|
Híres felmenőim...
Mi lenne ha mégis Juhász Gyula távoli rokona is lennék?… (Véletlen ebben a
pillanatbani felfedezés ihlette kérdés.)
Ományi Kálló Ferenc (Szeged, 1894. dec. 8. – Bp., 1944. okt. 29.): r. k.
tábori főesperes, az ellenállási mozgalom vértanúja rokona vagyok anyai
nagyanyai ágon: akinek Feri bácsi unokabátyja volt: http://digilander.libero.it/osservletter/kallo.htm
- ezen olasz nyelvű változat az alábbi könyvbeli tények alapján készült) A Hadtörténeti
Múzeumban állítottak neki emléket (ma a Terror Házában is megemlékeznek
róla): s a Hetényi Varga Károly ( http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.01.20/0403.html
)«Akiket üldöztek az igazságért» c. kötetben (Ecclesia, Budapest, 1985,
amelynek borítólapján három mártír fényképe látható a következő sorrendben:
Feri nagybácsi/Kálló Ferenc, Salkaházi Sára, Pór József: 243-298. lap: http://digilander.libero.it/rivistaletteraria/konyvismerteto.htm
) Negyven éven át folyamatos egyházüldözés volt volt minden mennyiségben az
elmúlt negyven év alatt. Hetényi Varga Károly kötetei igyekeznek teljes képet
nyújtani erről a papokat és szerzeteseket illetően ( http://www.es.hu/old/0112/interju.htm
).
Van egy régi fekete-fehér nagycsaládi fényképről kapott néhány elég rossz
minőségű fénymásolatom is, amelyek között egy nagy családi, rosszul látható
fotó, ahol a - többek között - Kálló-gyerekek és 9-10 év körüli anyai
nagyanyám, félnővére s bátyjai (Pali és Bandi) láthatókak a z összes
szülőkkel együtt...
Kálló Ferenc teológiai tanulmányait Nagyváradon végezte. Előbb Békés
vm.-ben káplán, majd a budai helyőrségi kórház tábori lelkésze. A
politikai üldözöttek, szovjet hadifoglyok és hadiüzemi munkások megmentésére
szövetséget hozott létre. Több
mint 100 üldözöttet mentett meg. A nyilasok elfogták, megkínozták, majd
meggyilkolták.
(a MEK tévesen jelöli meg a születési évet: http://mektukor.oszk.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC07165/07263.htm )
Ismerkedjünk meg a feleség, a költő édesanyja családjával. E római
katolikus család általában Kálló néven szerepel, de egyes forrásokban
Kálóként említik őket. A nagy hírű Kálló Ferenc (1894–1944)
esperessel való esetleges rokonságuk tisztázatlan. Ő a Borsod vármegyei
Ományban született, 1917-ben szentelték pappá, 1944-ben aktívan részt vett a
nemzeti ellenállási mozgalomban, a nyilas hatalomátvétel után elhurcolták, és
1944. október 29-én agyonlőtték. Juhász Gyula anyai ősei
valószínűleg az ugyancsak észak-magyarországi eredetű,
elszegényedett nemesi Kálló családból származtak, akik felmenőiket
Mátyás királyig vezették vissza. Ők is a kézműiparban keresték a
kiutat a megélhetést alig nyújtó mezőgazdaságból. A legtávolabbi ismert
szépszülők Kálló József (I/3) és Vincze Klára (I/4), akik még a 18.
század húszas éveiben születtek, és hetvenöt, illetve negyvenhét évet értek
meg. Vincze Klára családjának a nemesi származása is igazolt. Öt ismert
gyermekük közül az egyik az 1766-ban született Antal (II/6), aki Tomtsányi
Teréziát (II/10) vette feleségül. A költő ezen ükszüleinek is csak öt
gyermekének a neve maradt fenn. Közülük az 1804-ben született Károlynak
(III/9) asszonya Werner Franciska (III/12) lett, és ők Juhász Gyula
másik dédszülőpárja. Valószínűleg a feleség korai halála
magyarázhatja meg, hogy csak egy gyermekük született. Ő, Kálló Antal
1834. február 24-én Gyulán látta meg a világot. Később Szegedre
költözött, és ő vált a város utolsó, de nagyon sikeres gombkötő- és
paszományosmesterévé. Házában lakott 1866-ban kosztos diákként Petőfi
Zoltán („A kis szobában, hol e verset írom, / Lakott Zoltánka, a szép, bús
gyerek…” – Petőfi Zoltán, 1913). Kálló Antal feleségül Tokár Anasztáziát
vette 1858. június 24-én, aki 1835. október 25-én született, az
esküvőjükkor tehát huszonhárom, míg férje huszonnégy éves volt. Kálló
Antalnak hosszú élet, hetven év adatott. 1913. május 18-án hunyt el. A feleség azonban
csak negyvenkilenc évig élt, 1884. március 14-én halt meg. Az ő szülei
(tehát a költő negyedik dédszülőpárja) Tokár József (III/13) és
Kocsis Erzsébet (III/14) voltak. Tokár Anasztázia testvérei közül ki kell
emelni a hosszú életű (nyolcvanévesen halt meg) Tokár Máriát, akit a
költő „Mári néni”-nek nevezett. Juhász Gyulára gyermekkorában ugyanis
nagy hatást gyakorolt ez az ugyancsak a nagyapja házában élő anyai
nagy-nagynénje, aki tizenöt évesen – mint Szeged legszebb lánya – adta át a
virágcsokrot a városba látogató Kossuth Lajosnak. Később nem ment
férjhez, mivel „…titkos, távol férfihőse / A kapitány, mártír Sebestyén”
(Mári néném, 1913) lehetett. Kálló Antalnak (IV/9) és Tokár Anasztáziának
(IV/11) csak két gyermeke született. Az idősebb Gyula (V/14) nyolcvankét
évet élt, és feleségül Kristó Irmát (V/13) vette. Három gyermekük ismert. István
(VI/11) negyvenöt évesen halt meg, családot nem alapított. Margit (VI/13)
férjhez ment Szomjas Józsefhez (VI/12), de frigyük gyermektelen maradt. Ifjabb
Kálló Antal (VI/14) kiváló orvosként ismert, aki szegedi egyetemi karrierjét
feladva a Szent János Kórház kórboncnok főorvosa lett. Szakmai
munkájának magas szintű ellátása mellett tudományos munkái is
nevezetesek. Gégerákja ellenére hetvenkilenc évesen hunyt el. Idősb
Juhász Endre (VI/10) sokszor kérte őt, unokatestvérét Juhász Gyula
kórrajzának megírására. Levelezésükből kiderül, készült is rá, de végül
nem tudta e munkáját elvégezni. Ezért is ajánlom az ő emlékének jelen
tanulmányomat, akit fiatal orvosként ismerhettem meg, az akkori
János-kórházban. Kálló Antal feleségül Égető Nagy Ilonát vette. (Az
ő családi nevéből hiányzott a Nagy, de egy Nagy György Bálint
nevű gazdag, gyermektelen családfő vette pártfogásába, és ezért
került be nevébe a Nagy. Mire azonban pártfogója meghalt, vagyona is
elfogyott…) Kálló Antalnak és nejének két gyermeke született: a
színésznő, majd impresszárió Margit (VII/6) Jasper Antal (VII/5)
gégészorvoshoz kötötte életét, és egy lányuk, Mariann (VIII/9) van. Fiuk, a
legifjabb Antal (VII/7) ugyancsak orvos, felesége, Jakubecz Éva (VII/8) három
fiúval (VIII/10-12) ajándékozta meg. Kálló Antal (IV/9) és Tokár Anasztázia
(IV/11) másik gyermeke volt Matild (V/16), a költő már említett
édesanyja, aki kilencvenegy éves korában hunyt el.
(Czeizel Endre: Juhász Gyula kórtörténete a családfaelemzés alapján http://www.kortarsonline.hu/0205/czeizel.htm )
A genetikus professzor születési helyként hibásan Ományt jelöli meg - az
OSZK-ban meg az születési évszámot hozták három évvel előbbre helytelenül,
míg mi Szegedről tudunk. De a Kálló nagybácsik családja előneves volt, ami
megegyezik a borsod megyei helységnévvel: Ományi Kálló... Tehát a Kálló-ősök
eredete ományi, mint ahogy nemesi előnevük is erre utal.
A mártir Feri bácsi édesapja: Ományi Kálló Gyula.
A Kálló-fivérek (Feri bácsi testvérei), anyai nagyanyám unokatestvérei az
olasz nyelvű megemlékezésben a családi fényképen látható mind a hat
fivér, jobb oldalon a hivatásos katonatiszt Gyuszi bácsi, baloldalon: a
mártírhalált halt Feri bácsi, valamint a többiek - de hogy melyik képfigura
felel meg az alábbi neveknek, azt már nem tudom, még fel kell derítenem:
Ományi Kálló Elemér, Ományi Kálló Antal, Ományi Kálló Sándor, Ományi Kálló
Aurél.
Volt köztük - mint rokonsági/családi hagyomány - is orvos, ügyvéd, újságíró,
stb. de hogy pontosan ki - amiről csak halvány távoli sejtéseim vannak -, az
is további nyomozásom további feladata...
E család összes eddigi elhúnytja egy helyen: a budapesti Farkas réti
temetőben vannak eltemetve...
P.S. Annyi mindent nem tudunk a felmenőinkről, csak mozaikszerű emlékeink
vannak. A tanuskodó rokonok már jóformán kihaltak... Kevés hézagos tárgyi
emlék maradt fenn, a családi szájhagyomány is bizonytalan s kezd feledésbe
menni. Idő, türelem, akarat - s talán pénz is - kellene, hogy mindent fel
lehessen kutatni..., mint az alábbi családi «mende-mondát»: néhai nagyanyai
nagybátyámtól, Privler Gyula Endrétől/Andrástól zenetanártól (aki mellesleg
jogot is végzett, zeneszerző, orgonista is volt, s Kodály barátja és nagy
tisztelője, akinek révén szerezte a nagy, szinte életében ereklyeként
megbecsült hangversenyzongoráját, amin még én is játszhattam, s amit a nemrég
elhúnyt második felesége elkényszerült adni!), anyai nagyanyám testvérbátyja,
akit Bandi bácsiként szólítottunk - aki mellesleg a volt pécsi tanárképző
főiskola ének-zene tanszékének adjunktusaként ment nyugdíjba, mindig azt
hallottuk,hogy szegről-végről Kacsóh Pongrác rokonai is vagyunk (A «János
vitéz» daljáték szerzője: http://www.fehervar.hu/szinhaz/darabok/janos/ , http://mektukor.oszk.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC07165/07187.htm ,
A főv.-i isk.-k énektanításának fejlesztése Kacsóh Pongrác nevéhez
fűződik az 1910-es években oly módon, hogy a tanítási módszert
illetően lényegében az 1905-ös ttv. szellemében megmaradt a
Bartalus-féle Énektanítói vezér- és kézikönyvnél: http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/M.xml/magyar_zenei_kozneveles_tortenete.html )
© Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda/Osservatorio Letterario
http://www.osservatorioletterario.net
|
