EZ IS, AZ IS…
ESZMECSERÉK A
MAGYAR NÉP EREDETÉRŐL…
TÖRTÉNELMÉRŐL…
_____________________________________________________
VISSZHANG
Lengyel
Alfonz levele és amit ír a kínai hunok fővárosáról.
Husi
----- Original Message -----
From: Lengyel Alfonz
To: M&B
Sent: Wednesday, April 14, 2004 12:32 PM
Subject: Re: =? Nem lehet akadálya, hogy bekerüljön a világörökség listájába
Kedves Márta,
Köszönöm az E-mailt. Azt hittem,
hogy Maga már valahol a vuilagurben mozog, azért hanyagolt el engem.
Végre már nem csak én mondom ezt a igen meggyőző feltevést, hanem már
a American Geographical Society is.
Akikre a cikkben hivatkoztak azokat én már több mint 20 éve ismerem. Én is azon
dolgozom az ICOM/Unescon keresztül, hogy azt az UNESCO a Világörökség Listájába
betegye. A minden 3. évben megrendezett nagy ICOM Kongresszuson (Koreában) én
is ott leszek, és az ICOM/ICMAH commitee-ben szorgalmazom a kollégáimat, hogy
szavazzák meg. Ezután a teljes ICOM
Kongresszus elé kerül, ahol megint meg kell szavazni, hogy végre az UNESCO-ba
accreditált Ambassadorok is megszavazzák.
Én örülök, hogy legalább a folyamat
egy részében az én szavazatom is nagyon fontos lesz.
Barátsággal és kézcsókkal,
Alfonz
PS.
Egyébként a Finn-Ugristák vagy Sumer feltevéssel sincsen ez ellentétben. Ezek a
lovas népek össze-vissza kalandoztak és nem csoda hogy mindenütt valamit
felszedtek. […]
Link:
Lengyel Alfonz kalandos életútja
Lengyel Alfonz: Róma
hűségében a diktatúra alatt
Lengyel Alfonz: A «Pezsdülés»-ről
Az alábbi cikkre vonatkozik a fenti válasz:
«Világörökség lesz a hunok fővárosa?
2004. április 11. 17:15
MNO
A kínai Sanhszi (Shaanxi) tartomány arra készül, hogy a világörökség részévé
nyilváníttatja az ősi hun fővárost, Tongwanchenget. Ez a település a
világon az egyetlen olyan romterület, amelyet a hunok hagytak maguk után.
A hunok Észak-Kínát, Közép-Ázsiát és Európa nagy
részét is meghódították egykor. A nomád törzs eredete ismeretlen, a kínai
források például a mai Kína területéről eredeztetik őket. A kínaiak
szerint a hunok leszármazottai a mai magyarok, ám ezt korántsem tekinthetjük
bizonyosnak, sőt itthon a magyar népcsoportot finn-ugor nyelve miatt e
népek közé soroljuk - olvasható a National Geographic honlapján.
A napokban a Xinhua hírügynökségnek nyilatkozó,
a Sanhszi tartomány kulturális örökségeiért felelős hivatalnok, Zhang
Tinghao igazgató bejelentette: az ázsiai hunok (más néven: hsziungnuk) máig
fennmaradt egyetlen fővárosát, Tongwanchenget szeretnék a világörökség
részévé nyilváníttatni. Tongwanchenget, a romvárost néhány éve fedezték fel, és
akkor ez nagy szenzációt keltett a régészek körében. Előzőleg közel
ezer évig borította be a települést a sivatag homokja. A romváros számos
értékes lelettel és tudományos felfedezéssel szolgálhat a hunok eredetét,
kultúráját illetően.
A törzs egyébként körülbelül ezer évvel
ezelőtt tűnt el. Az 1600 éves romterület Jingbian megyében található,
a Kína északkeleti részében lévő Sanhszi tartományon belül. A hely
mindössze 500 kilométerre van Xi'antól, amely egykor a Chang'an nevet viselte,
és hat feudális kínai dinasztia idején volt főváros. A kínaiak annyira
tartottak a hunoktól, a hsziungnuktól, hogy miattuk építették fel a Nagy Falat
is.
A hunok az időszámításunk előtti
harmadik században bukkantak fel, s hamarosan az egyik legnépesebb etnikai
csoporttá váltak a mai Kína területén (ám ez a vidék akkor még nem volt a
kínai, illetve han népesség uralma alatt). A második század végére a hunok
létesítették az első rabszolgatartó rezsimet a mai Kína területén.
A hunok később számos kínai területet
vetettek uralmuk alá, ám az időszámításunk előtti első században
vereséget szenvedtek a nyugati-han dinasztia fejétől, Hanwu császártól
Kínában. Ezután a hunok kettészakadtak, majd a harcok folyamán a kínaiakkal
(ezúttal a keleti hanokkal) szövetkező déliek legyőzték az északi
hunokat.
Az északi hunok ekkor nyugatabbra vonultak,
először az Ili folyó völgyébe, Közép-Ázsiába, majd a Dontól keletre és a
Volga vidékére költöztek. A hunok ezután az európai történelmet alakították át.
Időszámításunk szerint 374-ben az
eredetileg északinak nevezett hunok tovább vonultak nyugatra, s ezzel
megindították az első nagy népvándorlási hullámot, amely Európára zúdult.
Többek között az ő hatásukra, nyomásukra támadtak a gótok a Római
Birodalomra. Az ötödik században végül átkeltek a Dunán és a Rajnán, s Attila
vezetésével birodalmat alapítottak. (Attila sírját régóta keresik a régészek,
általában a Tiszát feltételezik végső nyughelyeként.)
A hunok Ázsiában maradt részei viszont
Tongwancheng városában alakítottak ki fővárost időszámításunk szerint
419-ben. Országukat Daxia (Dahsziának) nevezték és ez az állam szintén az
ötödik század táján létezett. A mai Kína területén, a nem kínai népek közül a
hunok építették ki a legfejlettebb várost. A világon egyébként Tongwangcheng az
egyetlen főváros, amely a hunokhoz fűződik, és még ma is
megtalálható - legalábbis romokban. A település - amelynek a neve körülbelül
azt jelenti, hogy "egyesüljön minden nemzet" - építésén állítólag
százezer ember dolgozott.
"Mint nemzetiség a hunok eltűntek. De
sok hun túlélte az évezredek viharait. Számos tudós úgy tekinti, hogy a mai
magyarok a hunok leszármazottai" - nyilatkozta a Xinhua hírügynökségnek
Wang Shiping, a Sanhszi Történeti Múzeum szakértője. A Xinhua szerint ezt
a véleményt számos magyar kutató is osztja.»
Forrás: National Geographic
|
|
A magyar nép
történelméről 1. 2. 3. 4. 5. oldal Visszhang
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda / Prof.ssa Melinda
Tamás-Tarr
©
GALLERIA LETTERARIA - OSSERVATORIO
- ARCHIVIO DEI FASCICOLI
UNGAROHOME
