EZ IS, AZ IS…
ESZMECSERÉK A
MAGYAR NÉP EREDETÉRŐL…
TÖRTÉNELMÉRŐL…
_________________________________________
Gondolatok a
közelmúltról…
HÁTBORZONGATÓ… (V.)
A KGB TITKOS DOKUMENTUMA
- A leigázás 45 alapelve, avagy hogyan bánjunk a bennszülöttekkel -
A következő szöveg Lengyelországból származik. Az eredeti
orosz nyelvű verziót Boleslaw Bierut, egykori lengyel köztársasági elnök
dolgozószobájában találták meg. Az írás
azokat az irányvonalakat tartalmazza, amelyeket a KGB Moszkvában
székelő centruma dolgozott ki
Varsóban működő sejtje számára. Hogy milyen úton-módon került ez a szöveg Bierut irodájába, nem tudni, de
feltehetőleg nem kellett nagy vargabetűt leírnia, tudniillik Bierut
egyike volt a KGB háború előtti
lengyel ügynökeinek.
A hideg módszeresség, amellyel a KGB előkészítette
Lengyelország teljes mértékű alárendeltségét a szovjet nagyhatalom
érdekeinek megdöbbentő, minthogy
ámulatot keltő. Valamint felmerül óhatatlanul egy kérdés: a Budapesten
működő KGB-kirendeltség kapott-e ilyen vagy ehhez hasonló
útmutatásokat?! Sajnos ez nem kizárt, ugyanis a Magyar Dolgozók Pártja ötvenes
évekbeli és az MSZMP későbbi gyakorlata alapjában véve nem különbözik ezen
KGB-utasítás szellemétől és alapelveitől.
A szöveg lengyelül 1989. őszén jelent meg a Nowy Dziennik
hasábjain. A magyar fordítás - a
fordítók közlése szerint - a lehető legpontosabb, s hangsúlyozzák, hogy
tekintetbe véve a szerzőgárda mivoltát, a stílus csinosításáról le kellett
mondaniuk.
MOSZKVA 2. 6. 1947:
(Szigorúan titkos)
K. AA/CC 113
Utasítás NK/003/47
1. A nagykövetség épületeinek területén tilos a bennszülöttek
soraiból általunk beszervezett informátorokat fogadni. Ezekkel az emberekkel
való találkozásokat egy erre kijelölt szolgálat szervezi, a találkozók
kizárólag nyilvános helyeken történhetnek. Az információkat a nagykövetség
veszi át különleges szolgálatunk
közreműködése mellett.
2. Főként annak kell nagy figyelmet szentelni, hogy
katonáink és a civil lakosság között semmiféle kapcsolat ne jöhessen létre.
Megengedhetetlen, hogy tiszti kádereink a bennszülötteket azok lakásaiban
látogassák, szintén megengedhetetlen egyszerű sorkatonák bennszülött
nőkkel való érintkezése, megengedhetetlen katonáink és a bennszülött
lakosság, katonaság közötti kapcsolatteremtés.
3. Meggyorsítani azon bennszülöttek likvidálását, akik
Lengyelország Kommunista Pártjával, a Lengyel Szocialista Párttal, az
interbrigadistákkal, a Lengyel Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, a Hazai
Hadsereggel, a parasztzászlóaljakkal és más társaságokkal és szervezetekkel
állnak kapcsolatban, amelyek nem a mi kezdeményezésünk folytán keletkeztek.
Ennek az ügynek az érdekében ki kell használni a fegyveres ellenzék jelenlétét.
4. Ügyelni kell arra, hogy minden fegyveres akcióban azok a
katonák vegyenek részt, akik a Kosciuszko-hadseregbe [a Szovjetunió területén a
Vörös Hadsereg oldalán harcoló lengyel hadsereg] való belépésük előtt
országunk [Szovjetunió] területén tartózkodtak. És elérni teljes
megsemmisítésüket.
5. Meg kell gyorsítani az összes párt egy szervezetbe
történő egyesítését, ügyelve arra, hogy minden kulcsszerep olyan
embereknek jusson, akik a különleges osztályunk szolgálatában állnak.
6. Egyesíteni az összes ifjúsági szervezetet, és járási
vezetőktől felfelé a vezető helyekre különleges szolgálatunk
által jóváhagyott embereket kell helyezni. Még a végső egyesítés
előtt likvidálni kell a cserkészmozgalom ismert vezetőit.
7. Megszervezni és figyelni arra, hogy a pártkongresszusok
küldöttei által megválasztott funkcionáriusok az előttük álló teljes
időszakra ne tarthassák meg mandátumaikat. A küldöttek semmi esetre sem
hívhatnak össze vállalatok közötti gyűléseket. Ha nincs más megoldás, és
ha egy ilyen gyűlést mindenképpen össze kell hívni, el kell távolítani
azokat az embereket, akik a koncepciók tervezésében és a követelések
felterjesztésében aktivitást fejtenek ki. Minden elkövetkezendő
kongresszusra új küldötteket kell válogatni, csakis olyanokat, akiket
különleges szolgálatunk szemel ki.
8. Különös figyelmet kell szentelni a szervezési képességekkel
rendelkező és népszerűségre esélyes egyéneknek. Az ilyen embereket be
kell szervezni, amennyiben ellenállást tanúsítanak, nem engedni őket
magasabb posztra.
9. Elintézni, hogy az állami alkalmazottak (a biztonsági
szerveket és a bányaipart kivéve) alacsony fizetést kapjanak. Ez
elsősorban az egészségügyet, a bíróságokat, a közművelődési
szférát, valamint a vezető beosztásban dolgozókat érinti.
10. Minden kormányszervbe, valamint az üzemek többségébe
különleges szolgálatunkkal együttműködő egyéneket kell beépíteni. (A
helyi közigazgatási szervek tudomása nélkül.)
11. Különleges figyelmet kell szentelni annak, hogy a
bennszülött sajtó ne közölje a hozzánk szállított áru mennyiségét és fajtáit. Úgyszintén
nem szabad ezt üzletnek nevezni. Ügyelni kell arra is, hogy a sajtó kiemelten
írjon a bennszülötteknek kiszállított áru mennyiségéről. Emellett meg kell
említeni, hogy ez az árucsere-forgalom keretén belül történik.
12. Nyomást kell gyakorolni a bennszülött hivatalokra, hogy azon
személyek, akik földet, parcellát, telket szereznek, ne arról kapjanak papírt,
hogy tulajdonosok, hanem csak arról, hogy azt kiutalták.
13. A paraszti magángazdálkodással szemben olyan politikát kell
folytatni, hogy a magángazdálkodás ráfizetéses legyen, esetleg minimális
haszonnal járhasson. Ezután pedig el kell kezdeni vidéken a kollektivizálást.
Amennyiben nagyobb ellenállás keletkezik, csökkenteni kell a
termelőeszközök kiosztását, és növelni az állami beszolgáltatási
kötelezettségek kvótáit. Ha mindez nem vezetne eredményre, meg kell szervezni,
hogy a mezőgazdaság ne tudja fedezni az ország élelmiszerellátását, a
hiányzó mennyiséget behozatallal kelljen pótolni.
14. Mindent megtenni annak érdekében, hogy a határozatok és
rendeletek, legyenek azok jogi, gazdasági vagy szervezeti jellegűek,
megfelelően pontatlanok legyenek.
15. Mindent elkövetni annak érdekében, hogy az egyes ügyek
tárgyalásával egyszerre több komisszió, hivatal és intézmény foglalkozzon, de
egyikük sem hozhat határozatot, mielőtt a többiekkel nem konzultált.
(Kivételt képeznek a bányaipart érintő ügyek.)
16. Az üzemi önkormányzatok semmiféleképpen sem fejthetnek ki
hatást az üzem tevékenységére. Kizárólag a határozatok teljesítésén dolgozhatnak.
17. A szakszervezetek nem szegülhetnek ellen az igazgatóság
utasításainak. A szakszervezeteket más feladatokkal kell elfoglalni, úgymint a
vállalati üdültetések szervezése, a nyugdíj- és kölcsönkérelmek elbírálása,
kulturális és szórakoztató programok, kirándulások szervezése, a hiánycikkek
elosztásának megszervezése, a politikai vezetés határozatainak és nézeteinek az
igazolása.
18. Meg kell szervezni, hogy csak azokat a dolgozókat és
vezetőket léptessék elő, akik a rájuk bízott feladatokat példamutatóan
végrehajtják, és akik nem hajlamosak azon problémák analizálására, melyek
túlérnek tevékenységük határain.
19. Azon bennszülöttek tevékenységéhez, akik párt-, állami és
gazdasági funkciókat viselnek, olyan feltételeket kell kialakítani, hogy azok alkalmazottaik
szemében kompromittálják őket, és lehetetlenné tegyék visszatérésüket
eredeti környezetükbe.
20. A bennszülött tiszti káderekre csak ott bízható felelős
pozíció, ahol már el vannak helyezve különleges szolgálatunk emberei.
21. Minden fegyveres akció és éleslövészet alatt a lőszer
mennyiségét fegyverre való tekintet nélkül állandóan szigorúan ellenőrizni
kell.
22. Megfigyelés alatt kell tartani minden tudományos
kutatóintézetet és laboratóriumot.
23. Nagy figyelmet kell szentelni a feltalálóknak és újítóknak,
valamint fejleszteni és támogatni tevékenységüket, de minden egyes találmányt
következetesen fel kell jegyezni, a jelentés pedig a központba küldendő.
Csak azon találmányok megvalósításához szabad hozzájárulni, melyek a bányaiparban
hasznosíthatók, valamint azokat, melyek különleges utasításainkban vannak
feltüntetve. Nem valósíthatók meg azok a találmányok, amelyek a termelés
növelését, ezzel párhuzamban pedig a nyersanyagtermelés és nyersanyagbányászat
visszaesését eredményeznék, vagy akadályoznák a határozatok teljesítését. Ha
egy találmány már ismertté vált, meg kell szervezni annak külföldre való
eladását. A találmány értékéről és leírásáról szóló dokumentumok közlése
megengedhetetlen.
24. Az egyes szállítmányok pontosságában zavarokat kell
előidézni. (Kivéve az NK 552—46. számú utasításban szereplő
szállítmányokat.)
25. Az üzemekben kezdeményezni kell a különböző
problémafelvető és szakmai értekezletek összehívását, feljegyezni az ott
elhangzott javaslatokat, észrevételeket és azok szerzőit.
26. Népszerűsíteni kell a dolgozókkal folytatott
beszélgetéseket, melyek időszerű termelési témákkal foglalkoznak,
valamint olyan beszélgetéseket, melyeken helyet kap a múlt és a helyi problémák
bírálata. Nem szabad megengedni azonban a bírált jelenségek okainak
megszüntetését.
27. A bennszülött vezetés nyilvános fellépései lehetnek nemzeti
és történelmi színezetűek, de azok nem vezethetnek a nemzet egységéhez.
28. Figyelni kell arra, nehogy az újjáépítés alatt álló vagy az
újonnan felépített városokban és lakótelepeken léteznek-e olyan
vízvezetékrendszerek, melyek nincsenek rákötve a fő vízhálózati
rendszerre. A régi, nem bekötött vízvezetékeket és az utcai kutakat
szisztematikusan fel kell számolni.
29. Az ipari objektumok rekonstrukciója és építése során ügyelni
kell arra, hogy az ipari hulladék azon folyókba legyen irányítva, melyek
ivóvíztartalékként szolgálhatnak.
30. Az újjáépített városok és az új lakótelepek lakásaiban nem
lehetnek többlethelyiségek, melyekben hosszabb időre háziállatokat lehetne
tartani, vagy nagyobb mennyiségű élelmiszertartalékot felhalmozni.
31. A magántulajdonban lévő termelővállalatok és az
iparosok csak olyan alapanyagot és berendezéseket kaphassanak, amelyek
meggátolják a jó minőségű áruk előállítását. Ezen termékek árai
magasabbak legyenek, mint az állami vállalatok hasonló termékei.
32. Elő kell idézni a hivatali adminisztráció minden szinten
történő maximális terebélyesedését. Megengedhető az adminisztratív
szervek tevékenységének bírálása, de semmiképpen sem engedhető meg
számbeli megfogyatkozásuk és normális működésük sem.
33. Ügyelni kell minden gyártási tervre a bányaiparban, valamint
a megfelelő instrukciókkal megjelölt vállalatokban. Meggátolni a belföldi
piac ellátását.
34. Különös figyelmet kell szentelni az egyházaknak. A
kulturális-nevelő munkát úgy irányítani, hogy általános ellenszenv
alakuljon ki ezen intézmények ellen. Figyelni és ellenőrizni az egyházi nyomdákat,
levéltárakat, a prédikációkat, az énekeket, a vallásoktatás tartalmát, de még a
temetési szertartásokat is.
35. Az alap-, illetve szakiskolákból, de különösen a közép- és
főiskolákból el kell távolítani azokat a tanítókat, akik köztekintélynek
és népszerűségnek örvendnek. Helyüket kinevezett emberekkel kell
feltölteni. Megszüntetni a tantárgyak közötti különbségeket, korlátozni a
forrásmunkák kiadását, és a középiskolákban beszüntetni a latin és ógörög
nyelv, az általános filozófia, a logika és a genetika oktatását. A történelem
oktatásában nem szabad megemlíteni, hogy melyik uralkodó szolgálta vagy akarta
szolgálni az ország javát, hanem rá kell mutatni a királyok zsarnokságára és az
elnyomott nép harcára. A szakiskolákban be kell vezetni a szűk
specializációkat.
36. Inspirálni kell olyan állami művészeti és
sportrendezvények megrendezését, amelyek a bennszülöttek harcát ünneplik a (az
oroszokat kivéve, különösen a német) megszállókkal szemben, s melyek a
szocializmusért vívott harcot hirdetik.
37. A helyi kiadványokban nem engedhető meg azon
bennszülöttekről szóló művek megjelenése, akik a forradalomig és a
második világháború alatt nálunk éltek.
38. Ha létrejön egy olyan jellegű szervezet, amelyik ugyan
támogatná az országunkkal való szövetséget, de ugyanakkor szorgalmazná a
hivatalos vezetés gazdasági tevékenységének ellenőrzését, azonnal be kell
indítani ellene nacionalizmus és sovinizmus vádjával egy rágalomhadjáratot. Ezt
a következőképpen kell csinálni: emlékhelyeink megszégyenítése,
temetőink megrongálása, nemzetünk és kultúránk befeketítését hirdető,
és a velünk kötött egyezmények értelmét kétségbe vonó röplapok kiadása. A
propagandamunkába be kell vonni a bennszülötteket, és kihasználni a velünk
szemben létező gyűlöletet.
39. Gondoskodni a hidak, utak és az összekötő hálózat
kiépítéséről és felújításáról, hogy egy szükséges katonai intervenció
esetén gyorsan és minden oldalról elérhető legyen az ellenállás helyszíne
vagy az ellenzéki erők összpontosításának helye.
40. Odafigyelni arra, hogy a politikai ellenzék képviselőit
lecsukják. Megdolgozni azokat az ellenzékieket, akik a bennszülött lakosság
tekintélyét élvezik. Az ún. véletlen események során, mielőtt még
betörnének a köztudatba, likvidálni vagy köztörvényes kihágás vádjával bezárni
őket.
41. Meg kell gátolni a politikai perekben elítélt személyek
rehabilitációját. Amennyiben ez a rehabilitáció elkerülhetetlen, csak azzal a
feltétellel lehetséges ezt megtenni, hogy az eset bírói műhibának minősül,
nem lesz perújrafelvétel, valamint a hibás ítélet okozói (bírák, tanúk, vádlók
és informátorok) nem lesznek beidézve.
42. Azokat a párt által kinevezett vezetőket, akik
tevékenységükkel károkat okoztak, vagy az alkalmazottak elégedetlenségét
idézték elő, ne állítsák bíróság elé. Drasztikus esetekben vissza kell
hívni őket funkciójukból, más hasonló vagy magasabb szintű pozíciókba
helyezni őket. Végső esetben vezető állásba kell tenni
őket, és a későbbi változások idejére kádertartalékként számolni
velük.
43. Nyilvánosságra kell hozni azoknak a vezető pozíciókban
dolgozó személyeknek pereit (elsősorban a hadügyben, minisztériumokban,
főbb hivatalokban, iskolaügyben dolgozókról van szó), akiket népellenes,
szocializmusellenes és az iparosítást ellenző tevékenységgel vádolnak. Ez a
dolgozó tömegek figyelmét felkelti.
44. A munkahelyeken gondoskodni kell a különböző funkciókban
dolgozó emberek leváltásáról, és a legkisebb szakértelemmel rendelkező
iskolázatlan munkásokkal helyettesíteni őket.
45. Meg kell szervezni, hogy a főiskolákra a legalacsonyabb
társadalmi rétegekből származók kerüljenek be elsősorban, akiknek nem
érdekük szakértelmük növelése, csupán a diploma megszerzése.
Fordította: Lékó István és Badin Ádám
Forrás: «Kapu», 1990. február.
A fentiekben, autentikus forrásból,
ismerhetjük meg azokat az elveket, amelyek szerint a D-209-es ügynököt is foglalkoztató titkosszolgálat
mögött álló félelmetes hatalmi gépezet, a KGB dolgozott, melynek figyelmét,
mint látható, a legkisebb részlet sem kerülte el …
5) Folytatása következik.
Digitálta: Dr.
Bonaniné Tamás-Tarr Melinda
(2004. 05. 10. )
Kapcsolódó témák:
Dokumentumok a vörös terrorról
A jelenlegi magyar törvények alkotmányos visszásságai
A
titkosszolgálati arcívumok megnyitása - magyarországi
Szovjet
diktatúra magyar mintára?
Elmaradt az egyházi rendszerváltás…
Mediakutató:
Egy tartalomelemzés…
Novák
Attila: Ügynökök halála…
Kenessey
Csaba: Bűn-e a nemzeti gondolkodásmód?
Feljegyzések a kádári kultúrpolitikáról
Az igazi vétkesek érinthetetlenek…
Az Alkotmánybíróság és az ügynöktörvény
A magyar nép történelméről 1. 2. 3. 4. 5. oldal
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda /
Prof.ssa Melinda Tamás-Tarr
©
GALLERIA LETTERARIA - OSSERVATORIO
- ARCHIVIO DEI FASCICOLI
UNGAROHOME