérus a hivatalban levő papokat. Tisztában vagyok, nyilván nem egyedül egyházunk tagjai közül, hogy a történelem léte alapjában Isten kezében van. Ugyanakkor, vélvén, hogy önnek nem csupán az engedelmességet tanították, szíves emlékezetébe idézem, hogy Isten nem oka se a fasizmusnak, se a kommunizmusnak, és bűn az is, ha mindent a Teremtőre bízunk a helyett, hogy magunk tennénk érte. Úgy vélem, gyóntatás közben olykor megfedd néhány vakmerően bizakodót, hiszen a magunk dolgához szabad akaratot kaptunk, és némelyek minden döntésüket, s azok következményeit mennyei Atyánkra szeretnék hárítani. Ez bűn, mint tudja.

Ha elfogadja, hogy se a kommunizmusért, se a fasizmusért nem Isten a felelős, akkor be kell látnia, hogy nb. levelében téved, ami a történelmet, illetve a jövőt - egy jól működő egyházközösség jövőjét - illeti.

Ugyanakkor felhívom az Önnel egyetértők szíves figyelmét, hogy Egyházunk nem a klérus, hanem a hívek közössége. A klérus, bármennyire is hivatal az egyház az apostolok halála óta, nem kényszerítheti akaratát azokra, akikben Anyaszentegyházunk túlélte az ateizmust. Ez ugyanis nem papjainak, hanem a híveknek köszönhető.

Békehívőről nem tud a történelem, békepapokról annál inkább.

Súlyos hibája valamennyi Önhöz hasonlóan gondolkozó testvérünknek, hogy a klérus olykor megfeledkezik a szolgálatról. Isten szolgálata pedig, - különösen korunkban - nem a pásztorok cserélgetéséből áll, hanem a juhoknak a nyájhoz való térítéséből. Az nem feltétlenül helyes, ha a megtérő egy arc nélküli hatalom beavatkozását tapasztalja lelkipásztorának eltávolításában.

Ettől eltekintve talán nem árt megfontolnia, hogy Ceausescut sem a Teremtő ültette a kisebbségbe szorított magyarok nyakába, és a neve alapján ítélve, Ön is magyar. Mindannyiunk közül az egyik. Nem szebb, nem okosabb, nem hatalmasabb. Nem parancsolni, hanem szolgálni, nem büntetni, hanem megbocsátani van közöttünk. Ha erre Jézus felhívta a tanítványok figyelmét (talán elég a lábuk megmosására emlékeztetnem Önt), elnézhető mindannyiunknak, a tiltakozás aláíróinak, New-Yorktól Csíkig, hogy szeretett papunkhoz, akiben Krisztus közöttünk való életét fedeztük fel, illetve egyházközségének tagjai felfedezték, igazságtalannak tartjuk áthelyezését.

Tudja, miért? Azért, mert a magyar katolikusok - minden magyarhoz hasonlóan - kisebbségben élnek Romániában. És ha végre kialakul egy hívő és nemzeti egység, nincs az az egyházi hivatal, amelyik Isten akaratának ellenére ezt jogosult szétverni kizárólag azért, hogy megmutathassa, neki ehhez hatalma van.

Plébános Úr, nincs hatalmuk ehhez. Jogcím van, de hatalom nincs. Nuku. Érti?

Miféle hatalma van egy kisebbség klérusának a lelkek pásztorait összevissza helyezgetni? Ezt nem Istentől kapták, nem Krisztus küldötte révén gyakorolják. Ez komikus önkényeskedés, és ha nagyon tisztelettudó akarok lenni, a helyhez is igazítva ezt mondom: olyan, mint szegény Bem tábornok fikarcnyi csapata, amellyel riogatni próbálta az orosz túlerőt Segesvárnál.

Micsoda elrugaszkodott ötlet az, hogy miközben politikailag sehol sincsenek egy országban, az abban élő, szülőföldjét és papját szerető közösséget megfosszanak attól, akivel egyek?

Önöknek, fogják fel végre, semmiféle hatalmuk nincs, de végképp nem is lesz, ha felelőtlenül és erőszakosan állandóan Isten akaratával és a hívekkel, vagyis Egyházunkkal szemben állnak, miközben a Teremtő szent nevével takaróznak.

Kérem, Plébános Úr, szálljon magába, és gondolja meg, szeretett Testvérem, mit cselekszik, amikor ilyen leveleket ír.

PAX & BONUM!

Dr. Szitányi György
Liber Franciscanus Secularis

Dr. Szitányi György
2007.06.30. 02:15

Törvényjavaslat a kampányreklámok tiltására - minek?

Legelébb is megjegyzem, hogy az épelméjű magyar, véleményem szerint, egyáltalán nem fél mások kampányától. Két dolog következhet: vagy győzünk, vagy végünk.
Nem kell fiskáliskodni: vagy, vagy. Ha bukta, akkor nekünk annyi. És méltán!
Nem alkalmas országot s nemzetet vezetni, akit se ország, se nemzet nem kíván. Ez ilyen reménytelen primitívséggel igaz. Vagy-vagy. Ez a kérdés, lévén, hogy az értelmiségnek nem javát, de zömét, a módszeresen hülyítő bolsevizmus és a primitívséget hajhászó, minden színvonal alatti egypárt vezette és irányította tudományos főfő, az MTA-beli nomenklatúra alkotta. Akkor is, ha az én társadalomtudományi munkásságomra - kommunista mesterem tekintélye révén - nem mondták ki a tiltást. Vagyis csak ritkán, de annyival is hosszabb időre.

Megjegyzem, akiről hallgatok (de ha védenem kell, hangosan beszélek, sőt ORDÍTOK!), egyszemélyi eszközökkel néhány mondatban (és egy tanulmányban) egész egyszerűen megdöntötte és szarba taposta a leninizmus lényegét (tulajdonképpen igaz, nemkülönben IGAZI KOMMUNISTA lévén).

Szörnyű érzés lehet egy világhírű, ugyanakkor csak VILÁGMÉRTÉKKEL MÉRHETŐ tudósnak - merő elvhűségből - elviselni, hogy pártja, hajdani (téves) progressziója után ma a leghitványabb aljakapitalizmus támogatására esküdött föl. Csupán azért, hogy buta követői, hülye alsó tagjai révén önmagának tömegbázisszerű ballasztot nyerjen a nyilvánvaló, és megérdemelt bukás után is.

Akitől a társadalomról legtöbbet, s igazat tanultam, a tanszékvezetőm, Vitányi Iván. Az egyetlen ember - ha tetszik, az egyetlen Horthy-rokon - akitől viszonylag idősen, 36 évesen, végre kitörölhetetlenül megtanulhattam, mi légyen, mit NE szerethessek, pláne ne tisztelhessek MAGYAR TÁRSADALOM néven.

Mondhatnám, a Nemzet hülyesége miatt. (Nem mondom!)

Az a gyanúm, hogy a közép-, de még inkább a nagypolgárság a kényszerű német(náci)barátság miatt olyasfajta (kultúra)szokást vett föl, amelynek végső következménye nem lehetett más, mint
a) vagy elfogadni a lepofozott fegyvertárshoz hősiesen fűző valamennyi egyezményt,
b) vagy vállalni a "niebelungi hűséget", ahogy ezt P. Balanyi György kegyesrendi történész nevezte, az első világháború előzményeit és következményeit elemezve.

A lényegen mitsem változtat, hogy a dokumentációra, ami a mai napig sem érkezett meg, egyre hervadtabb, elmismásoló kormányzati szövegeket kapunk. Tisztességes, egyenes válasz helyett.

Ebből az is következik, hogy vagy érdekel a múlt igaza valakit-valakiket, vagy azok is elfordulnak tőle, akiknek genetikailag is érdeke az igazság és a becsület.

Dermesztő, hogy a mai magyarságnak - így látszik - semmi köze saját nemzetéhez. Ám, ha így van, el kell fogadnunk, mivel nem ők, hanem mi, a valóságos magyar nemzet halunk ki. Ha jól belegondolunk, így járunk jobban. Nem lesz megsemmisítőnk senki, aki magyarnak vallja magát: a nemzet elhal, elpusztul, mivel ez így NORMÁLIS (csók Ibolykának!).

Eddig tartott. Ha valóban csak tizenegy évszázadig volt/van a Kárpát-medencei, akkor addig.
Régmúlt ez. Őstörténet. Újabban mégis van. Makacs népség.

De miről is van sző? Arról, hogy ami magyar, az uralmon levő, kellően nem gyalázható, nemzetellenes korány s uralom, mindannyiunk elpusztítására, és ami a legvadítóbb: a magyar nemzet le- és kitagadására, a legócskább zsidó világuralomra törés győzelemére való törekvés. Ez az, ami a magyar nemzetet - azt hívén, hogy van erre a zsidóknak hivatásuk, erejük és KÜLDETÉSÜK,
megingathatja.

Aki ezt elhiszi, szükségtelen és hülye.

Ez a föld a miénk!

Noé az Ararátot találta túlélőinek. Kéretik ezzel megelégedni!

Szitányi György

Egészen nyílt levél főtisztelendő Gergely István esperes-plébános úrnak

a Gyulafehérvári Főegyházmegyébe

- feltéve, hogy Erdélyben még van főegyházmegye, ha Magyarországon csak szavakban van, holott nincs is

Főtisztelendő Gergely István atya!

Engedelmét nem kérve értek egyet Önnel.

Hírét vettem, hogy nagyon összevonta szemöldökét, amikor az RMDSZ periférikus és semmitmondó kereszténydemokrata semmiszekciójának két vezetőjét pártkatonáknak neveztem. Engedelmével: nem csodálkozom. Ön is a legócskább romániai magyar gyülevész két akárkijének véleményét tartja többre, semmint a római katolikus világegyházét.

            Tudom, hogy mindannyiunk véleményéről, ma már furcsának tűnő, Ön iránti szeretetéről, Ön is tud. De inkább engedelmeskedik a romániai békepap (a főtisztelendő Érsek Atya semmivel sem magyarázható, magyarellenes) intézkedésének, semmint a maga és egyházunk hívei ragaszkodásának.

            A romániai lapokból egyértelműen kitűnik, és az Ön furcsa nyilatkozata is arról szól, hogy inkább választja a nemzetellenes, szétforgácsoló szándékú román érseki határozatot (ugyan, kik sugallhatták?), semmint a magyarok – döntése révén vélhetően megingó – érzelmeit.

Nem kérdezem, honnan veszi – ki tudja, talán tényleg előfordult, ha én nem is hiszem – anyaszentegyházunk gyalázását. Azonban azt sem kérdezem, miért van az, hogy az erdélyi magyarok nagyobb része református. Meglehet, az Önéhez hasonló alázkodások miatt.

            Tudja, Főtisztelendő Úr, ez a nemzet túlságosan sokat alázkodott már meg a katolicizmushoz való hívségben. Ez semmiképpen sem ok vagy magyarázat arra, hogy a jövőben is így legyen. A magyaroknak, ha lassan is, elegük van a megaláztatásból, az idegenek minden ok nélkül való uraskodásából.

            Ha politikus volna, másképp írnám, de mivel pap, aki a világegyház klérusának tagja egy hangsúlyosan ateista, magyarellenes államban, úgy tartom illendőnek, hogy a magyarul s magyarán lehető legszolidabban fogalmazzak, nehogy Önt vonják felelősségre miattam.

Főtisztelendő Gergely István Atya!

Akaratának-akaratgyengeségének megfelelően elfogadom (más megközelítésben: elfogadjuk) távozását. Ön ott és úgy gyáva, ahol és amint a magyarság római katolikus, nemzetmentő közössége szóba kerül, ahol és ahogy akarja.

Önt nem érdekli az erdélyi katolikus magyarokat megillető plébános-választási jog. Ön a romániai békepap, Jakubinyi György alá helyezi a magyar kegyhely érdekeit és szentségét.

Szabad akaratát Isten adta, de Isten is kéri számon, miképpen kufárkodott az obulusokkal.

Ebbe, mi, hívők, Románián kívül (és nyilván belül) semmiképpen sem kívánunk beleszólni.

Azt azonban túlságosan is sokak nevében – jóllehet Isten előtt nem a mennyiség, csupán a nyáj magára hagyása mint minőség és bűn számít – kérem a Mennyei Atyától, hogy bekövetkező, „már ott is szolgáltam” tettét ítélje meg Ő maga.

Én többet nem küzdhetek katolikus és magyar küldetésének teljesítéséért: Önnek szabad az akarata, bármikor, akármikor elhagyhatja jópásztori feladatát.

Kérem azonban, bármi legyen is ennek következménye, jóelőre imádkozzék Istenhez, hogy bocsássa meg egy idegen, magyarokat elnyomó kormány iránti alázatát.

Isten legyen irgalmas Önhöz azért, amit egy romániai békefőpap jogtalan határozata alapján végez a jövőben, és adja Isten, hogy békében szolgáljon új helyén, ahogy írta, s ne zaklassa volt híveit – ahogy ezt (bizonnyal okos kifakadásában) írta.

Mindazonáltal vágyteli érdeklődéssel elvárom szíves magyarázatát, hogy miben rejlik az Ön VOLT  híveinek egyházgyalázása.

Ez engem különösképpen érdekel, hiszen egyházjogunk furcsaságain végre nem nevetni szeretnék. Épelméjű magyarázatra vágyom. Már csak azért is, mert ha rám gondolna, egyházgyalázásról csak kimondottan rossz egészségi állapotban szólalhatna meg.

Való igaz, nem kimondottan egyházi, sokkal inkább közérdekből, mivel térítési munkámat, az értelemszerűen jogos emberi kérdés teszi próbára.

Tiszti is elhatárolódik
Először foglal állást az áthelyezése körül kialakult vitában Gergely István, elhatárolódik a katolikus egyházat ért támadásoktól. "A magam részéről - amint ezt többször nyilvánosan is kifejezésre juttattam - elfogadtam a Gyulafehérvári Főegyházmegye rendelkezését, olyannyira, hogy már szolgáltam is az új helyemen. Elhatárolódom az egyházunkat ért támadásoktól és gyalázkodásoktól, csakúgy, mint minden olyan szervezkedéstől, média-megjelenéstől, vagy egyéb kezdeményezéstől, amely egyházunk törvényeit megkérdőjelezi, vagy azokkal szembemegy. Ennek jeleként már hetek óta nem követem a nyomtatott vagy elektronikus sajtóban az áthelyezésemmel kapcsolatban megjelenő híradásokat és véleményeket, az újság-előfizetéseket lemondtam. Arra kérem a kedves híveket, hogy hűségüket, szeretetüket azzal fejezzék ki irányomba, hogy ők is alázattal elfogadják a döntést és engedelmeskednek annak. Köszönöm mindenki szeretetét, és kérem, hogy utódomat is ugyanígy szeressék."

Dr. Szitányi György

Liber Franciscanus Secularis

nemkülönben ny. egyetemi docens

Dr. Szitányi György
2007.07.28. 15:09

Kelemen Kálmán
Az RMKDM elnöke
Dr. Bárányi Ferenc
Az RMKDM alelnöke

részére

Meddig éltek vissza a türelmünkkel, Bomlasztó Fiúk?!

Ha már pertuban vagytok Gergely István atyával, lehettek velem is, jóllehet életkorom szerint, de kizárólag a szerint, lehetnék apátok is.

Meddig éltek vissza a normális, tehát nem szolgalelkű római katolikusok türelmével? Nem Románia, de még csak nem is Erdély belügye az, ami egy világegyház kiemelt kegyhelyén, annak lelkipásztorával történik.

Úgy látszik, nem vagytok képesek felfogni, hogy a Római Katolikus Anyaszentegyház nem a nemzeti elnyomás alatt élő, tehát egy idegen államhatalommal kontrollált viszonyban levő ROMÁNIAI FŐPAP és udvartartása, nem jogosult arra, hogy a nagynehezen összeállt, hívő és egységes nemzeti közösség egyik vezető klerikusával a hívek ellenére azt tegyen (akár
fogadatlan prókátorként, akár felbujtva), amit akar.

Ez egyúttal válasz arra is, miért nem értek el ti semmit Romániában.

Tizennyolc év alatt hova jutottatok, Fiúk?

Legfeljebb oda, hogy bomlasztotok. Hol van a romániai magyar kereszténység a Világegyházon belül? Hol van a Románia elé vetett magyarság egysége? Mik is vagytok? Pártelnökök?

Ugyan, mit keres egy népeket megosztó politikai párt (magyarul: rész) abban az ügyben, ami Kanadától a keleti világig minden nemzeti egységben érdekelt, Istenben egyesült embert felháborít?

Semmi közötök a részérdek-képviselésetekkel az Anyaszentegyház osztatlanságához. Írhatnám, meddig éltek vissza az egyház (tehát nem annak klérusa és pláne nem egyetlen főpap) nevében a nemzet birkatürelmével?

Kik vagytok ti, hogy felelősségre merészelitek vonni a nemzet papját?
Magyarnak és kereszténynek hazudott ócska pártkatonák vagytok.

Honnan veszitek a pofát ahhoz, hogy a nemzeti egységet két évtizede fenntartó papon számonkéritek a ti türelmeteket határait?

Ugyan, meséljétek már el, mit tesztek, ha elfogy a türelmetek, ha már mégsem parancsolhattok az egyháznak, ócska kis párthivatalnokok - ha akár csak mozgalomnak nevezzétek is magatokat!

Fenyegőztök? És nem sül ki az álkeresztény szemetek?
Ha Gergely Istvánt fenyegetitek, nem árt számolni azzal a néhány emberrel, aki mögötte áll.

Nincs olyan "súlyos ok", amit Jakubinyi érsek a nemzet katolikus közösségének pásztorával négyszemközt, suttyomban, tanúk nélkül megbeszélhet. Egyházunk titka az egyházé, a hívek önzetlen közösségéé. Néhány napja még azt hazudtátok, e súlyos ok az, hogy két évtizede van ugyanazon a helyen Gergely István főtisztelendő atya.

Most még pimaszkodtok is? Nem kérdezem, hol éltek, mert azt pontosan tudom. Nem kérdezem, mifélék vagytok, mert a pártkatona, aki sarzsiból védelmez földrészek katolikusaival szemben egy nép- és nemzetellenes főpapi döntést, a döntéshozóval együtt sem méltó másra, mint VIII. Bonifác pápa, akit a budaiak kiközösítettek ("kiátkoztak') 1302. végén.
Pedig VIII. Bonifác nem akárki volt: ő rendelte el az első szentévet, azonban bele akart szólni a magyarok közös ügyeibe, ha tanultátok iskolában, és voltak, de vannak is olyan magyarok, akik ezt nem tűrik.

Még egy apróság, amit írtok, és pimaszságotokat jól jellemzi.

"Meddig engeded az egyházelleneseket undok támadásra, "fogadatlan prókátorok" százait trágár sárdobálásra? "Pity-palatty" cimborád, aki, a nemi szervek, és működtetésük aljas kifejezésével gyalázza már az interneten is Erdély érsekét és katolikus Egyházunkat, vele egyesülve több száz prókátor, lehet hogy nem "fogadatlanok", hanem felbujtottak. Köztük a tiszteletre méltó Éva Maria Barki, aki azt állítja, hogy az Érsek a Bukaresti korány nyomására távolít el Téged a csíksomlyói Kegyhely őrzőjét (?), azt a látszatot sugallva, hogy az Érsek Bukarest kiszolgáltatottja és engedelmes bábja. A Krónika július 24-ei számából azt is megtudjuk, hogy pert indítanak (kik?) az érsek ellen, mert az "áthelyezés indoklás hiánya miatt jogellenes" és a római katolikus egyház törvénykönyve szerint "ehhez súlyos ok szükséges".

Ezt írjátok, pártkatonák. És azt, persze, hogy SÚLYOS OK VAN.

Ne már! Ugyan, mit tisztelhetünk abban a titokzatos súlyos okban?

Nesztek egy-két további kérdés!

1. Mióta egyházellenesség, ami egy névtelen semmipártnak nem tetszik?
2. Ha azt írjátok, hogy "több száz prókátor" áll P. Gergely István mögé, miből gondoljátok, hogy éppen a ti pártocskátoknak és néhány féltékeny, kisebbségi papocskának van igaza a nemzet papjával szemben?
3. Honnan van pofátok azt írni, hogy fogadatlanok, pláne hogy felbujtottak vagyunk? Engem ki bujtott fel?
4. Hát titeket?
5. Ti rágalmaztok, ócska alattvalók, honnan veszitek ehhez a jogot?
6. Dr. Eva Maria Barkit én értesítettem (később más, talán mások is) arról, hogy miben fáradoztok suttyomban, és ha már tiszteletre méltónak nevezitek sunyi módon, nehogy bíróságon tanítson illemre, akkor miért hazudtok, és miért nem azt írjátok meg, hogy megfelelő kánonokra hivatkozva magyarázta el az olvasni képes embereknek, hogy nem lehet két évtized után valós egyházi érdek nélkül csak úgy elvenni a pásztort a nyájtól. Milyen pártérdek (miféle felbujtottság vezet benneteket erre a hazugságra?
7. Honnan veszitek a bátorságot, pártkatonák, hogy viszályt szítsatok, és azt erővel fenn akarjátok tartani a magyar keresztények között?
8. Jakubinyi érsek úr vajon nem írt alá semmiféle megállapodást - román állampolgárként - mint romániai pap, hogy Románia érdekeit szolgálja?
9. Rá nem vonatkozik semmiféle Vatikánnal kötött, egyik oldalról posztkommunista megállapodás?
10. Hogyan lehetséges, hogy az EU-tag Romániában - példának okáért - a csángóknak nem jár magyar nyelvű mise, mert az egyetlen, ami vadonatúj ellenpélda lehetne, semmi jövőbeni következménnyel nem jár?
11. Mit tett a romániai érsek az elmúlt 18 évben azért, hogy a magyarokat megillessék legalapvetőbb hitbéli jogok?
12. Hát ti ketten mit tettetek azon kívül, hogy a pártotokból éltek?
13. Melyik állam támogatja a pártotokat?
14. Kinek az érdeke Gergely István atya elhelyezése a magyar nemzeti kegyhelyről?

Volna még kérdés, fiúk, de elsőre ennyi is elég.

Búcsúzóul megkérdezem, pártkatonák, meddig éltek vissza a fél Földgolyó római katolikusainak türelmével?

Dr. Szitányi György

(Ha szükséges, titulust korábbi leveleimben találtok, de titeket a jövőben még tegezni sem foglak. Ilyesmire nem mindenki méltó)

2007. július 28.

Darvas-Kozma József plébános úr esetleges pártfogóinak

Attól tartok, makacs levelező lett Darvas-Kozma József csíkszeredai plébános, aki engem, miután némi okkal testvéremnek szólítottam, Tisztelt Uramnak szólított. Ezzel megjelent előttem egy kép: a plébános áll az ambónál (gondolom, nem szószékről hangzanak el szentbeszédei), és nem testvéreinek, hanem hölgyeinek s urainak szólítja a miséjén megjelenteket.

Nem akartam reagálni arra, amit nekem írt, de mivel ferencességem is csípi a szemét, nem szerettem volna, hogy könnyekre fakadjon.

Csakhogy volt más hozzászóló is, és nem bírta elviselni, hogy ne övé legyen az utolsó szó.

Dr. Eva Maria Barki úrasszonynak írott legújabb levele sem tényt állít, hanem feltételez. Nem baj, legyen neki elég, amit feltételez azon az alapon, hogy ő úgy gondolja, tudja, miről beszélgetett, netán egyeztetett az esperes-plébános úr és az érsek úr.

Mindannak, amit állít, ellentmondanak azon sms-ek, amelyeket tegnap, 2007. július 3-án koraeste kaptam Csíkból. Nem mondom meg, kitől, illetve kinek közvetlen beszélgetőtársaitól. Ez nem feltételezés, hanem tény, még benne van a mobilomban minden szöveg.

Ezekből azonban az tűnik ki, hogy Darvas-Kozma úr feltételezései nem állják meg a helyüket.

Más kérdés, hogy Tiszti engedelmeskedni fog, ha áthelyezik. Tudom. Pedig hosszasan értekezett a D-K úrnak írott levelemről valakivel, akinek a nevét nem adom ki, nehogy a durcás plébánosban erősebb legyen az ördög, mint a keresztény szeretet, amiből magam elég keveset tapasztaltam hozzám intézett soraiban.

Ezt a levelet két főbb okból írom:

I. Nem arra válaszolt, amit írtam hozzá és mindazoknak, akik kéretlenül magukra veszik tegnapi levelemet.
Bizonyára nem akarta megérteni, hogy nem a klérus az egyház, hanem a hívek, akikben az egyházak túlélték az ateizmust (ha tetszik: a kommunizmust).
Elmúlt annak az ideje, hogy - mint évszázadokig tették - megfeledkezzenek arról, hogy nem a hívek vannak a klérusért, hanem a klérus a hívekért.
Jézus a térítést és a megbocsátást hagyományozta rájuk a legfőbb parancs, a szeretet mellett, nem pedig a dirigálást és a számonkérést.
Amit nem írtam le expressis verbis, mert a bölcs a részből is ért (sapienti sat); nem tudhattam előre, hogy szóban (igében) is ki kell mondanom: ha belátható időn belül nem lesz változás Egyházunkban, nemcsak a szerzetesség, a világi papság is kihal, ezért ésszerű volna tehát a jelen világban élniük, és ha már segítik a híveket eligazodni a politizálásban megtartandó kereszténységben, a klérusnak is fel kell ismernie, milyen az a világ, amelyben a teokrácia működhet ugyan, de a feudalizmus nem.

II. Azért, hogy írjon még egy levelet, nehogy az enyém legyen az utolsó szó.

szigy

Dr. Szitányi György 2007.07.03. 10:43

[Dokumentum] Valasz dr. Eva Maria Barki asszonynak - 50 millio lehet az ingatlanado ertekhatara - Attila koporsojatol az en bolcsomig - Az Osszmagyar Testulet tiltakozik Horn Gyula kituntetese ellen - Tuzzek zaszlajukra a kapitalizmus es a partok elleni h

Darvas-Kozma József, plébános úrnak Csíkszeredára, és mindenki másnak, aki magára veszi Főtisztelendő Plébános Atya! Alulírott szeretettel figyelmeztetem, kedves Testvéremet, hogy jelenleg világméretű összefogás folyik Gergely István atyának helyén maradásáért. Szíveskedjék talán utánajárni a világhálón, és erről meggyőződni. Néhányan tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos időszakonként cserélgeti a klérus a hivatalban levő papokat. Tisztában vagyok, nyilván nem egyedül egyházunk tagjai közül, hogy a történelem léte alapjában Isten kezében van. Ugyanakkor, vélvén, hogy önnek nem csupán az engedelmességet tanították, szíves emlékezetébe idézem, hogy Isten nem oka se a fasizmusnak, se a kommunizmusnak, és bűn az is, ha mindent a Teremtőre bízunk a helyett, hogy magunk tennénk érte. Úgy vélem, gyóntatás közben olykor megfedd néhány vakmerően bizakodót, hiszen a magunk dolgához szabad akaratot kaptunk, és némelyek minden döntésüket, s azok következményeit mennyei Atyánkra szeretnék hárítani. Ez bűn, mint tudja. Ha elfogadja, hogy se a kommunizmusért, se a fasizmusért nem Isten a felelős, akkor be kell látnia, hogy nb. levelében téved, ami a történelmet, illetve a jövőt - egy jól működő egyházközösség jövőjét - illeti. Ugyanakkor felhívom az Önnel egyetértők szíves figyelmét, hogy Egyházunk nem a klérus, hanem a hívek közössége. A klérus, bármennyire is hivatal az egyház az apostolok halála óta, nem kényszerítheti akaratát azokra, akikben Anyaszentegyházunk túlélte az ateizmust. Ez ugyanis nem papjainak, hanem a híveknek köszönhető. Békehívőről nem tud a történelem, békepapokról annál inkább. Súlyos hibája valamennyi Önhöz hasonlóan gondolkozó testvérünknek, hogy a klérus olykor megfeledkezik a szolgálatról. Isten szolgálata pedig, - különösen korunkban - nem a pásztorok cserélgetéséből áll, hanem a juhoknak a nyájhoz való térítéséből. Az nem feltétlenül helyes, ha a megtérő egy arc nélküli hatalom beavatkozását tapasztalja lelkipásztorának eltávolításában. Ettől eltekintve talán nem árt megfontolnia, hogy Ceausescut sem a Teremtő ültette a kisebbségbe szorított magyarok nyakába, és a neve alapján ítélve, Ön is magyar. Mindannyiunk közül az egyik. Nem szebb, nem okosabb, nem hatalmasabb. Nem parancsolni, hanem szolgálni, nem büntetni, hanem megbocsátani van közöttünk. Ha erre Jézus felhívta a tanítványok figyelmét (talán elég a lábuk megmosására emlékeztetnem Önt), elnézhető mindannyiunknak, a tiltakozás aláíróinak, New-Yorktól Csíkig, hogy szeretett papunkhoz, akiben Krisztus közöttünk való életét fedeztük fel, illetve egyházközségének tagjai felfedezték, igazságtalannak tartjuk áthelyezését. Tudja, miért? Azért, mert a magyar katolikusok - minden magyarhoz hasonlóan - kisebbségben élnek Romániában. És ha végre kialakul egy hívő és nemzeti egység, nincs az az egyházi hivatal, amelyik Isten akaratának ellenére ezt jogosult szétverni kizárólag azért, hogy megmutathassa, neki ehhez hatalma van. Plébános Úr, nincs hatalmuk ehhez. Jogcím van, de hatalom nincs. Nuku. Érti? Miféle hatalma van egy kisebbség klérusának a lelkek pásztorait összevissza helyezgetni? Ezt nem Istentől kapták, nem Krisztus küldötte révén gyakorolják. Ez komikus önkényeskedés, és ha nagyon tisztelettudó akarok lenni, a helyhez is igazítva ezt mondom: olyan, mint szegény Bem tábornok fikarcnyi csapata, amellyel riogatni próbálta az orosz túlerőt Segesvárnál. Micsoda elrugaszkodott ötlet az, hogy miközben politikailag sehol sincsenek egy országban, az abban élő, szülőföldjét és papját szerető közösséget megfosszanak attól, akivel egyek? Önöknek, fogják fel végre, semmiféle hatalmuk nincs, de végképp nem is lesz, ha felelőtlenül és erőszakosan állandóan Isten akaratával és a hívekkel, vagyis Egyházunkkal szemben állnak, miközben a Teremtő szent nevével takaróznak. Kérem, Plébános Úr, szálljon magába, és gondolja meg, szeretett Testvérem, mit cselekszik, amikor ilyen leveleket ír. PAX & BONUM! Dr. Szitányi György Liber Franciscanus Secularis

Dr. Szitányi György 2007.06.30. 02:15

A Nemzeti Hirhalo Gyujtott Hirei 2007.06.29.

Törvényjavaslat a kampányreklámok tiltására - minek? Legelébb is megjegyzem, hogy az épelméjű magyar, véleményem szerint, egyáltalán nem fél mások kampányától. Két dolog következhet: vagy győzünk, vagy végünk. Nem kell fiskáliskodni: vagy, vagy. Ha bukta, akkor nekünk annyi. És méltán! Nem alkalmas országot s nemzetet vezetni, akit se ország, se nemzet nem kíván. Ez ilyen reménytelen primitívséggel igaz. Vagy-vagy. Ez a kérdés, lévén, hogy az értelmiségnek nem javát, de zömét, a módszeresen hülyítő bolsevizmus és a primitívséget hajhászó, minden színvonal alatti egypárt vezette és irányította tudományos főfő, az MTA-beli nomenklatúra alkotta. Akkor is, ha az én társadalomtudományi munkásságomra - kommunista mesterem tekintélye révén - nem mondták ki a tiltást. Vagyis csak ritkán, de annyival is hosszabb időre. Megjegyzem, akiről hallgatok (de ha védenem kell, hangosan beszélek, sőt ORDÍTOK!), egyszemélyi eszközökkel néhány mondatban (és egy tanulmányban) egész egyszerűen megdöntötte és szarba taposta a leninizmus lényegét (tulajdonképpen igaz, nemkülönben IGAZI KOMMUNISTA lévén). Szörnyű érzés lehet egy világhírű, ugyanakkor csak VILÁGMÉRTÉKKEL MÉRHETŐ tudósnak - merő elvhűségből - elviselni, hogy pártja, hajdani (téves) progressziója után ma a leghitványabb aljakapitalizmus támogatására esküdött föl. Csupán azért, hogy buta követői, hülye alsó tagjai révén önmagának tömegbázisszerű ballasztot nyerjen a nyilvánvaló, és megérdemelt bukás után is. Akitől a társadalomról legtöbbet, s igazat tanultam, a tanszékvezetőm, Vitányi Iván. Az egyetlen ember - ha tetszik, az egyetlen Horthy-rokon - akitől viszonylag idősen, 36 évesen, végre kitörölhetetlenül megtanulhattam, mi légyen, mit NE szerethessek, pláne ne tisztelhessek MAGYAR TÁRSADALOM néven. Mondhatnám, a Nemzet hülyesége miatt. (Nem mondom!) Az a gyanúm, hogy a közép-, de még inkább a nagypolgárság a kényszerű német(náci)barátság miatt olyasfajta (kultúra)szokást vett föl, amelynek végső következménye nem lehetett más, mint a) vagy elfogadni a lepofozott fegyvertárshoz hősiesen fűző valamennyi egyezményt, b) vagy vállalni a "niebelungi hűséget", ahogy ezt P. Balanyi György kegyesrendi történész nevezte, az első világháború előzményeit és következményeit elemezve. A lényegen mitsem változtat, hogy a dokumentációra, ami a mai napig sem érkezett meg, egyre hervadtabb, elmismásoló kormányzati szövegeket kapunk. Tisztességes, egyenes válasz helyett. Ebből az is következik, hogy vagy érdekel a múlt igaza valakit-valakiket, vagy azok is elfordulnak tőle, akiknek genetikailag is érdeke az igazság és a becsület. Dermesztő, hogy a mai magyarságnak - így látszik - semmi köze saját nemzetéhez. Ám, ha így van, el kell fogadnunk, mivel nem ők, hanem mi, a valóságos magyar nemzet halunk ki. Ha jól belegondolunk, így járunk jobban. Nem lesz megsemmisítőnk senki, aki magyarnak vallja magát: a nemzet elhal, elpusztul, mivel ez így NORMÁLIS (csók Ibolykának!). Eddig tartott. Ha valóban csak tizenegy évszázadig volt/van a Kárpát-medencei, akkor addig. Régmúlt ez. Őstörténet. Újabban mégis van. Makacs népség. De miről is van szó? Arról, hogy ami magyar, az uralmon levő, kellően nem gyalázható, nemzetellenes kormány s uralom, mindannyiunk elpusztítására, és ami a legvadítóbb: a magyar nemzet le- és kitagadására, a legócskább zsidó világuralomra törés győzelemére való törekvés. Ez az, ami a magyar nemzetet - azt hívén, hogy van erre a zsidóknak hivatásuk, erejük és KÜLDETÉSÜK, megingathatja. Aki ezt elhiszi, szükségtelen és hülye. Ez a föld a miénk! Noé az Ararátot találta túlélőinek. Kéretik ezzel megelégedni! Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.06.27. 17:37

-

A közszolgálatiság halála - és még valami Garas Dezsőben van tartás, és ezt tessék nagyon komolyan venni. Amikor nem vette át az Erzsébet-díjat, meghajtottam a fejem. Igaza volt. Az az izé nem volt méltó arra, hogy ő átvegye. Amiért eszembe jutott: nem kell neki a Karinthy-gyűrű sem. Becsülni való. Etikailag az a tartása is: neki erre oka van. Tisztelem érte. Az okot azonban nem tisztelem. Nem tudom, miért áll ki így és ennyire a Magyar Rádiótól elbocsátott Farkasházy Tivadar mellett. Igaz, erre több oka is lehet. Ha a gyökereikben való rokonság készteti, megint csak fejet hajtok, jóllehet nemigen értem ennek a szolidaritásnak ily szoros voltát. Talán azért nem, mert a keresztényeket együttérzésre már jó ideje csak az készteti, ha arra létérdekünk ad okot. (Újabban megint csak közeledünk egymáshoz, nagy a baj, hiába.) Szentigaz, a Rádió kénytelen megválni legkiválóbb szakembereitől is, ha a régi bolsi "a mi kutyánk kölyke" elvet érvényesíteni akarja. Nem engedheti a saját tahóit mikrofonhoz, ha azokat kiröhögni sem lehet tudatlanságuk, tanulatlanságuk, tehetségtelenségük és selypítésük miatt. Mert nem nevetségesek, hanem szánalmasak. Emlékszem, mennyire fel voltak háborodva némelyek, amikor a '90-es évek elején ismét bevezették a Rádióban a mikrofonengedélyt. Akkor sem volt mindenki a rádiós szakma csúcsán, de legalább sokan megtanultak beszélni. Amikor a nyugdíjas Bőzsöny Ferenctől elvették azt kis pluszt is, amit a déli harangszók harangjairól szóló rövidke írásokért és azok felolvasásáért kapott, tiltakoztam valamelyik listán vagy honlapon. Csak részben azért, mert tőle megvonták ezt a nyugdíj-kiegészítést. Azért is tiltakoztam, mert őt, hangját, magyarságát, tiszta, világos beszédét és gondolatait megvonták tőlünk. De akkor már lehetett tudni, hogy nem komplett az, aki a rádiós változtatásokba belefog. Mást is lehetett tudni. Azt, többek között, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, bizonyos Dr. Bőzsöny valamiért erősen csípi a magukfajta szemét. (Ez, ugyebár gyűlöletbeszéd tőlem; sebaj, aki elolvasta 2005-ben az ÉS-ben Lévai Júlia Bőzsönnyel szembeni acsarkodását, illetve azt a (hit)vitát, amelyhez az a gyűlöletbeszéd tartozott, talán elnézi nekem ezt. Ha nem, akkor nyasgem.) Most beindult a gőzhenger. Engem pedig elfog a kajánság, miközben a 75. életévét betöltött Sediánszky Jánosért is fáj a szívem. Igaz, hogy Sediánszky dolgozik - külsősként - a Katolikus Rádiónak is, de nekem a köz rádiójáért fáj a szívem. A minőség nem attól függ, hány éve született, aki előállítja. A többi sietve elbocsátott életkora még távol van a nyugdíjtól. Tehát velük más a baj, mondhatjuk úgy is, hogy mindenki értse: a köz rádiójában politikai tisztogatás folyik. Homogénné kell tenni, különben az új szadimaszopott nomenklatúra rádióssá tett senkiházijai kilógnak a sorból. Így nem lenne hova beszürkülniük, pedig az fontos. Ezek csak akkor nem alkalmatlanok, ha nincs kik tudásához viszonyítani a használhatatlanságukat. Megjegyzem, erre már Fülig Jimmy is rájött, amikor egyszerre dolgozott fűtőként és pincérként a Honolulu Star nevű hajón: nem ő aluszékony, hanem az utasok túlságosan élénkek, és kezdett velük szépen ópiumot etetni. A selejtpolitika is megbosszulta magát. Ez év decemberében lesz Farkasházy 62 éves. Vagy mehet nyugdíjba most, vagy érvényes rá is, hogy 62 éves kortól. Ha őt elbocsátották jó fizetésű létére, nagyot spórolnak, és ő sokat veszít, hiszen már csak főszerkesztősége van, Heti Hetesből kaszál, meg innen-onnan, de a kabaré főszerkesztői címe ezentúl nem jár. (Talán a végkielégítésből mégis futja?) Nem tudom, számszakilag ez miféle helyzetet idézett elő, de hogy Garas Dezső ezért ne fogadja el a Karinthy-gyűrűt, nagyon szerény tüntetés. A Nemzet Színésze - úgy emlékszem - havi félmilliót kap a többi mellé, mellényzsebből vehet magának egy marék Karinthy-gyűrűt, ha arra szottyan kedve. Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.06.21. 02:10

Re: MIT TEGYÜNK?

Tisztelt Máté Domokos Úr! Nagyon nehéz kérdést tett fel, de hamarosan érdemben is válaszolok, amint befejeztem mindazt, amit a közeli időben kénytelen vagyok. Addig is, hogy érzékelni lehessen e kérdés nehézségét, elsőként a világuralomra eredményesen törő nemzetközi (jellemzően zsidó) tőke taktikájára hívom fel szíves figyelmét. A stratégia ismert, de a taktika - látszólag - nagyjából hetenként változik. Ezt akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha van mód megállni vele szemben. Sárközy György Faust-fordítását idézem: "nem gazdagon bár, de gondtalan serényen" élhetnénk a magunk életét. Vagyis önállóan kimaradunk a nagyvilág javaiból (mintha egyébként nem maradnánk ki, ha nem is mindannyian), de meg tudunk élni, ha akarunk. Nem gazdagon, de gondok nélkül. Óriási javulás lenne a mai állapotokhoz képest. Figyelembe kell venni az én korosztályom egykori neveltetését és hazaszeretetét, amit - sose hittem volna korábban - sikerült kinevelni abból a nemzedékből, amelyiknek elsöprő többsége testben vagy/és lélekben jelen volt '56-ban. A "normálisak" - mindig az átlag a normális - elgyávultak. Az a népség, amelyik a bennünket közvetlenül megelőző nemzedék gyáva bolsevistáiból állt, mindent elfoglalt, ami a reszliből neki jutott. Ez lett a többség életideálja. Hűtőgép, mosógép, maximum egy kis telek, és passz. Ezért adott mindent a közvetlenül megelőző, SZIT-es korosztály, és azok a DISZ-es, KISZ-es megalkuvók, akik képesek voltak követni. Közben évekre megszűnt a történelemoktatás, amit ismereteim szerint korábban csak Hitler szüntetett meg egy időre, hogy ne zavarja a politikáját. A KISZ-esek tömege nem tanult történelmet nálunk sem. Ha se történelem, se hit, se erkölcs, se nemzeti öntudat, mert hallgataggá verték a nemzetet, elveszett minden, mert néhány fafejű komcsitól eltekintve a "központi akarat", a (szovjet) párt maradt, és azt senki sem vette komolyan. Mégpedig a gyakorlatban azért nem, mert hagytak mindenkit lopni. Azért hagyták a lopást, mert annyira hülyék voltak, hogy azt sem tudták feltételezni, hogy egyszer csak elfogy a lopnivaló. Meg voltak elégedve azzal, hogy a kis lopások közben nem figyelnek az ő nagy lopásaikra. Érdemes megnézni az orosz történelmet, elegendő a 19-20. századit; hozzá az irodalmukat Goncsarovtól Szolzsenyicinig, nyomban látszik, honnan ered ez a minta. Nemdolgozni nem veszélyes, mert csak az hibázhat, aki gürcöl. Jevtusenko Nehogymábajlegyenisták című verse is szép korkép. Nem folytatom. Ilyen emberekkel, részben ilyen emberek ellenére kell változtatni. Muszáj változtatni. Ami a változtatás lehetőségéből publikus is, érthető is, meg fogom írni. A részletekhez azonban MAGYAROK kellenek. Túl az anyanyelven. Elkötelezettek, hívők, etikusak. És vagányok. Akik ki mernek állni, és okosak. Vannak ilyenek, de ezek helyét a változáskor elsőosztályúan elfoglalták, lenyúlták azok, akiknek semmi keresnivalójuk az ország élén. Eddig nincs kivétel. Mégis ott vannak, mert vannak becsaphatók, minden marhaságot elhívők. Azaz szavazópolgárok. Hála ennek a látványosan aljas kormánycsürhének, ezek száma jelentősen megcsappant, tehát az idő is sürget, akárcsak a nemzeti nyomor. Addig kell cselekednünk, amíg nem késő. De hogy mit kell cselekednünk a váltás óta itt remekül megélt, összes kormányzati pozícióba került pártkatona nagyon védett anyagi érdeke ellenére is, megírom. Azért írom meg, mert egyrészt fő szakterületeim közé tartozik a társadalomtudomány, tehát erről valamit mindenképpen tudnék, másrészt azért, mert igazi magyar politikusok között nőttem fel, és apám baráti körétől nagyon sokat tanultam. Tévedéseikből is. Életükből, de nagy részüknek halálából is. Elsősorban a háború utáni (kis részben alatti) politikusok tartoznak ide. De megismertem más rétegeket is. Van, amelyiket kutatással, van, amelyiket személyes tapasztalattal, úgy, hogy közöttük és velük éltem, amikor más lehetőségem nem volt, de munkanélküli (azaz elhelyezkedéstől és tudományos munkától, köz- és szépírástól egyaránt eltiltott "közveszélyes munkakerülő") sem voltam. Fizikai munkára megfeleltem, amikor más nem volt. Persze feketén, bejelentett munkahely nélkül. Azt mindenesetre elintézték az elvtársak, hogy végül, mivel nem kértem kiemelt nyugdíjat - több hazuggal szemben - kisnyugdíjas legyek, jóval a nyomorszint alatt. Éppen tegnap emlékeztettek arra, hogy viszonylag kis megalkuvással mekkora karrierem lehetett volna legkésőbb 1989. után. Tudtam én ezt akkor is, amikor még volt esélyem. Ami pillanatnyilag helyes politikai gyakorlat, az a kurmányé. Még egy darabig el kell viselnünk aljasságaikat, hogy megbízható, országos legyen a mi tömegbázisunk. De már nincs sok idő. Látni való: mindenki csak sír, és még senki sem ütött oda. Tudom, hogy lesznek - fizikailag is - ütőképes emberek, amikor eljön az ideje. Aki pedig szellemileg képes pontosan ütni, látja az időt, és az hamarosan eljön. A pillanat, amiről nem szabad lekésnünk, közel van, de még várat magára. Töprengésre késztetendő jegyzem meg, hogy az erőt is meg kell szereznünk. Már írtam ebben a rovatban: a hadsereg, ha meghagyták volna, mellénk állna, és fegyvert is adna. Most azt kell megszereznünk, amit ezzel a vagy nagyon hülye, vagy nagyon is okos lépéssel elvettek a nemzettől: az akár harcolni képes, de legalább láthatóan megállíthatatlan erőt. Hamarosan érdemben válaszolok. A lehető leghamarabb, mert ha tudok segíteni, ebben alighanem tudok. A kormány már nagyon gyenge, de a hatalma még nem inog annyira, hogy most kelljen ütni. Állig fegyverzett ávószellemű rendőrség védi, ebben egyelőre ők az erősebbek. A gazdasági ellehetetlenülés, a köznyomor már megvan, fogy az idő, ideje egymásra figyelnünk és felkészülnünk. Még egy apróság: a "lázadás", amitől a Böszme oly nagyon fél, demokráciában abszurdum: A NÉP NEM LÁZAD A NÉP HATALMA ELLEN, LEGFELJEBB GYAKOROLJA AZT. Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.06.20. 15:03

Tiltott a magyarszínű karkötő

Tiltott a magyarszínű karkötő Akárhogy keresem a vonatkozó törvényhelyet, erről semmiféle adatot nem találok. A tiltó tehát önkényeskedik, nyíltan nemzetgyűlölő, és vagy nem igaz, hogy minden etnikum védett ebben az országban, vagy csak a magyargyűlölet törvényes. Ha pedig ezek egyike igaz, és a Magyar Országgyűlés nem tesz ez ellen, akkor nem magyar. Ha mégis, akkor vagy hülyék, vagy csibészek gyülekezete, vagyis nem országgyűlésnek való. Ettől függetlenül én viselem a rovásírásos gyűrűmet, és minimum az árpádsávos pajzson kardot markoló turult a galléromon. Van más is, nem sorolom. A kocsimmal egyedül Ausztria felé értelmes dolog elhagynom ezt az országot, mert hivalkodó zászlócskám van az első szélvédőm mögött (függőlegesen sávozottat ugyanis nem kapni, különben az is ott lenne), a hátsón belülről ragasztva nemzetiszínű Nagy-Magyarországban jelzem a H-t, hogy hungarus vagyok. Ez a minimum, mert inghez turulos madzagnyakkendőt viselek, és van rövid- és hosszúujjú fekete ingem, nem is egy, ráadásul kimondottan jól áll, tehát szívesen viselem, és akár tetszik a média jólfizetettjeinek, az Olaszliszkát csúsztatásra lesve felkereső söpredéknek, akár nem, fekete pólót is viselek. A házamhoz tartozik egy nemzeti és egy ugyanakkora árpádsávos zászló. Akinek pedig nem tetszik, "tessék, el lehet menni". Másra gondoltam, de akár Szlovákiába is. Kurcsánynak is vannak jó ötletei, csak nem tudja, mire kell használni azokat. Akinek pedig nem tetszik, hogy szeretem és vállalom a magam nemzetét, örüljön a sajátjának, ha van neki. Ha pedig hazátlan bitang, keresse fel Brüsszelt, esetleg Tel-Avivot, és tegyen panaszt rám és a hozzám hasonlókra, hogy nemzeti jelképeinket viselem. De akkor megtehetné azt is, hogy utánanéz, mit keres Gödöllőn a rendőrkapitányságon az alig stilizált ötágú csillag és a Kádár-címer. Ezek ugyanis valóban tiltott, önkényuralmi jelképek, és megtalálható ezzel kapcsolatban a vonatkozó törvényhely is. Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.06.15. 13:01

[Dokumentum] A szlovak allamfo a mult feledesere szolitotta fel a magyarokat

A szlovák államfő a múlt feledésére szólította fel a magyarokat 2007. június 14., csütörtök 16:23 MR Érdekes, Madách azt írja Az ember Tragédiája utolsóelőtti mondataként, hogy "Ádám: Csak az a vég, csak azt tudnám feledni!" Erre meg azt mondja Tót úr, hogy a múltat felejtsük el. Nem egészen világos, hogyan, ha már Madách Imre, eredetileg Alsósztregován (Alsó Sztregován) 1823-ban született magyar író szülőhelyét napjainkban Dolná Strehová néven találhatjuk meg egy szomszédos ország térképén. Minek az elfelejtését javallja Excellenciád? Vagy csak a meleg ártott meg? Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.06.12. 18:07

[Lapszemle] Az ORTT leantiszemitazza Morvait és megbünteti a Nap-keltet

Azt írja a Pénzcentrum hírlevél, hogy "A rendőrségi és a vámkommandó bevetési egységeivel megerősítet nyomozócsoportok, összesen 150 rendőr és vámnyomozó csapott le egy időben húsz helyszínen az eddigi legnagyobb számlagyárat üzemeltető bűnszervezetre. A június 6-án lezajlott akcióban - 13 személyt vettek őrizetbe (három grúz származású, a többi magyar). Pénteken a bíróság valamennyiüket letartóztatta." Ezt a hírt már több helyen olvastam, több csatornán hallottam, és csak egyszer hasonlóan. Tessék csak figyelni: "három grúz származású, a többi magyar". Itt valami nem stimmel. Azok hárman grúz SZÁRMAZÁSÚAK, a tíz pedig magyar. micsoda? Vagy fordítva: ha a három magyar ember, akkor azok, akik grúz származásúak, micsodák? Csak mert a Pénzcentrum. A Pénzcentrum, mert PÉNZ-centrum, nem adja hírül, amit mindenki tud? Ciki. Elfogulatlan tájékoztatás. Vagy csak félnek leírni egy ország nevét? Mert Morvai Krisztina mondatait másképpen is lehet értelmezni, mint ahogyan gondolta? És ha gondolta? Akkor mi van? Nincs gondolatszabadság? Mert amit ő mondott, annak a szövegébe éppúgy bele lehet magyarázni bármit, amikor hisztériás kormány antiszemitizmusról sikoltozik. Mi, akik végül is nemzetalkotó többség vagyunk, az ORTT szerint nem gondolhatjuk azt, amit akarunk. Mert a törpe kisebbség sivalkodik. Akkor nekünk kuss? Ha valaki véletlenül még nem tudná, a magyarok magyarok ebben az akcióban, a három "grúz származású" pedig izraeli állampolgár. Ez tény, és a tény szent. Mert a hír igaz. A véleményemet pedig nem írom le, mert a vélemény állítólag szabad. Tehát szabad gondolnom valamit. Legfeljebb akad egy grémium, amelyik morogni fog, hogy azt nekem a tévében kellett volna gondolnom, vagy nem gondolnom, mert akkor a köztévé egyik műsora kihúzná a gyufát. És fizetne! Pénzt! Nincs valakinek ötlete, hogy ki kelti itt az antiszemitizmus hisztériáját? Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.06.09. 01:32

[Dokumentum] Magyar Hazánk Halála? - Az SZDSZ-t is megosztja az egészségügy - A kormány 1,7 milliárdert népszerűsíti a reformokat

Az SZDSZ-t is megosztja az egészségügy 2007. június 8. FigyelőNet Bár a szocialista egészségügyi javaslatot a liberális politikusok elvetik, az SZDSZ-en belül sem támogatja mindenki maradéktalanul a párt vegyes biztosítási modelljét. A kétkedők féltik a betegeket, Horváth Ágnes szerint viszont épp a betegek nyernek a verseny által teremtett jobb kórházi ellátással. Feszültséget kelt az is, hogy nem mindenki ért egyet a koalíciós fenyegetőzéssel. Valaha együtt kezdtük, ha még akad, aki erre hajlandó emlékezni. Másként gondolkozók, esetleg "de", azaz Demokratikus Ellenzék voltunk. A maszop most megpróbálja, hogyan lehet egyszerre kurva is, szűz is. Aligha hihető, hogy ez sikerülni fog neki. Elsősorban azért, mert nem elvi, hanem anyagi meggondolásai vannak. Vagyis hatalmon maradni óhajtanak. Ehhez nem fűzök semmit, mert a szavazókról iszonyúan rossz véleményem van. A nem szavazókról akik szarban hagyták a hazából kirekesztett magyarokat, még rosszabb. Betegeinket már félteni sem érdemes. Vagy megmenti őket Isten ettől a csürhétől, vagy nem. Hívő ember ezt elég jól tűri. Horváth Ágnest azonban kevés hülye szenvedheti. Ez a minősíthetetlen Molnár-kópia hinni is látszik abban a nemzetgyilkosságban - mint elhivatottságban -, amiben tevőlegesen részt vesz. A liberálisokat is megosztó neodundika tisztára úgy viselkedik, mint aki hisz annak az ámokfutásnak folytatásában, amit Molnár kezdett. Valaha együtt kezdtük: szadesz-tag barátaim (már akik barátaim maradtak) meghívót küldtek a szadesz elleni tüntetésre, az OPNI megvédése érdekében. Ez csak az egyik példa, máshova is hívtak és hívnak. Önmaguk pártja ellen tüntetnek! Ezt egyetlen dilettáns akarnok érte el. Nem semmi. Jelenlegi tárcabeli követője semmiben sem különbözik, ha csak kromoszómáit nem nézzük. De azokat nézze a pestis! Nekem nem fog hiányozni a t. Házból a szadesz. Azóta nem, hogy az emberi értékekkel bíró Kis Jánost felváltotta a hiszteroliberális (Gyurkovics Tibor kifejezése) Miskakancsó. Bizonyára tetszik ismerni ezt a kancsóformát. A parlamenti közegben dörmögő hangon élcelődött, és sajnálatomra elbutella. (A butella ide illő szó: agyagból készült, népművészeti pálinka-laposüveg, ami nem is üveg, hanem cserép. Fazekasmunka. Nekem nagyon tetszik, a tartalmával együtt is szeretem. A szadeszért mégis kár. Az eredetiért. Nem véletlenül indult az első választásokon nagy pártként. Kellett. Most pedig nem kell. Kis János pártjából egészen kis párt lett. Ez nem volna baj, de a minőség mégsem méretfüggő. Ez a párt elkúródott, hogy klasszikus szókincsére hagyatkozzam. Már se Kis Jánosa, se TGM-e, marad, mi volt, a puszta lég. Nem hittem volna, hogy klasszikust fogok idézni a szadesz romlásának virágain, de ez a belátható helyzet. És a szadeszdundika a szadeszkeszeg nyomában ugyanazt a nemzetgyilkolást folytatja, amit újabban már a maszop is megelégelt. Kész. Molnár és Horváth kinyírta a szadeszt. Sokat töprengtem az egykor oly jó fej, Demszky, átalakulásán is. Aki korábban nem ismerte, nem érti, hogyan lehetett belőle főpolgármester. Akik régebb óta ismerjük, ezt értjük, de sehogy sem tudunk mit kezdeni politikai baklövéseivel. Lehet, hogy tévedek (távolról sem biztos), de ez az ember elsősorban azért lett főpolgármester-jelölt annak idején, mert országgyűlési képviselőnek nem vált be. Mégpedig azért nem, mert a saját pártjának hülyeségei ellen is szavazott. Gondolták - én így tudom, tudni vélem, hiszem, sejtem -, hogy az igaz harcos nem adta fel elveit. Úgy hiszem, hosszú ideig valóban nem adta fel. Vagyis kényelmetlenné vált. Később a hatalom megszédíthette. Nem tudom, de nagyon úgy néz ki. Annyira úgy, hogy kénytelen vagyok hinni magamnak. És nagyon sajnálom, mert ő történetesen vesztesége a magyar polgári politizálásnak. A többiek eltávoztak. Valahova mentek, ahol több és igazabb értelmét látják tudásuknak, életüknek. Igazukat jól példázza Tölgyessy, aki korábban sosem volt olyan bölcs, mint amióta megszabadult a szadesztől. Lehetett tudni, hogy nem össznépi mameluk, de most a politika-tudomány magyar csúcsain járkál. Vélhető, hogy nem mindenki örül ennek. Nem játszom a dolgot, sem magam: valóban sajnálom, hogy a szadesz elaljasult. Nem a jelleméről beszélek, azzal már korábban, az első koalíciójában lebőgött, hanem a céljairól szólok. Nagyon sokszor, jó helyen - és akkor még jó időben is - mondtuk, akik mondtuk, hogy egykori üldözőivel akkor sem szabad összeállniuk, ha az átmenetileg pénzt hozna is. A betegre vert Demszky összeállt a komcsikkal. Megdobálták tojással, amitől így-úgy megvédte a szolgálat, és az egész borzasztó nagy égés volt. Egykor betegre verték, most esernyővel védték a nemzettől. Sírjak, vagy röhögjek? Nevetni középutas ilyen helyzetben. Most pedig itt áll egy félnéma, félóvatos, féleszű és félegységű nemzet. Nincsenek konzervatív politikusai, nincsenek nemzeti liberálisai, végül is nincs nemzet a nép háta mögött. Vannak a szörnyetegnek kikiáltott vagányok, akik - sajnos - nem politikusok. Vagánynak is csak annyiban mondhatók, amennyiben szembe mernek szállni a nemzetirtó csürhe parancsára a maguk népével. A szadesz alig 2 (kettő) százalékos szavazópolgári támogatással bír. És közben ugráltatja, madzagon rángatja a posztkomcsikat. Ez fontos ismeret. Példának okáért azt jelenti, hogy a szadesz zsidó szavazótáborától függenek a prolipártnak hazudott szocialisták vezetőinek jövedelmei is. Ezek a jövedelmek a valódi szegények számára értelmezhetetlen vagyont jelentenek. Megértem az utolsó hívő kádárista Thürmer Gyula indulatait is. Szegény elhitte annak idején a kádári igénytelenség puritán, nem pedig kulturális fogyatékosságon alapuló indítékait is. Most pedig az igazi szabad demokraták tüntetnek a maguk kormányon levő pártjának szdsz-es minisztere, illetve a koalíciós kormány semmivel sem magyarázható aljasságai ellen. Már nem is az igaziak, csak az igaziak egy kis hányada. A többi lelépett. Nem kellett nekik az elvtelenség, undorodtak a hazudozástól, hiszen a hajdani demokratikus ellenzék hívei talpig becsületes emberek voltak. Még élnek lányok és fiúk, akiknek megköszönhetnénk a rendszerváltást, ha közbe nem szól az, ami nem volt, nincs van, és - persze - nem is lesz: a Rózsadombi Paktum. Solt Ottíliát legalább annyira gyászolom, mint Horváth Balázst. Őket veszítve a nemzet vesztett. Nemes ellenfelekkel lehet politikát csinálni, lehetséges jobb országot felépíteni. De a pénzéhes bankár- és milliárdoscsürhével vagy leszámolnunk kell, vagy az ő elveik (van ilyen?) nyomában mindent eladva-elárulva menekülni kell, ha van hova. Van hova? Szitányi György

Szilvásy Péter: Szándékosan keltettek vihart augusztus 20-án
2007-05-25 20:15 hírTV

Jó, jó, de kik?

Csak nem boszorkányok?

Honnan tudta ezt a máig felelőtlen városvezetés, hogy elhallgatta az időjárás-előrejelzést?

Miért nem szakadt le az ég október 23-án? Nem manipulálta senki a „kollektív tudatot”?

Talán mégis. Abba semmi hangulatom beleszólni, hogy amikor Orbán ellen szólnak egyesek ebben a rovatban, hogy ha kell, ha nem kell, minden képzettség nélkül is lehetne tudni, hogy politikát nem lehet a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt nélkül csinálni akkor sem, ha a programjának léte vitatható is. Aki ezt nem érti, azzal nem érdemes vitatkozni. Nincs olyan politika, amelyik megkerülheti a tömegek által támogatott parlamenti erőt.

Nem más, de mégis csak MÁS MARHASÁG.

Amikor a Fidesz tagjai egyetemisták voltak, a KISZ tömegszervezet volt. Aki kirítt a tömegből, nem mehetett egyetemre. Hogy lehetőleg értelmes embereket választott meg az a nemzedék KISZ-titkárnak, legalábbis a felsőoktatásban, a lehető legértelmesebb dolog volt, amit tehettek. Az, azonban, hogy KISZ-tagok kimászkáltak a nemzeti évfordulókon tüntetni a kommunista kormány és rendszere ellen, irreális cselekedet volt, mint minden hőstett. Mint példának okáért Skodacsek András mutatványa a hídon biztosító háló és hatósági támogatás nélkül.

Tetszik érteni?

Nem?

Gondoltam.

Ha pedig valaki valahonnan véve a gondolatot, azt rója fel, hogy valakit szerettek volna beszervezni a III/III-ék, ne higgye, hogy okvetlenül dicsőség, ha valakit se annyira értelmesnek nem gondoltak, hogy nem is próbálkoztak vele, vagy éppen nem feltételezték róla azt, hogy politikai tevékenységét hánytorgatva esetleg megzsarolható annyira, hogy akár családját, akár a saját bőrét védve, nem alaptalan félelmében, talán spicli lesz.

Még egy apróság mindazoknak, akik egyre jobban távol tartanak az ide – vagyis irományaik közé való – beírástól: aki utánaolvasott például a HVG honlapján annak, kik, mik, miért és hogyan vettek részt a III/III. munkájában, tudhatja, hogy akiket megpróbáltak beszervezni, a beszervezés sikerétől függetlenül, hivatalból rákerültek az ügynöklistára. Valószínűleg „konspirációs” okokból, hogy ha a cég valamely árulója kiszivárogtatna valaha valamit, sose lehessen megtudni, ki volt az igazi ügynök, és kik azok, akikből nem tudtak azt csinálni.

Hogy az egész ország gyanús legyen minden polgára előtt.

A legismertebbnek, akit legalább én nem nevezek nevén, három kiváló képességű fia volt. Vagy azt hiszik az ide beírók, hogy egy arisztokrata politikai elkötelezettségből vállalta jelentések írását?

Hogy mennyire volt valós jelentés mindaz, amit írtak, azaz mennyire volt valóban ügynök az, aki jelentett, arra talán megfelelő válasz a következő.

Pallagi Ferenctől, a III/III. legfőbb főnökének, Horváth Józsefnek helyettesétől megkérdezte a Duna-gate-nek is nevezett belügyi botrány, Horváth István belügyminiszter bukása után, egy újságíró (sajnálom, hogy az ő nevére nem emlékszem), hogyan képzelték ezt a törvénysértést és következményeit megúszni.

Pallagi ezt válaszolta: „Talán meglepi, de mi itt kétezer évre rendezkedtünk be”.

Elegánsabb technika volt a III/III. kompromittálásra épülő és ködösítő, állandó gyanakvást, félelmet szülő tevékenysége, mint Rákosiéké volt, de ugyanarra az általános fenyegetésre és hazudozásra épült.

Végül is, úgy rémlik, munkásságukon túlnőve, mára itt az valósult meg, amit ők csak szerettek volna: aki nem közéjük való, mindmáig vagy egymást marja, vagy belátja, hogy ha eddig nem tette, ezután sem érdemes a korpa közé keverednie.

Dr. Szitányi György

„Mi is az az erkölcs?” – posztkomcsi aggyal

Egy képviselői szöveg értelmezése

„Ha az erkölcs egybeesik a joggal, az egy ideális és idealizált állapot” – jelentette ki Bárándy Gergely MSZP-képviselő.

Ha ideálisnak, ha (szekularizáltan) optimálisnak mondjuk, ez az állítás bizony igaz. Már, ha leszámítjuk, hogy az ideális és az idealizált között – anyanyelvünkben – Bárándy számára nyilván felmérhetetlen a különbözés. Valami, ugyanis vagy valóban ideális (eszményi, megfelel az eszménynek), vagy valaminél fogva idealizált (eszményített), azaz rámondjuk, hogy ideális, kéretik ezt róla elfogadni.

A szocialistáknak nem szívügyük anyám nyelve, hiszen az anyanyelv nemzeti ügy, tehát számukra idegen.

 „De, meg kell jegyezni, hogy nehéz megállapítani, hogy mi is az az erkölcs” – folytatja – ami ismereteiről szegénységi bizonyítvány. Igenis tudjuk, mi az erkölcs, ha kétféleképpen értelmezhetjük is: van normatív, ami elvekből, valamely dolgok elvárásából áll, és van, ami olyan, amilyen, de a tényeken alapul, amin az emberek és közösségeik valós kapcsolatrendszere.

„Én értem azt, hogyha bizonyos társadalmi szervezetek, egyházak, egyházi közösségek nem feltétlenül a mi pozitivista felfogásunkat követik a jogalkalmazás terén, hanem a természetjogi kérdésekre helyezik a hangsúlyt...” – folytatja, és ez marhaság. Mi itt a pozitivista felfogás? Az, hogy – és itt a lényeg – 18 éves lányok egész életükre, visszafordíthatatlanul meddővé tehessék magukat? Miért használ ez a képviselő olyan szavakat, amiket nem tud, talán nem is szándékozik értelmezni? Meglehet, csak azért, hogy ködösítsen, megzavarja a készületleneket, ám az is lehetséges, hogy ő maga áll így pártjától kapott fogalmaival.

 „Azonban egy dolgot figyelembe kell venni: országgyűlési képviselőként a magyar jogrendszer alapján vagyunk kénytelenek eljárni és törvényeket hozni...” – ez jó. Mintha nem éppen a törvényhozók hoznák és változtatnák meg a törvényeket.

Szegény-szegény posztkomcsi ott áll az általa hozott törvényekkel szemben, és ha tetszik neki, ha nem, a korábbi hülyeségekhez illeszkedő újabb marhaságokat kénytelen kitalálni és megszavazni.

Nehéz dolog ez. Varrok magamnak (de inkább másoknak) egy szűk nadrágot, és hogy teljes legyen az egység, a zakó is legyen szűk és kényelmetlen. Ha nem az lenne, nem illeszkednék az elqrt nadrághoz, és oda lenne a harmonizáció.

„Az Alkotmánybíróság határozottan kimondta, amiről mi itt, ugye, most beszélünk, hogy >>az állam nem korlátozhatja az egyének önrendelkezési jogát a demográfiai mutatók javítása érdekében<< . Itt is azt mondom, hogy a jog és az erkölcs más, az alkotmányosság és az erkölcs más...”

Na, kérem, nem érdemes itt az önellentmondással vacakolni, még ha a képviselő szavaiból egyértelműen következik is, hogy más a jog, és más az alkotmányosság. Ezt bízzuk rá, pártja és führere így okoskodik. Hagyjuk rá, sokszor van, hogy tényleg így működik. Teszem azt éppen a 2006. október 23-ai hatalmi barbárság és annak kormánypárti megítélése tárgyában.

Nem szabad beleszólni 18 éves lányok demográfiai terveibe, mert az alkotmányellenes. És ebbe az erkölcs sem szólhat bele. A fenti logika szerint nemcsak azért nem, mert ez a megfontolatlan prevenciós elvű nemzetirtás magánügy az MSZP képviselője vagy pártja számára, hanem azért sem, mert akkor egyeznék egy bizonyos („nehezen megállapítható”) erkölccsel, ami nem egyezhet a joggal, mivel úgy az állapotok ideálisak lennének.

Miért volna ez baj, hékás?

Folytatja: „Itt is azt mondom, hogy a jog és az erkölcs más, az alkotmányosság és az erkölcs más.”

Ismétlés a tudás anyja. Talán többször is elmondhatná ezt a szamárságot, jobban megjegyezné.

„Az önrendelkezési jogot a törvény igen tág körben engedélyezi, és tudom azt, hogy például a katolikus egyház szerint ez halálos bűnnek számít, és - hogy mondjam? - én sem tartom a problémamegoldás megfelelő módjának semmilyen esetben.”

Ha a képviselői szövegből nem is tűnik ki, vélhetően a katolikus egyház által bűnnek ismert magzatgyilkosságot mondja halálos bűnnek, és ebben, persze, igaza is van, azonban még ő sem, jóllehet MSZP-s, tartja megfelelő problémamegoldásnak.

Mit? A 18 éves lányok örökre meddővé tételét? Ez szerinte sem a „problémamegoldás megfelelő módja”.

Nocsak! Ha nem az, akkor miért akarja, hogy ez legyen a törvény? Mert a führer és bandája így akarja?

„De a jog szerint még az öngyilkosság sem bűncselekmény, az sem büntetendő.” Na, erre mondok valamit. Először is azt, hogy más önmagamat megölnöm, és más egy fogantatásától önálló jogú, örökösnek alkotmányosan is elismert embert. A másik, amiről nyilván nem tud a képviselő, az, hogy volt idő, amikor a törvény büntette az öngyilkosság kísérletét. Ez a múlt, és aki önmagát öli meg, valóban inkább erkölcsi, mint közjogi bűnt követ el.

De egy neki kiszolgáltatott, ártatlan és védtelen embert? Miben különbözik ettől az, hogy eleve kizárom egy újabb nemzedék megszületésének lehetőségét? Képviselő úr és elvtársai, egészségesek önök?

„Az önrendelkezési jogot ilyen tágra szabja a magyar alkotmány és a büntetőjog. Tehát megint csak oda lyukadok ki, hogy más az erkölcs és más az alkotmány.” – Jó, ezt már megtanultuk. A képviselő azonban nem számít arra az apróságra, hogy a kormánytöbbség valóban emberi érdekeket és értékeket is védhetne, nem pedig a képviselők örök életűnek képzelt marhaságait kanonizálná mindörökre.

„Mi próbáltunk egy olyan szabályozást megalkotni, ami mind az erkölcsiségnek a lehető legjobban megfelel, mind a társadalom védelmének a lehető leginkább megfelel, az alkotmányossági követelményeknek viszont egészen biztosan megfelel.” Akkor meg miért alkották meg? Mert az alkotmányosság betűjének megfelel?

Mondja, mit jelent maga és a pártja meg csodás szövetségese szerint az, hogy „a társadalom védelmének a lehető leginkább megfelel” a megelőző nemzetpusztítás? Miféle népség maguk?

Szitányi György

Dr. Szitányi György
2007.04.18. 15:17

Megúsztuk!

Nagyon szorítottam, nehogy megkapjuk az EB-rendezés jogát, és amiben bíztam, be is jött. Nagyon élveztem, hogy Debrecen polgármestere néhány szóban elmondta, mi mindenért nem kaphatta meg a kormánycsürhe a glóriát. Egy dolgot kihagyott, pedig hihetetlen, hogy ne gondolt volna rá.

Az ország miniszterelnöke, aki (esetünkben: ami) annyira sem alkalmas politikai pályára, mint a molypille sasmadárnak, addig pofázott az itteni rémes állapotokról, amíg grammnyi esélyünk sem maradt.

Kiment a marhája a döntésre, boldogan vigyorogni, és akkorát esett pofára, Walesben, hogy Skóciában Nessie, a szörny riadtan kiugrott a tóból, és megfogadta, hogy többé nem ijesztget senkit.

Itthon néhány bús sportvezető nekikeseredett, a tizedik leggazdagabbnak mondott magyar, akinek alighanem nagy üzlet lett volna az EB, éppen eleget szervezett és dolgozott érte, ha a miniszterelnök el nem qrja ezt is, hiszen ekkora sporteseményekre bőven adódnak lenyúlható pénzek. Hát nem adódnak. A miniszterelnök nyilatkozott, hogy csalódott. Még szép: addig hazudott a hazánkról Európának, amíg elillant a lopni való reménye.

Most a lengyelek és az ukránok nevét veszi hátára a hírnév, mondta a közhelyet az egyik riporter. Nem értem, mi ebben a probléma? A miénket a kormány vette a hátára, és az történt, aminek ennek következtében történnie kellett.

Ez így helyes.

Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.04.17. 11:33

[Lapszemle] A zero tolerancia kialtvany

Elég zavaros, amit a szóvivőtlen iroda ír. Magyarul nemigen tudnak, ez rendben is van, ez jellemző. Az én javaslatom az, hogy engem ne különböztessenek meg hátrányosan, ha már ennyire a szívükön viselik az egyneműséget. Magyar vagyok, keresztény, egy sokszor meggyötört ősi nemzetnek és vallásának tagja. Mit akarnak? Hogy még nemi különbséget se tegyünk? Nem szabad? Persze, megint velünk van gondjuk, mert nem szeretnénk, ha a fiúkat bácsik tanítanák toleránsan a szexre. Ezt írják: "Tudjuk jól, hogy eddigi történelmünk legembertelenebb, legelvetemültebb tettét, a holokausztot az antiszemitizmus és a rasszizmus gyávaságban és önzésben fogant gondolatai, illetve szavai készítették elő." Azt írják, ettől a gyávaságtól fogant a holokauszt. Aha. És ki a kedves mama? Maguk nem értik azt sem, amit leírnak. És van képük odaírni, hogy ezt maguk "jól tudják". Olvassa már el valaki a kormányban, aki legalább iskolai értelemben nem analfabéta, hogy miféle baromságot adnak közre! Ráadásul fenyegetőznek. Maguk fenyegetőznek, akik rettegnek becsapott választóiktól, és ezért egész hadseregnyi felfegyverzett rendőrrel védetik magukat a békés tüntetőktől is. Alkalmasint vétlen, koros járókelőktől is. ". figyelmeztetünk a beszélők felelősségére, mint ahogyan figyelmeztetünk a csendben maradók, az elfordulók felelősségére is. Hiszen a holokauszt nemcsak az áldozatokra emlékeztet, hanem a gyilkosok mellett a felbujtókra és a passzív szemlélőkre is." Hinnye! Radnóti sokkal igazabban, és érthetően írta: ".ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest." (Töredék) Maguk most ellenzik a hallgatást, vagy nem ellenzik? A beszélők felelőssége elsősorban a maguk fenyegetőzésére vonatkozik, ha ezt a gyenge minőségű szöveget a magukénak vallják. Miért ne maradjon csendben, aki nem akar, vagy talán nem is tud kiabálni? Azért, hogy legyen, amibe belekötnek, amikor a fejét követelik. Csak azért, mert olyan gyűlöletesen hallgat, és nem lelkesedik a hazug pártjukért? A passzív szemlélőket is "zéró toleranciával" akarják ijesztgetni, mert így visszamenőleg igazolni vélik a tüntetésekből is kimaradó megverteket? Miről beszélnek? Az világos, hogy elhatárolódnak a szélsőségektől. A tapasztalat szerint elsősorban a "rohadt magyaroktól". Tényleg nem értik, hogy marhaságot beszélnek? És pimaszkodnak Magyarországon a magyarokkal. Ennek józan ésszel egy magyarázata lehet. Az, hogy nem magyarok. Ez nem bűn, de akkor tessék minket békében hagyni végre, oké? (Ezt így talán megértik anglománék is.) Az a helyzet, hogy néhányan korosak vagy/és betegek is vagyunk. Ennek a rétegnek a kiirtása egészségügyi rombolásuk egyetlen világos célja. És most még azt kifogásolják, hogy beteg aggok passzívak a maguk pártja szította gyűlölködés és lenullázott toleranciával való fenyegetéskor? Megértik a holokauszt tragédiáját. Nem kell hozzá túl nagy IQ-mennyiség. De, tessék mondani, megértik-e valaha, hogy itt egy ősi nemzet szinte kipusztult, amikor jöttek a mongolok, és mégis talpra állt? Azt is, hogy a keresztény magyarok védték meg Európát a töröktől? Igen? Ez remek. Na, akkor arra is tessék válaszolni, mit tettek maguk azért, hogy ez a nemzet a trianoni gyalázatot és a bolsevizmust is túlélje? Mit tettek azért, hogy az ország kétharmadából legalább egy virágcserépnyi visszakerüljön? Mit tettek maguk, amikor 2004-ben lehetőség lett volna legalább valamennyire magunkhoz ölelni a nemzet testének elszakított részét? Akkor éppen az otthon maradásért és a tétlenségért, a megkülönböztetésért agitáltak. Ezúttal éppen ez ellen? Most meg jönnek ezzel a nyelvi izével, amit kiáltványnak javasolnak. Nem kiáltvány ez a betűhalmaz, hanem lárma. Közönséges ricsaj. Annyit ér, amennyit az erkölcsük. Szégyelljék magukat! Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.04.05. 15:04

a koalíció fennmaradásának feltétele

Kóka csak ijesztgeti a maszopot? Várható volt, hogy Kóka befut a szadesz elnökválasztásán, különben sem zörög a szavazatszámláló, ha nem fúj a szél. Ha nem is értettem egyet azzal, amivé a jó öreg nemzeti liberalizmust tették angolszász és közel-keleti kapcsolataikkal és érdekcentrikus gondolkozásukkal, volt bennem valamelyes irtózattal elegy tisztelet, mivel kezdetben voltak elveik. Mintha Fodor kampányába is beleszólhattak volna, az elvhű liberálisokat kissé hülyének mutatták, akiknek erre van fizetésük. Felülvizsgálni a koalíciót az elvek mentén? Imponálóan idealista ötlet, azon a koalíción belül abszurdum. Most pedig Kóka bejelentette, hogy a koalíció fennmaradása attól függ, hogy kell-e a maszopnak a több-biztosítós egészségügy, vagy nem. Nocsak! Bejutottak az országgyűlésbe a szocik hátán, és akár kisegér az elefánton, vélelmezik, hogy ők mennyire dübörögnek. Ez a kormány már elintézte magát, nem tudom, lehetséges-e akkorát csalni vagy szemfényveszteni, hogy valahogy ismét kormányozhassanak, de hogy ez a pimasz minoritás, ez a farok elnök akarja csóválni a kutyát, még újabb időnk varázslatai között is feltűnően valószínűtlen elképzelés. Egy lehetőséget kivéve. Ha a nemzetközi (neokon) tőke csóváltathatja velük a milliárdos böszmét is. Mert ha ez igaz (nem lehetetlen), akkor jócskán megvilágosodhat a magyar állam- és választópolgár esze, mintha csak légvédelmi reflektorok gyúlnának benne. Elképzelhető, hogy nem a bolha köhög ebben az esetben, hanem a bolhagazda. Bármilyen abszurd elképzelés, hogy egy ma már jócskán a parlamenti küszöb alá zuttyant minipárt akarjon frászt hozni az eddig anyahajójaként viselkedő nagy pártra. Nem lehetetlen, hogy az MSZP uralma minden szavazóbázisbeli többség ellenére valóban közel-keleti és amerikai pénzektől függ. Ha ez a valóság, az sok mindent megmagyaráz. Egy dolgot, a Putyinnak való udvarlást kivéve. Azért ez sem semmi. Mellesleg éppen olyan veszélyes is, mint Goethe bűvészinasának átgondolatlan ötlete. Valóban ki lehet engedni egy megfelelő varázslattal a szellemet a palackból, de ha nincs varázsszavunk a visszaküldéséhez, akkor ő lesz fölöttünk az úr. Márpedig, ha a távolról sem rokonszenves Európai Unió helyett a sokkal veszedelmesebb, mert egy alattomos jellemű és feudálfasiszta birodalmi múltú, erőszakos népséget eresztenék a nyakunkba, s mi azt soha többé nem tudnánk megállítani. Kiszippantanának megint Európából, és teljesen elbalkanizálnának, bedarálnának. Az EU nem tudna megmenteni, amúgy is egyre terhesebb neki a mai kormány alantas politikája. És akkor jön Kóka, aki harminckétéves korára - nyilván munkajövedelemből - többszörös milliárdos lett, és egyetlen év alatt megközelítette vagyonának nagyságával Gyurcsányét, és rátámad baráti pártfogójára, hogy vagy folytatják azt, amitől Molnár bukása után meg lehetne szabadulnunk, vagy pártocskája kilép a kormányból. Ha kettejük viszonylatában ér még valamit a nagyobbik kormánypárt, ettől röhögőgörcsöt kap. Ha nem, és alkudozni kezd, akkor igazán baj van. Hogy minemű, a fentiekből alighanem eléggé világosan kitűnik. De akkor minden perc veszteség. Akkor, kerül, amibe kerül, hiszen ez szinte nem számít már a mélybe zuhant országnak, ezt a kormányt el kell zavarni. Egy ideig biztosan nem lesz utána jobb itt az élet, mert elqrták valóban, de legalább azoktól megszabadulunk, akik a farkánál fogva csóválják ezt a kormányt. Ez pedig a legsürgősebb, mert most nagyjából minden ezen múlik. A jövőnk legalábbis biztosan. Sosem hittem volna, hogy ennyire nyíltan fölfedi lapjait az SZDSZ bármikori elnöke, de ha már beleláthatunk a partijába, feltétlenül ki kell használnunk a lehetőséget. Ez nem lehet pénzfüggő, nincs olyan, hogy a nemzetnek nincs rá pénze, meg jaj, akkor még jobban elszegényedünk. Választhatunk: vagy elpusztulunk két gátlástalan milliárdosnak és külföldi támogatóiknak vetélkedése áldozataként, vagy megmaradunk. Lehet választani, de halogatni nem szabad. Ha pedig valóban kilépnek szadeszék a koalícióból, valószínűleg ki lehet bekkelni a következő választásokig. Ezen nem változtat, hogy ezek a választások nem előrehozott választások lesznek-e. Dr. Szitányi György

Dr. Szitányi György 2007.02.17. 14:20

[Dokumentum] Stoffan Gyorgy: Gondolatok az Orban-beszed utan. - Orban: Gatlastalansag, eroszakossag, kapzsisag jellemzi az uj baloldalt

Stoffán György írásához Úgy látszik, bizonyos kérdésekben megkoptam: nekem már csak két gondolatom van a valóban jó Orbán-beszéd után. Az első nagyjából szó szerint megegyezik Stoffánéval, Orbán elmondta, amit tudunk. Vagyis nem mondott újat, és ebben az a szomorú, hogy lényegét tekintve –bármilyen értékes előadásban hallunk is ilyesmit – elégikus az akár nagy hévvel elmondott beszéd. Belenyugvó. Olyan, mintha azt mondaná az elqró kormány produkciójára, hogy bizony-bizony, az úgy van, majd belebuknak, és az jó lesz. Mert akkor mi lesz? Valóban semmi kiút nincs? Nincs program? Csak az, hogy ezek olyanok, hogy már le sem írom, mert az eddigi összes szitkom és szidalmam lényege politikában is elfogadható szavakkal is summázható: kormányzásra alkalmatlanok. A jellemhibájuk következménye nem politikai, hanem egyfelől erkölcsi, másfelől büntetőjogi kategória. És passz. A második gondolatom összefügg ezzel, de még fájdalmasabb. Mostanáig reménykedtem, hogy igazam van, amikor a tömegkommunikáción felbőszülve mordulok, hogy miért adna a legnagyobb ellenzéki párt tippet, pláne programot ezeknek. Ha nincs programjuk a bolsevizmuson hízlalt maiaknak, mondjanak le, majd irányítja az országot az, akinek van programja. Lehangoló, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy nincs ellenprogram. Legalább egy gyertya az elnök kezében, hogy ez a fény az alagút végén. De még ezt sem mondhatná, mert az alagút sem igaz: a föld mélyében zsákutcát épít dübörögve a gyurcsányi kormánya, nincs az alagútnak vége, nem is lesz. Onnan ki kell jönni, és józan fejjel kell országot építeni, irányítani. Nem a föld és a béka alá. Nem elegendő e fölött keseregni. A legócskább amerikai filmek tévedése, hogy a siránkozás láttán-hallatán a színésszel együtt zokog majd a néző. Ez rendben van, de már távolról sem elég zokogni, elégedetlenkedni. Valamit tenni kell. Nem akármit, hanem egy valamit, de azt azokkal is tétetni kell, akik a kormányzásba sosem fognak közvetlenül beleszólni. A néppel tudatni kell, mi a megoldás lényege. Nem megoldás, hogy azok buknak. Az a megoldás, ami azután jön. És mi jön? Nem jöhet akármi, és hatalmas felelősség átvenni a lepusztított országot. Ehhez az átvételhez nem elég arról meggyőzni a „reformokkal” sújtottakat, tudniuk kell, mire szavazzanak. Igaz, hogy ez így nem mehet tovább, de az kevés, hogy másképpen azonban igen. Közel két évtized volt ezt megtanulni. Nem értem, hogyan lehet, hogy nem sikerült. Aggódom, mert szeretném megérni, hogy a politika normális lesz. Nem ígéretekkel való licitálás, hanem beteljesíthető ígéretek politikája hozhat szebb jövőt. Nem én akarok túl sokáig élni, de szeretném, ha még az életemben lenne itt normális politika. Nem „normális Magyarország”, hanem a betartott szó becsületéből újraválasztott, nemzeti érdekű kormányzás. Ez nem zárja ki, hogy gazdagodjunk. De azért amíg a kormányok akár egymást váltva, akár újra megválasztva úgy gazdálkodnak, mint az egynyári balatoni lángossütő, addig csak nekik jut valami, a vásárló pedig megeszi, amit adnak neki.

Dr. Szitányi György 2007.01.03. 03:52

Re: Re: Re: [Dokumentum] Stoffán György: Gondolatok egy gyilkosság után - XVI. Benedek: Imádkozzatok a családokért

Tisztelt Kolonits Úr! Kérem, ne értsen félre, nem Önnel van bajom, ha nézeteink között mutatkozhat is eltérés. Nekem a Dimitrov-féle szöveggel sem volna bajom, de maguk a "testvérpártok" léptek át azon a szövegen, amit most magam is kikezdek, de csakis azért, mert nem definíció. Tudjuk, mi az, hogy valaki reakciós, vagy valakik reakciósok. Ismerjük a sovinizmus, illetve a soviniszta mint melléknév (mondatban: minőségjelző) fogalmát, sőt az imperializmusét is. (Megjegyzem, Leninnek Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelső foka /1916./ című cikkének öt ismérve, ami "az imperializmus lenini ismérvei" néven volt egyetemi tétel, annyira pontos, hogy ennek tükrében érthetetlen Leninnek néhány egészen blőd, az aktuálpolitika szolgálatába állított nagyon gyenge hohmecolása.) "A fasizmus: a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt, terrorisztikus diktatúrája a korlátlan tőkés kizsákmányolás érdekében" (Dimitrov meghatározása, 1935). Ezt írja Ön, és az idézet pontos, azonban Dimitrov kinyilatkoztatása nem határoz meg semmit. Állítja, hogy a finánctőkének elemei vannak, és ezen elemek (konkrétan mik volnának ezek az elemek?) között vannak reakciósok, és ezek között a legreakciósabbak, akik ráadásul nemhogy soviniszták, hanem legsovinisztábbak, sőt legimperialistábbak is. Megkérdezném néhai Dimitrovot, fogalmai szerint mi a finánctőke (ami önmagában nincs, mivel az ipari tőke sincs meg pénz nélkül), hogyan fokozza ő a finánctőke reakciós (azaz haladásellenes?) voltát úgy, hogy a pénzmágnások között legreakciósabbak is legyenek, és miféle akciót hátráltatnak a reakciósok, amikor szinte betegesen hajszolják a fejlődést, a gyarapodást, ami kizárólagos céljuk. Bizonyára Ön is tudja, hogy a termelési kör bezárulása azt jelenti, hogy nem azért fektet be valaki pénzt valamilyen áru termelésébe, hogy eladható áruja legyen, hanem azért, hogy annak megfelelő útján a befektetettnél több pénzt termeljen magának. Ez a kapitalizmus kiteljesedése: a tőke termelésének világa. A pénztőkés a lehető leghaladóbb: fejleszt és terjeszkedik. Miben lehet reakciós? Csak abban, hogy Dimitrov elvtárs azt hitte, a kommunizmus még csak nem is mozgalom, ahogy azt A német ideológia c. közös műben Marx és Engels megírta, hanem egyfajta bekövetkezhető édeni állapot, amikor majd mindenkinek adnak a szükségletei szerint a közös termékből, amit a totális automatizáltság folytán (a termelőeszközök legmagasabb fejlettségi foka) a fizikai munka fölöslegessé válása után minden ember boldogan birtokba vehet. Marx és Engels állítása szerint tehát a kommunizmus nem befejezett fejlődési állapot, hanem annak a mozgalomnak neve, amely az emberi sors jobbrafordulásáért jött létre. Puff neki. Hogy Dimitrov antimarxista volt, még nem rontja nézetei minőségét, de hogy leninistaként is hülyének bizonyult, valamivel izgalmasabb. Nem ragozom tovább, remélem, mindenki számára világos, hogy Dimitrov kommunizmus-ideájának semmibevevése jelenti vagy jelentheti ebben a szövegben a reakcióst, amihez járul egy leggel jelölt felsőfok, hogy még rosszabbnak tűnjék. Vagyis Dimitrov itt egyfajta valós pénzáru-termelési tényt a saját állóvízszerű, beteljesült édentársadalmi ideájával vet össze. Ezt minimális józan ésszel bárki minősítheti. A soviniszta, ami valamivel helyesebben (Chovin) sovén szóval fejezhető ki, teljes egészében ellene szól Marxtól Dimitrovig és akárkicsodákig minden ilyen elképzelésnek. A pénz- vagy finánctőke nem lehet soviniszta, mivel képtelenség egy nemzetre szűkítenie a tevékenységét. Még ha ebbe a nemzeti felsőbbrendűség szolgálatát is beleértjük. Lehet választani: vagy a nemzetközi(!) pénztőkéről beszélhetünk, ami hazátlanok tőkéje, ha tetszik engem érteni, vagy sovinisztákról, de akkor ebbe a körbe nem tartozhat a finánctőke. Mert vagy nemzetközi, vagy nemzeti. A kettő együtt nincs. Kizárják egymást. Amint a nemzetközi és a nemzetiszocializmus sem keverhető össze. Az előbbinek fogyatékossága, hogy nincs nemzetközi érdekű politikus. Ilyen csak a tőkés lehet. Aki szétnéz a világban, ezt tapasztalhatja. Ha ehhez hozzátesszük a dimitrovi slusszpoént, hogy ez a nemzetközi érdekű hipernacionalizmus az imperializmust nyílt és korlátlan terrorral szolgálja a minél teljesebb kizsákmányolás érdekében, ezen állítás értelme még zűrösebbé válik. Ezzel ugyanis végképp összekapcsolja a bolsevista álomvilággal a józan eszük alapján szembenállókat, és a piaci (óhatatlanul nemzetközi) tevékenységet ebbe belemossa. Köztudott, hogy a német és az amerikai tőke zavartalanul összedolgozott a második világháború idején. Rövidre zárva: néhány jelenséget összezavart Dimitrov, és hosszú ideig ez a dogma maradt a brosúrák egyik tézise. Föntebb említettem, hogy Lenin öt pontban határozta meg az imperializmus ismérveit. Ezt azért hangsúlyozom, mert azóta szokás bolsevista dolgokat öt pontban meghatározni. (Még az 1956-os forradalom kiváltó okait is öt pontban határozta meg az MSZMP agytrösztje.) A pontos dátumot nem tudom, csak azt, hogy én 1975-ben találkoztam az akkor még új, a nemzetközi plénumon elfogadott öt ponttal, amelyek a fasizmus ismérveit szögezték le. Tessék megkapaszkodni. Fasizmus van abban az országban, ahol az államrendet a fasizmus jellemzi. A fasizmus jellemzői: 1. a parlamenti demokrácia és a parlamentarizmus mellőzése 2. az egypártrendszer, 3. az állami monopolizmus és tervgazdálkodás, 4. a központi társadalom-irányítás és a személyes szabadságjogok negligálása 5. a szovjetgyűlölet. Gondolhatja, hogy az első négy pont igencsak meglepett, és nem tudtam hirtelenjében, hol is vagyok. Megnyugvásomat az ötödik pont hozta. Mert a fasizmus és a kommunizmus között egyetlen eltérés van, Kolonits úr, és ez a szovjetgyűlölet megléte vagy hiánya. A fasizmus nálunk most egyre erősödő törekvés. Csak azt nem tudom, a tízágúvá hasított csillag, amiből szegfű lett, jelent-e szovjetgyűlöletet, vagy nem. Remélem, aprólékos válaszom megfelel igényeinek. Tisztelettel: Szitányi György

Kolonits Ferenc 2007.01.02. 17:53

Re: Re: [Dokumentum] Stoffán György: Gondolatok egy gyilkosság után - XVI. Benedek: Imádkozzatok a családokért

Tisztelt Szitányi úr, lekötelezne, ha korszerűsítené a fasizmussal kapcsolatos ismereteimet. Ugyanis elborzadva veszem észre közéletünkben a klasszikus dimitrovi meghatározás valamennyi tényezőjét, ezért már attól tartottam, szép csendesen fasizálódunk (még a sztrádaépítés meg a rohamosztagosok is ébresztett kellemetlen reminiszcenciákat). Könyvtárban valóban nem forgattam a munkásmozgalom története - tudományos cocializmus tárgykörét. Ez hiányosság, mentségemre szolgáljon, hogy nyugdíjas lévén, mással vagyok elfoglalva. Meg egyébként is, úgy véltem, hogy az igazi nagy elmék klasszikus sziporkái (amelyeket Ön, ki tudja, mi által viseltetvén, marhaságnak nevez, figyelmen kívül hagyva a történetiség kontextusát) időtállóak. A könnyekig meghatódam, amikor a Bercsényi utcai kolesz mellékhelységében, a tizenkét piszoár fölött láttam kírva a lenini intelmet: "Ami nem megy, nem szabad erőltetni!" Míly magvas igazság! Amit Ön kommentárjaimban netán furcsának talál, csupáncsak azt jelenti, nem mindenben értünk egyet. Lehet, Stoffán úrral sem. Dehát, ez a gyimokrácia meg a prularizmus. Virágozzék száz virág, versengjen ezer iskola! Üdvözli: Kolonits Ferenc nyugdíjas

Dr. Szitányi György 2007.01.02. 11:26

Re: [Dokumentum] Stoffán György: Gondolatok egy gyilkosság után - XVI. Benedek: Imádkozzatok a családokért

Kolonits Ferencnek Uram, nem dolgom Stoffán urat az Ön furcsa gondolataival szemben védelmezni, azonban felhívom szíves figyelmét arra a munkásmozgalom-történeti apróságra, hogy Dimitrov elvtársnak idézett fasizmus-definícióját (lévén marhaság), a testvéri kommunista és munkáspártok közös határozatban az 1970-es évek elején semmisnek nyilvánították, és a fasizmus ismérveit 5 (azaz ÖT) pontban határozták meg. Ha óhajtja a kommunista és munkáspártok történelmileg új, vagyis mindössze negyedfél évtizedes definícióját megismerni, forduljon hozzám bizalommal. Ha könyvtárba nem megy ilyesmiért, én megírom Önnek. Hogy teljes legyen mások képe is, ugyanezen oldalakon. Szitányi György

Kolonits Ferenc 2007.01.01. 21:32

[Dokumentum] Stoffán György: Gondolatok egy gyilkosság után - XVI. Benedek: Imádkozzatok a családokért

Tisztelt Stoffán úr, Szaddam Husszein felett tartott gyászbeszédében felsorolt gondolatkísérleteihez tegyen még egyet hozzá, amelynek előnye, hogy nem hiptetikus, hanem valóban megtörtént. Rajk Lászlóét. Akit előbb szeretnünk kellett, utána szidnunk-átkoznunk, utána megsiratnunk s utcát elneveznünk róla. Végül pedig megpróbálhatjuk elfelejteni. S aki - tekintve hogy az akasztófa alatt Mindszenty feloldozta in articulo mortis - lehet, hogy végül még a mennyországot is lenyúlta. Szerény véleményem szerint mind a ketten rászolgáltak arra, amit kaptak. Csak nem azért, ami a szentenciájukon állt és nem azoktól, akik felmagasztalásukat adminisztrálták. Több más politikus kollégájukkal egyetemben, akik ágyban, párnák közt (esetleg a gorkiji kórházban) húnytak el. Még mindíg szebb vég, mint a depresszió és üldözési mánia, elhülyüléssel kombinálva. Churchill kommentárja a nürnbergi ítéletekhez: "Ebből az következik, hogy a legközelebbi háborút nem szabad elvesztenünk". Az általános képhez pedig időszerű elővenni a jó öreg szemináriumi stúdiumokat: "A fasizmus: a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt, terrorisztikus diktatúrája a korlátlan tőkés kizsákmányolás érdekében" (Dimitrov meghatározása, 1935). Alkalmazásához csak azt kell világosan látni, hogy napjainkban kiknek a sovinizmusáról és mely impériumról van szó. Kolonits Ferenc nyugdíjas

Dr. Szitányi György 2007.01.02. 09:53

[Dokumentum] Sólyom: Nehéz év, keserű tapasztalatokkal - Sólyom László köztársasági elnök úrnak - Sólyomtól Szaddámig

Dr. Nagy Attila szavaihoz. Tegnap a Figyelő Net úgynevezett közvélemény-kutatásában a halálos ítélet helyességére nemet mondta. Utána hozzászóltam a fórumukban, mert csodálatos módon New York-i és kanadai Bush-pártiak benyalása mellett csupa olyan magyarországi hülye szólt hozzá, akik tiszta erőből helyeselték Bush politikáját. Ez velem történetesen nem így van. Főleg akkor mordulok, amikor az egyébként valóban bűnös Szaddamot azzal kárhoztatja a szuper-imperialista, hogy anyagi okokból két háborút is indított. Stimmt. A Kuvait elleni durva dolog volt, de amikor az amerikai követséget megszálló, gyilkos Irán ellen fordult Irak, éppen az amerikaiakat segítette. Ezt csak azért mondom, mert Magyarországon újabban szokásba jött a kollektív amnézia, és most ezt is felróják az iraki diktátornak. És éppen az USA pofázik erről? Ugyan már, mister, az Egyesült Államok vajon hány háborút indított eközben? Megírtam, hogy elítélem a legerősebb imperialista hatalom képmutató és erőszakos "felszabadító" háborúit. Mi más baja van az arab világgal (esetünkben a kivégzésekor Irakot is okkal arabnak mondó Szaddamot), ha nem az, hogy gazdagodnak, és ezt az USA fölött is dirigáló Izrael rossz szemmel nézi. Ott nem írtam le, de érzékeltettem, hogy a nemzetközi zsidó tőke érdekében állnak ezek a felszabadításnak mondott terrorakciók. A hozzászólásomat (ki hinné?) nem közölték. Közben átalakult a Figyelőék fórumoldala is. Mára visszamenőleges hatállyal lezárták. Most úgy néz ki, mintha december 31-e óta senki sem szólt volna hozzá. Ez jó. Mert én, miután kitűnt, hogy amit írtam, valamiért nem közlik, megkérdeztem a szerkesztőt, hogy gojjal szóba állnak-e egyáltalán. Nem jött válasz. Ma megnéztem azt a honlapot, és az a maga állapotában azt igazolja, hogy én fenti kérdésemet föl sem tehettem. Mindez úgy kerül ide, hogy Dr. Nagy Attila úr megemlíti a kivégzésnek vallási érzést sértő időpontját is. Mi magyarok diszkriminálunk, amikor nehezményezzük, hogy nemzeti érzésünket a hazátlan bitangok sajtó- és véleményszabadság címén szidalmazzák, diszkriminálunk, amikor a szaporodó cigánybűnözéssel szembeni hatalmi impotenciát kettős mércének tekintjük, diszkriminálunk, amikor magyarverő, elvakultan sovén államok EU-ba való felvétele ellen szólunk. Mi mindig csak diszkriminálunk, és ha némelyikünk házán magyar zászló leng, ami az USA kutyaólakban is kitűzött amerikai zászlóihoz képest akár a nemzetvesztés szimbóluma is lehet, már revizionista és szélsőjobboldali gyülevész vagyunk. Egyáltalán, mi vagyunk a hét főbűn, és kész. Igaz, mások vallását sem gyalázzuk. De - Dr. Nagy Attila úr előtt kalapot emelek - nemzeti (ha kell, nacionalista) közérzésünk empátiájával vagyunk mások hitének meggyalázásával szemben. Tessék fölmenni a Várba, megnézni az utolsó budai pasa emlékművét, amit a magyar nemzet emelt, mert tisztelte (remélhetőleg ma is tiszteli) a hős ellenfelet. Pedig muzulmán volt, akár csak Szaddam Husszein. Szitányi György

Szerző

Téma: Jó hír: bennünket is gúnyolt a televízió szilveszteri műsora  (Olvasva: 4 alkalommal)

Dr. Szitányi György

Newbie

Hozzászólás: 1

Jó hír: bennünket is gúnyolt a televízió szilveszteri műsora « Elküldve: 2007 január 01, 03:23:30 pm »

---

Szilveszterkor az átlagos magyar tévénéző három csatornán ugrálhat, keresgélve, hogy találjon valami nézhető műsort.
A közhasznú, másik nevén királyi tévét hagyom. Annak műsorigazgatósága a csörgősipkát a leghitványabb magyarországi politikai kabaréval tette a saját fejére, akár hajdan Napóleon a koronát. Nem méltó említésre, nézhetetlen és alantas volt, mint mindig, csak még jobban.

A többi sem bírja el az említést, de a TV2 egyik - szakmailag nem említendő, dilettáns - darabja tőlünk kivételesen mégis megérdemli a szót.
Ez igyekezett a nemzetet, elsősorban ősi, szent jelképünket, az Árpád-sávos zászlót, sőt, ami ennél is jobb propaganda számunkra: felemlegette a Jobbiknak a politikában való tapasztalható jelenlétét.
A játszó személyeken, akik a GARÁZDÁLKODJ OKOSAN! elmés címet viselő társasjátékot űzték, és teljesen hülyének voltak ábrázolva, mindenhol sávos zászlónknak gúnyosan, eltorzítva használt képmása (karikatúrája) volt jelen. És hogy eléggé élvezzenek IQ-hiányos darabjuk hatására, hibásan, de felismerhető célzattal csíkozott hátú kártyákat huzigáltak.
Gondolom, a sok-sok csíkosság és zsúfoltságuk a mi "mértéktelen magyarkodásunk" megjelenítését volt hivatott kifigurázni.

Hogy méltatlanul mégse kötözködjenek velem odaátról dilettánsék, ha már arról beszélek, amihez értek, a következő néhány csekélységet is kénytelen vagyok közreadni.
Bármiféle darab akkor felel meg önmagának, vagyis akkor színjáték, ha történik benne valami, ami valahonnan - ha nem is feltétlenül egyenes vonalú történetben - valahova elvezet úgy, hogy valamit elmond valamiről, illetve valakiről (az úgynevezett hősről), de megteheti, mint az újabb kor darabjainak nagy hányada, hogy nincs hős, így csupa mellékszereplők révén juthatunk el szellemi úton oda, ahova eljutunk.
Ami nem vezet sehova, nem darab. Még akkor sem, ha kabarétréfának szánták, de annak iszonyúan hosszú, hiszen a tréfa egyetlen poénra épül. Ez semmitmondó, képi, hangi, szövegbeli közhelyektől hemzseg, szereplői egysíkúak, szövegük, mozgásuk szellemtelen, legfeljebb erőltetett szellemeskedés előadására van lehetőségük. Erről nem a színész tehet, őt menti az, hogy pénzért dolgozik, és úgy, ahogy azt a rendező megkívánja.
Hogy elvállalják, az a most várható "reformok" előestéjén megérthető, ha etikailag talán nem is szép, de ami következik, kimondottan csúnya. Nem érdemes megkockáztatni, hogy legközelebb nem hívják játszani, illetve rendezni.
Néhány napilap-patron, hónapok óta minden hülye által ismert, az értelmesebbek által már nagyon únt lózung hangzik el a sávos kártyák felolvasásakor, amin a (könnyen lehet, sőt, szinte biztosan gépi) közönség visongva röhög egy máshol és máskor készült hangfelvételről.
Az ilyen szakmai izé normális esetben mindennemű színpadi (illetve film-, vagy akár televíziós) próbálkozásban már az első olvasópróbán megbukik.
Hogy stílusban is közelítsem a művet: ez úgy szar, ahogy van.
Képi megoldásai is méltók a dologhoz (ez legalább egyfajta szakmai érték annak, aki pénzt kap érte). A kamera időnként ráközelít a játékra, hogy a Turul is jól látszódjék, és - ha elfelejtette volna a türelmes néző a nagy pocsolyás mozdulatlanságban - olykor megjelenik a társasjáték tábláján a föntebb már említett izgalmas cím is. Hogyne volna izgalmas, amikor 17 év elkúrt Capitaly után visszatér annak kommunista változata címéhez, és azt forgatja ki.

Világos, hogy az egész tulajdonképpen nem érdemelne említést, még ha az Árpád-sávos zászló és a Jobbik politikában való jelenlétét hirdeti is. (Erre nem gondoltak.)

Csakhogy bennünket állandóan összeférhetetlenséggel, kirekesztéssel, gyalázkodással, meg egy csomó más, légből kapott dologgal vádolnak. Akár csak történelmi jelképünket.

Ezért kellett ezt megírnom, mivel nagyon izgat, vajon mit szólna hozzá a TV2-közelinek mondott szadesz valamelyik vezéralakja, mondjuk akkor, ha egy nem világuralomra törő, ám mégsem szegény közel-keleti tőkéscsoport pénzén megvásárolnám ezt a csatornát. Némi fantáziával elképzelhető, hogy jövő szilveszterkor VIDÁM METÉLKEDŐ címmel adnánk műsort, amelynek valószínűleg csattanósabb kérdéseit Dávid-csillagos hátoldalú kártyákról olvasnák le a szereplők, akiknek nyakán, hosszirányban, szélein dupla kék csíkos, ugyancsak Dávid-csillaggal ékített sál  lenne.

Megnyugtatásul közlöm, hogy bár napjaink s világunk, mi több, kormányunk seftmániájától nem teljesen idegen módon, esetleg idegen pénzen, megfelelő fegyveres erővel támogatva meg is vásárolnám a további említésre jelenleg nem méltó televízió-csatornát, abban ilyen műsor nem lehetne.

Nincs érzékem a nemzetköziséghez, de a magyar nemzet és a kereszténység becsületéhez van.

Szitányi György

Az erediti írás itt olvasható: http://www.arpadsavos.hu/index.php?option=com_smf&Itemid=31&topic=5.msg27#new

*** Lapszemle 2006.07.24.

A makói lány elleni bűntényre

Lassacskán jó lenne végre egy csöppet elmélkednünk, hova vezet az emberbarát (alkalmasint naiv) demokrata érzület. Továbbá arra is jó lenne végre néhány törvényhozó szót vesztegetni arra, hogy a politikai süketelés ellenére igenis van cigánybűnözés. Ez nem azt jelenti, hogy a magyarnak mondott csőcselék nem magyar, de azt igen, hogy a minősített bűncselekmények zömét az etnikum kölykei követik el. A makói lánnyal szemben aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkossági kísérlet, gyalázatos bűn, amely az elkövetőnek egész neveltetését jellemzi.

Etnikumának a nevelője - tudományos tény - a maga közössége. Nem felelhet szegényke, mert még kiskorú?

Nem baj. Akkor maradjunk mi is a hatályos jognál: a veszélyes üzem által okozott károkért annak üzembentartója felel. Az ilyen érzelem nélküli robot, egy gépelme hordozója, aki jótettért mind a nemi erőszakot, mind ezt a végtelenül aljas (nyomvesztő szándékú) megsemmisítési kísérletet elköveti, pontosan definiálható: veszélyes üzem.

Ennek alapján lehetne spekulálni, hogy a mostani Gyalázat Kormánya-e a bűnös mint támogatások özönével üzemben tartó, vagy pedig a hagyományaival nevelő etnikum. Meglehet, hogy az utóbbinak nevelő hatása a felbújtó, a posztbolsevik unokák és egyéb milliárdosok pedig az üzembentartók. Álláspontom szerint mind a cigánypolitika, mind ennek a csibésznek nevelői felelősek. Azt, hogy melyik milyen mértékben, egy nem az igazságtól, hanem a magyar kormánytól és a posztbolsevik politikától független bíróságnak kellene megállapítania.

Szabadjon végül megjegyeznem, hogy ez a szemét alak annyi idős, mint Mansfeld Péter volt, amikor 1956-ban részt vett a forradalomban és szabadságharcban. Az ő esetében megvárták, hogy betöltse a 18. évet, mert kiskorút rendes kommunista törvényesség idején nem akasztanak, és születésnapi ajándékul megkapta a kötél általi halált. A megerőszakolt és meggyújtott jószívű lány állapota válságos. Szeretném, ha életben maradna, de aggódom, mert nem tudom, mennyire és hogyan tudják rendbehozni, ha megmarad. Nem fogja-e átkozni a megmentőit? Női léte elején van. Tapasztalatból tudom, hogy már nagyon jól kezelik az égési sebeket is, de azt is tudom, hogy ez a lány órákig várt a beavatkozásra.

Isten ítéletét kérem az áldozatra is, bántalmazójára is. Az utóbbit ugyanis a mai hazai átpolitizált törvények (és az egyre pimaszabb kisebbség kötelező dédelgetése) sosem fogják emberré tenni.

Dr. Szitányi György

Dr. Szitányi György 2006.07.12. 02:29

ajándékba kapott levél

Nem tudom, ki intézte (kik intézték) úgy, hogy hozzám semmiféle vonalon ne jusson el a Nemzeti Hírháló, és csak baráti szálakon jussak-juthassak hozzá, de nem is érdekel. Akik így reagálnak némely észrevételeimre, cenzúráznak, letiltanak vagy hasonló trükkökkel élnek, nyugodtan belepusztulhatnak saját mocskukba, hiszen van annyi és olyan jó barátom, hogy értesüljek az IGAZ dolgokról is. Ez a moslék kormány, amit a TÖKETLENSÉGIG ELBUTÍTOTT NÉP (mert nemzetnek mégsem nevezhetem ezt az eszement bandát), megválasztott magának - és, fájdalom, nekünk is - többek között azt képzeli, képes volt annyit hazudni, hogy ettől a NEMZET is hülye lett vagy lehet. Elvtársak, milliárdosok! Szabadjon nem tisztelt tudtukra adnom, egy nép lehet hülye, de a nemzetet ne merészeljék annak tartani. Sok más okkal együtt azért, mert elképzelhető olyan helyzet, amikor védtelenek "mint a szükségét végző vadállat", ahogy a prolinak hazudott József Attila írta. A nemzet most is eleven és józan, bárhogy definiálja nyomorék ideológiájuk és annak követői. A nemzet nem hülye, ha a népet meg is bolondíthatták alantas hazugságaikkal. Meg fognak lepődni, táncos-dalos Fletó és csőcseléke, előbb-utóbb még a barom nép is kijózanodik, amikor a kocsmában iszik valamicskét, amire (talán) még telik majd neki. Ha telik. Mert ha nem, kendék pofájának ugrik majd, az hétszentség. Ez a százszor és még többször megcsúfolt, kirabolt népség előbb-utóbb a kendtek pofájára fog mászni, de akkor megyek én is szerény 56-os múltammal, minden betegségemmel, és magammal viszem egész házam népét. Csakhogy kendtek végre és végleg kipusztuljanak a MI hazánkból. Aljas, bolsevik banda, közöttük s élükön a nagyon nagy Fletóval, a táncoskomikussal, a nemzet szégyenével, jó lenne, ha leállítanák magukat, mielőtt az én hazámat a nemzetköziség fedőszerve alatt végleg kiárusítanák. Azért lenne jó, mert akkor talán megúszhatnák (kendtek is) a méltó népharagot. A nép, szokása szerint, meggyilkolja gyilkosait. Remélem, kendtek végre értenek a szóból. Erre a kendtek által is vallott történelem(-hamisítás) is szolgálhat bőséges példával, ócska csőcselék. Minden tisztelettől mentesen felszólítom a jelenlegi magyar kormányt, hogy a lehető legrövidebb időn belül takarodjék, vagyis - ahogy talán megértik - menjenek a francba. Ez saját érdekükben javallható, mivel nekem semmi vágyam ezt a bandát akármitől is óvni. Szitányi György

A Dr. Szitányi György írásaiért a Webmester nem vállal felelősséget, azért kizárólag a szerző felel!

HONLAP