ÍGE-IDŐ 11.
A VÍZ MÁS
ÁLLAPOTAI
|
eleven. Angolul tizenegyet jelent. Az ÉL
(El) istennév, az even pedig érdekes módon párost jelent.
Lehet, hogy rossz helyen választom el, és ele-ven lenne a jó?
Vagy esetleg az el-e-ven? Úgy elgondolkoztatott ez a szójáték.
Az is érdekes, hogy a németben és az angolban is van szó a 11-re
eleven (~ ilívön) és elf. Érdekes, hogy az angolok nem
ebből képzik a "11-es" szavukat, mert az penalty kick. Az angolban 12 twelve és a németben zwölf. A 12-re már nekünk is van
egy külön kifejezésünk, csak már alig használjuk. Ez a
szavunk a tucat. (TU-CAT). Ha valaki még
tudja, hogy hogyan mondtuk valamikor a 11-et, nagyon megörvendeztetne
vele. Itt most nem nyelvészkedni akarok, csak rámutattam arra a
kutatásra, amiből rövidesen sokkal többet fogunk bemutatni. A
szavak belső logikáján fogunk haladni, és nem a szavak hasonlósága
mentén. Ott majd az ősnyelvek logikai alapjaira fogunk építkezni,
de ugyanerről a témáról. Annyit azért még hozzáfűznék,
hogy ca-val nem sok szó kezdődik a kínai szótagokra épülő
nyelvben, de a cáj
azt jelenti, hogy ismét, újra, létezni vhol, ban, ben, on, en,
ön, és a cao pedig
csinálni. Vagyis a két szóelem; tu és cat, olyasmit jelent,
hogy kettő csinálta. A tizenkettőhöz talán annyi köze van,
hogy tizenkét apostol van, tizenkét hónapunk van, esetleg kétszer
tizenkét óránk van egy napban, de az óráinkkal csak
tizenkettőre osztjuk. Nyelvi folyóiratunk már a tizedik számánál
tart. 2002 májusban: BABEL
a nyelvi filozófia folyóirata.
Az előző
részben a szuperszonikus repülés különösen érdekes
gyakorlati példákkal szolgált az időszerkezet-kutatás számára,
mert a hangjelenségeket viszonylag pontos módon tudjuk vizsgálni,
ameddig az idő vizsgálatára egyelőre kevés műszerünk van.
Itt elsősorban nem a különböző órákra gondolok, hanem újabb
fejlesztésű speciális gravitációs hullám detektáló műszereinkre.
Az időhullámokat nemcsak mérni tudjuk, de már tíz éve munkálkodunk
ezek képpé alakításán is. Eddigi eredményeink bíztatóak,
de még sok munka vár ránk.
|
1. 2.
A Thalész-tétel
és annak gömbire kiterjesztett változata.
Többen kérték
tőlem, hogy egészítsük ki a térbeli Thálesz felfedezésemről
való információkat. A dolog roppant egyszerű, nem lesz nehéz
megérteni.
AB körátmérő
pontokból a körívet érintő bármely háromszög mindig derékszögű
marad. Ez Thálesz tételének a lényege. Ha az AB tengely körül
a síkból kiforgatjuk az ábrát, akkor annak bármely térbeli
helyzetben is igaznak kell maradnia, és a keletkező két kúp (sárga
és vörös) talpszögeinek
összege is megmarad kilencven fokosnak. Ez a térbeli tétel lényege. Ez egy evidens, de nem publikált
gondolat, úgyhogy most el is nevezem a feleségemről; IRÉN-tételnek. Megérdemli 18 évi türelméért.
Ez tehát; minden
gömbbe írt kúp-párra igaz állítás, ha a kúpok alapja körben (egy
kör mentén) érinti a gömböt. Ez a törvény bármely átmérőre
igaz. A tachionok "megérintett szféra" szerkesztéséhez
kell majd ez, hogy a terjedő időszféra fakadási pontját
egyetlen pont segítségével meg lehessen határozni. Ez a
teremtés modellezéséhez feltétlenül szükséges lesz.
|
Az idő a Tűz állapotába
kerülve romantikusan megváltozik a Víz állapothoz képest. Már
jeleztem, hogy ennek sokféle következménye lesz, tehát érdemes
ennek vizsgálatánál egy kicsit elidőzni. Azért is illusztráltam
ezt a kérést a Thálesz általam felfedezett egyszerű
kiterjesztésével, mert a fénysebesség feletti sebességgel száguldó
időforrások találkozási akciója során fel fog merülni
ennek az új matematikai tételnek az igénye.
A három Vízforrás
evolúciós találkozásánál már felgyorsuló és az eseményhorizontjuk
terjedésénél gyorsabb mozgású "Tűzforrások" jöttek
létre, de ez az esemény még mindig nem hozott létre semmiféle
általunk ismert dolgot. Ha egészen pontosak akarunk lenni,
akkor elmondhatjuk, hogy a Vízforrásokat Minkowszki, a Tűzforrásokat W.E. Lamb fedezte fel a huszadik század elején és közepén. A
világnak mindkettő magas volt mint svábbogárnak a tűzoltólétra.
Ezek a hihetetlenül
gyors Tűz-források nagyon széles sebességtartományban létezhetnek,
de nekünk csak egy eléggé szűk intervallum látszik a
rendszerük teremtőképesnek. Ez valahová 1 E és 10 E közé
esik. (1c-10c) Egy E alatt minden tardion, és 10E felett pedig már
túlzottan gyorsak a forráselemeink a teremtéshez. Lehet, hogy
vannak más megoldások is, de az eddigi modellezés ezt nem valószínűsíti.
Ez a 0E-1E -ig terjedő tartomány a Víz elem. A múlt Víz típusú
sebességgel tágul. Ezt nevezte Einstein "eseményhorizont"-nak.
|
A mai gondolkodásunk
siralmasan statikus és síkagyú, ezért szinte teljesen hiányzik
belőle az a valóságosan dinamikus tulajdonság, ami egyébként
keresztben-kasul áthatja a világot és a világ jelenségeit. Még
én is belementem a csőbe, ami a régebbi származású
rajzainkon is meglátszik. Ezeken gömbök vannak, pedig a valóságban
ez nem ilyen egyszerű. No, megijedni azért nem kell, de egy kis
módosítást azért be kell vezetni. Ettől függetlenül az
alapelv nem változik, csak a mozgás megjelenésével egy érdekes
jelenség lép fel a terjedő időszféráknál. 13 éve tanítok
időfizikát, de erre a tanítványaim se jöttek rá, pedig már
ezer felett jár a számuk. (Még harcoltak is velem ezért.
Innen is látszik, hogy már egy évtized alatt is kialakulnak a
dogmatikus eszmekövetők...). Én is csak a száguldó vadászgép
képeit nézegetve döbbentem rá a figyelmetlenségemre. De a
valóban álló forrás terjedő tere továbbra is gömbszerű
marad, vagyis nem az alapelv hibás. Mi a mozgó körközéppontot
is állónak gondoljuk. Azt hittük, hogy egy mozgó pontból is
ugyanúgy történik a kiterjedés, mint az állóból. De az előző
lap vadászgépe körüli ködgomolyag egy mozgó forrás másságára
ad jelzést nekünk.
|
Az álló időforrás váltakozó
tere.
Hol volt, hol nem volt...
A sárga a "nemvolt"
A terjedő
koncentrikus gömbök a két létezés között oszcillálnak.
Egy kis ideig itt
és egy kis ideig ott.
Amikor éppen az ott
állapotban vannak, akkor itt szünetel a létezés.
Lehet, hogy ebben a két kis helyhatározó szóban a
"t" a múlt idejű helyet jelenti? (Egyfajta rag?) A mi oldalunk
határán van az i, ameddig a túloldalon
az o? Legkívül a legelső,
legöregebb időpillanat hullámfelülete, majd szépen
sorban az őt követők. Ezt már megelőző lapjainkon
mozgó ábrákon mutattuk, de sokan kérdezték. A kékes
zóna az egyik, a sárga a másik létezés. Ezt definiáltuk
pozitív vagy Víz típusú időnek (tardion). A rétegek
szférikusan ekvitemporiálisak (egyidejűek és ezért
pontszerűek), de az időesszenciában mozogva megjelenik
a valódi első dimenzió. Ebből evidensen az is következik,
hogy mozgás nélkül nincs is semmiféle dimenzió. Vagy
a hullámoknak, vagy a szemlélőnek mozognia kell. Ez a
relatív mozgás szüli az első dimenziót. Ennek az
elmozdulásnak a jelölésére az Rv
(relatív sebesség) jelölést használtuk. Ezt a
dimenzió nélküli E-ből származtatjuk, mert egyelőre
semmiféle más elképzelhető "mértékegységünk"
nincsen.
|
A dolog akkor
kezd bonyolódni, ha az álló forrást megmozdítja. Amikor
a forrás a fénysebesség felével mozog, akkor elől a
hullámfrontjai elvékonyodnak, hátul pedig felritkulnak.
A rendszerben fellép az időrövidülési jelenség, az
idő-kontrakció és idő-dilatáció jelensége is. Az
eddig teljesen koncentrikusan szférikus hullámfrontok a
fenti képen látható módon alakulnak át. Ez egy -a
fizikában ismeretes- kékeltolódás, és hátul pedig
egy vörös-eltolódás jellegű jelenséget okoz.
Belehaladva az idő nem telik lassabban vagy gyorsabban.
Az esszenciák belül (bennük, közöttük) haladva
nyugalminak hatnak. A belső szemlélő számára nincs
semmi feltűnő, számára minden "normálisnak"
hat. De egy külső szemlélő számára a mi belső mozgásunk
nagyon is eltérő! A "sűrűbb" zónában
lassabban, a "ritkábban" gyorsabban haladunk.
És most nézzük meg, hogy mi történik egy olyan forrással,
amit elértek egy másik forrás első hullámai, vagyis
annak külső felszíne. Ilyet is mutattunk már, de ott
még nem részleteztük az esszenciák jelenségeit.
Ez így néz ki a hullámterek világában.
|
Ez a forrás már
múltterjedési sebességgel száguld a kép jobboldala
irányába, amit akár úgy is mondhatnánk, hogy fénysebességgel
halad. Ha már lenne fény. De ott még nem tartunk. Ez a
kis forrás még nem fény, csak fénymag. Ez az általánosan
ismert "Mária jel", amit a vallási
és néprajzi vonzatokban is megmutatunk az EREKLYE ágon. Az 1E-vel haladó
forrást a haladás irányában már nem tudják elhagyni
a belőle folyamatosan kiáradó hullámesszenciák, és
ebben a pontban végtelenül felhalmozódik az időhullámok és a
különböző idejű források virtuális rendszere, és
ezért azt is mondhatnánk, hogy itt egy pontban "áll"
az idő. Itt az eltaszítás pillanatától a vizsgált
pillanatig minden időesszencia egyetlen pontban van
jelen. Ahogy ettől az ominózus ponttól távolodva a képen
látható módon alakul az idősűrűség. Einstein azt mondta,
hogy "ha a rakéta elérhetné a fénysebességet,
akkor annak utasai számára megállna az idő". Jól
gondolta. Ez a kis tömegtelen fénymagocska most a mi
kis utasunk, és a megjósolt dolgok igazak. Tárgyakra vagy anyagra
(atomokra vagy részecskékre) ez az állapot nem lehet
igaz, de azért ott is kaptunk figyelmeztetéseket az
atomi világból, mert a fénysebesség
közegfüggő valami. Ha sűrű,
anyagi részecskékkel tarkított közegben mozog a fény,
érdekes változásokat figyelhetünk meg viselkedésében.
Üvegben vagy vízben a fény nem ~300000 km/sec sebességgel
halad, hanem "csak" 200000 km/sec a sebessége,
ami a vacuumban mérhető fénysebesség 2/3-a. Az
atomreaktorokban fellépő Cserenkov sugárzás (ahol a részecskék
vízben átlépik az ottani fénysebességet) szintén
tanulságos figyelmeztetés számunkra. Később visszatérünk
még ezekre a kérdésekre.
|
A következő
lapon megvizsgáljuk azt a különleges állapotot, amikor a forrást
két, vagy három másik forrás taszít meg a hullámfelszínével!
Ilyet is vizsgáltunk már, és ott ezt Tűzforrásnak,
Tachionnak neveztük. A tardionokat (elméleti síkon) tehát
Minkowszky fedezte fel 100 évvel ezelőtt, és a tachionokat W.E. Lamb
(Nobel-díjas) jósolta meg, és a gyakorlatban is bizonyította
létüket; a hidrogén színképvonal felhasadás mérésével.
Nem ezért kapta a Nobel-díjat, pedig ez sokkal előremutatóbb
felfedezés volt. Az ilyen lázadást egyetlen kor sem szereti.
Rozsdásodnak tőle a vaskalapok. |
startlap
- start page Előző lap - prev.page
Következő lap - next page
|
© Minden
jog fenntartva! UNIVERSUM UNIVERSITAS BUDAPEST HUNGARY
|
|